Nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzembevételének engedélyezése iránti kérelem
Kódszám
MMBHA00064
Az ügy rövid leírása
A nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet 1. mellékletének 7. pontjában meghatározott veszélyességi határértéket meghaladó, nyomástartó berendezések, töltő berendezés üzembevételének engedélyezése.
A létesítési engedéllyel rendelkező nyomástartó berendezésekre kiadott üzembevételi engedély, mely alapján üzemeltethetők a berendezések.
A létesítési engedéllyel rendelkező nyomástartó berendezésekre kiadott üzembevételi engedély, mely alapján üzemeltethetők a berendezések.
Ki jogosult az eljárásra?
A létesítési engedéllyel rendelkező nyomástartó berendezés üzemeltetője (ill. képviseletére jogosult, vagy meghatalmazott).
nem
nem
Milyen adatokat kell megadni?
Üzemeltető adatai: (neve; székhelye; adószáma; fizetési számla száma; kapcsolattartó neve, elérhetősége)
Meghatalmazás esetén a meghatalmazott adatai;
Amennyiben a kérelmező nem azonos a díjfizetővel, a díjfizető
(neve, székhelye, adószáma, fizetési számla száma)
A kérelem tárgya;
A berendezés megnevezése, helye, rendeltetése;
A kérelem tárgyával érintett ingatlan adatai (hely, hrsz.);
Az ügy tárgyával összefüggésben korábban keletkezett engedélyek megnevezése, száma, kelte;
Milyen iratok szükségesek?
Két példányban a Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott adattartalmú nyomástartó berendezés bejelentő- és nyilvántartó lapot (BNy), vagy a Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott adattartalmú töltőberendezés bejelentő- és nyilvántartó lapot (BT), vagy a Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott adattartalmú nyomástartó és töltőberendezés változás bejelentőlapot (BV); két példányban az alább meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt, továbbá egy-egy példányban a Kormány által rendeletben kijelölt szakhatóságok számára készített dokumentációkat.
Egyszerű nyomástartó edény esetén az üzembevételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alább meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentáción felül: a) a nyomástartó berendezés létesítésének helyét, rendeltetését; b) a létesítési tevékenységgel érintett ingatlan helyrajzi számát, tulajdonosának nevét, címét; c) az üzemeltető nevét, címét.
Mobil nyomástartó berendezés esetén az üzembevételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alább meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentáción felül: a) a nyomástartó berendezés rendeltetését; b) az üzemeltető nevét, címét, az időszakos ellenőrzések elvégzésére az üzemeltető által kijelölt telephely címét.
Az üzembevételi engedély iránti kérelemhez mellékelendő dokumentáció:
1. Létesítési eljárásra kötelezett nyomástartó berendezés esetében a üzembevételi engedély iránti kérelemhez mellékelendő dokumentáció tartalmát a 2. és 3. pontjban foglaltak, a létesítési engedélyezési eljárásra nem kötelezett mobil és egyszerű nyomástartó berendezések esetében a üzembevételi engedély iránti kérelemhez mellékelendő dokumentáció tartalmát a 2. pont a) és b) alpontja, valamint a 3. pontban, illetőleg a 4. pontban foglaltak határozzák meg.
2. Az üzembevételi engedély iránti kérelem és a mellékelendő dokumentáció tartalmazza: a) ha a kérelem benyújtását megelőzően még nem bocsátották a hatóság rendelkezésére, a nyomástartó berendezés megfelelőségi tanúsítványát; b) nyomástartó létesítmény esetén az üzemeltetési utasítást; c) az engedélyezett (bejelentett) és kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető megvalósulási tervet, és az eltérésre vonatkozó tervezői jóváhagyást; d) a létesítési dokumentációban és a hatósági engedélyben előírt esetleges ellenőrzések és vizsgálatok bizonylatait, jegyzőkönyveit (beleértve használt nyomástartó berendezés esetén annak állapotának, illetve adott célra történő alkalmasságának igazolását is); e) amennyiben a hatóság a létesítési engedélyben előírta a próbaüzemeltetésnek – az üzembevételi engedély iránti eljárást megelőzően történő – lefolytatását, vagy ennek hiányában az üzemeltető kérelmezte a próbaüzemeltetés elrendelését és a hatóság azt elrendeli, a Műszaki Biztonsági Szabályzatban közzétett szempontok szerint kiértékelt próbaüzemeltetés lefolytatásának igazolását; f) az érdekelt közmű üzemeltető és a kéményseprő-ipari közszolgáltató írásbeli hozzájáruló nyilatkozatait.
3. Az üzemeltetőnek a gyártási tervekben és a gyártási dokumentációban foglaltakat is figyelembe véve üzemeltetési utasítást kell készítenie. Az üzemeltetési utasítás tartalmazza a berendezés indítása, normál üzemmódja, leállítása, vészleállítása során és az esetleg bekövetkező rendkívüli események esetén szükséges teendőket, továbbá a karbantartással, az ellenőrzéssel és a nyomástartó berendezés kezelését végző személyzettel kapcsolatos követelményeket.
4. Mobil nyomástartó edény esetén a 2. pontban említetteken túl az üzemeltetési utasításnak tartalmaznia kell a szállítására, az üzembevételre, az illetéktelen beavatkozást akadályozó üzemeltetői intézkedésekre, a szállítás előkészítésére vonatkozó szabályokat.
Egyszerű nyomástartó edény esetén az üzembevételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alább meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentáción felül: a) a nyomástartó berendezés létesítésének helyét, rendeltetését; b) a létesítési tevékenységgel érintett ingatlan helyrajzi számát, tulajdonosának nevét, címét; c) az üzemeltető nevét, címét.
Mobil nyomástartó berendezés esetén az üzembevételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alább meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentáción felül: a) a nyomástartó berendezés rendeltetését; b) az üzemeltető nevét, címét, az időszakos ellenőrzések elvégzésére az üzemeltető által kijelölt telephely címét.
Az üzembevételi engedély iránti kérelemhez mellékelendő dokumentáció:
1. Létesítési eljárásra kötelezett nyomástartó berendezés esetében a üzembevételi engedély iránti kérelemhez mellékelendő dokumentáció tartalmát a 2. és 3. pontjban foglaltak, a létesítési engedélyezési eljárásra nem kötelezett mobil és egyszerű nyomástartó berendezések esetében a üzembevételi engedély iránti kérelemhez mellékelendő dokumentáció tartalmát a 2. pont a) és b) alpontja, valamint a 3. pontban, illetőleg a 4. pontban foglaltak határozzák meg.
2. Az üzembevételi engedély iránti kérelem és a mellékelendő dokumentáció tartalmazza: a) ha a kérelem benyújtását megelőzően még nem bocsátották a hatóság rendelkezésére, a nyomástartó berendezés megfelelőségi tanúsítványát; b) nyomástartó létesítmény esetén az üzemeltetési utasítást; c) az engedélyezett (bejelentett) és kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető megvalósulási tervet, és az eltérésre vonatkozó tervezői jóváhagyást; d) a létesítési dokumentációban és a hatósági engedélyben előírt esetleges ellenőrzések és vizsgálatok bizonylatait, jegyzőkönyveit (beleértve használt nyomástartó berendezés esetén annak állapotának, illetve adott célra történő alkalmasságának igazolását is); e) amennyiben a hatóság a létesítési engedélyben előírta a próbaüzemeltetésnek – az üzembevételi engedély iránti eljárást megelőzően történő – lefolytatását, vagy ennek hiányában az üzemeltető kérelmezte a próbaüzemeltetés elrendelését és a hatóság azt elrendeli, a Műszaki Biztonsági Szabályzatban közzétett szempontok szerint kiértékelt próbaüzemeltetés lefolytatásának igazolását; f) az érdekelt közmű üzemeltető és a kéményseprő-ipari közszolgáltató írásbeli hozzájáruló nyilatkozatait.
3. Az üzemeltetőnek a gyártási tervekben és a gyártási dokumentációban foglaltakat is figyelembe véve üzemeltetési utasítást kell készítenie. Az üzemeltetési utasítás tartalmazza a berendezés indítása, normál üzemmódja, leállítása, vészleállítása során és az esetleg bekövetkező rendkívüli események esetén szükséges teendőket, továbbá a karbantartással, az ellenőrzéssel és a nyomástartó berendezés kezelését végző személyzettel kapcsolatos követelményeket.
4. Mobil nyomástartó edény esetén a 2. pontban említetteken túl az üzemeltetési utasításnak tartalmaznia kell a szállítására, az üzembevételre, az illetéktelen beavatkozást akadályozó üzemeltetői intézkedésekre, a szállítás előkészítésére vonatkozó szabályokat.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
igazgatási szolgáltatási díj,
mértékét jogszabály határozza meg, mértéke a kazán, illetve fűtött nyomástartó berendezés esetén a berendezés teljesítményétől, a nem fűtött nyomástartó berendezés esetében a berendezés térfogatától függ. A díjat kiállított számla ellenében átutalással, vagy postai úton lehet kiegyenlíteni.
mértékét jogszabály határozza meg, mértéke a kazán, illetve fűtött nyomástartó berendezés esetén a berendezés teljesítményétől, a nem fűtött nyomástartó berendezés esetében a berendezés térfogatától függ. A díjat kiállított számla ellenében átutalással, vagy postai úton lehet kiegyenlíteni.
Hol intézhetem el?
Az eljáró hatóság és illetékességi területe:
Budapest Főváros Kormányhivatala XII. Kerületi Hivatala: Budapest főváros, Pest megye, valamint Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe;
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye;
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala: Jász-Nagykun-Szolnok megye;
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal: Győr-Moson-Sopron megye;
Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal: Vas megye;
Zala Megyei Kormányhivatal Nagykanizsai Járási Hivatal: Zala megye;
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye;
Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye;
Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal: Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye;
Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala: Fejér megye – kivéve Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe –, valamint Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye.
Budapest Főváros Kormányhivatala XII. Kerületi Hivatala: Budapest főváros, Pest megye, valamint Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe;
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye;
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala: Jász-Nagykun-Szolnok megye;
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal: Győr-Moson-Sopron megye;
Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal: Vas megye;
Zala Megyei Kormányhivatal Nagykanizsai Járási Hivatal: Zala megye;
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye;
Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye;
Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal: Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye;
Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala: Fejér megye – kivéve Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe –, valamint Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye.
Ügyintézés határideje
21 nap
Jogorvoslati lehetőség
fellebbezés
Budapest Főváros Kormányhivatal Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztály Műszaki Felügyeleti Osztály (BFKH-MMFF-MFO)
műszaki biztonsági feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal
Döntés kézhezvételétől számított 15 nap
az elsőfokú eljárásra megállapított díj 50%-a, de legfeljebb 50 000 Ft
Budapest Főváros Kormányhivatal Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztály Műszaki Felügyeleti Osztály (BFKH-MMFF-MFO)
műszaki biztonsági feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal
Döntés kézhezvételétől számított 15 nap
az elsőfokú eljárásra megállapított díj 50%-a, de legfeljebb 50 000 Ft
Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)
nincs
Van-e lehetőség az eljárás meggyorsítására? - Igen a díjrendelet értelmében soron kívül 50 %-os felár ellenében 15 napon belüli ügyintézésre van lehetőség.
Mikor kezdhetem el a berendezést használni? - Csak az üzembevételi engedély birtokában.
Az üzembevételt követően mikor kell az első ellenőrzést elvégezni? - Az eljáró felügyelő a helyszíni szemle alkalmával kitöltött Ellenőrzési bizonylaton feltünteti a következő ellenőrzés dátumát és az ellenőrzés fajtáját. Az időszakos ellenőrzést az üzemeltető megrendelésére a hatóság végzi.
Van-e lehetőség az eljárás meggyorsítására? - Igen a díjrendelet értelmében soron kívül 50 %-os felár ellenében 15 napon belüli ügyintézésre van lehetőség.
Mikor kezdhetem el a berendezést használni? - Csak az üzembevételi engedély birtokában.
Az üzembevételt követően mikor kell az első ellenőrzést elvégezni? - Az eljáró felügyelő a helyszíni szemle alkalmával kitöltött Ellenőrzési bizonylaton feltünteti a következő ellenőrzés dátumát és az ellenőrzés fajtáját. Az időszakos ellenőrzést az üzemeltető megrendelésére a hatóság végzi.
Fontosabb fogalmak
Autógáz tárolótartály: az autógáz-töltőállomás technológiájának részét képező, cseppfolyós autógáz üzemanyag tárolására szolgáló nyomástartó berendezés.
Átalakítás: minden olyan beavatkozás, amelynek eredményeként a berendezés az eredeti kialakításától vagy funkciójának megfelelő paramétereitől eltérővé válik.
Elhelyezési távolságok: a) Biztonsági távolság: a nyomástartó létesítmény és a szomszédos létesítmények között szükséges vízszintes és függőleges távolság, amelynek célja a nyomástartó létesítmény védelme a környezet esetleges káros hatásaitól. b) Telepítési távolság: a berendezés és egyéb építmények, berendezések egymás között megengedett legkisebb távolsága. A telepítési távolság a védőtávolságnál kisebb nem lehet. c) Védőövezet (védőtávolság): a veszélyes gáz töltetű, szabadtéri nyomástartó berendezés környezetében lévő más létesítményeket védi a meghatározható, üzemzavarra jellemző kibocsátó források hatásától, melyen belül csak a nyomástartó berendezés, valamint annak egyéb technológiai elemei, készülékei helyezhetők el; a védőövezetet vízszintes és függőleges védőtávolság jellemzi, amelynek értéke védelmi zárakkal csökkenthető.
Ellenőrzések: a) Gáz közeggel végrehajtott nyomáspróba: A műszaki dokumentáció határozza meg az értékét, a gáz minőségét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket; amennyiben a műszaki dokumentáció nem tartalmazza ezeket a paramétereket, megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell megadnia; ha a vizsgálat célja a készülék szilárdságának ellenőrzése, és a vizsgálat nem hajtható végre a folyadék közeggel megtartott szilárdsági nyomáspróba értékén, akkor a tervezőnek meg kell határoznia a szükséges kiegészítő vizsgálatokat és a balesetmegelőzési intézkedéseket is. b) Létesítési ellenőrzés: a nyomástartó berendezésre, töltő berendezésre vonatkozó létesítési előírások ellenőrzése a létesítési dokumentáció és a megvalósult állapot összevetésével. c) Nyomáspróba: a nyomástartó berendezés – műszaki dokumentációban megadott mértékű – nyomásterheléssel végrehajtott ellenőrzése. d) Szerkezeti ellenőrzés: a nyomástartó berendezés állapotának időszakos vagy soron kívüli ellenőrzése az üzemeltetési igénybevételeknek való megfelelés megállapítása céljából. e) Szilárdsági ellenőrzés: a nyomástartó berendezés nyomáspróbával vagy más módon, a berendezés megbontása nélkül végrehajtott integritás ellenőrzése; a műszaki dokumentáció határozza meg a próbanyomás értékét, a közeg minőségét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket. f) Tömörség ellenőrzés: az üzemi nyomáson és hőmérsékleten, saját közeggel vagy egyéb alkalmas közeggel is végrehajtható szivárgás ellenőrzés, amelynek célja annak kimutatása, hogy a nyomástartó berendezés az ellenőrzési nyomáson tömör; a műszaki dokumentáció határozza meg az értékét, a közeg minőségét, a tömörtelenség kimutatására használandó technológiát, a még megfelelő tömörség értékét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket. g) Tömörségi nyomáspróba: a tömörtelenség kimutatására alkalmas közeggel a legnagyobb megengedhető nyomás értékén végrehajtott ellenőrzés, amelynek célja a legnagyobb megengedhető nyomáson való tömörség igazolása. h) Üzemeltetési ellenőrzés: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetésére vonatkozó műszaki biztonsági szabályok betartásának időszakos helyszíni ellenőrzése.
Ellenőrzési ciklusidő: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés két egymást követő időszakos ellenőrzése közötti időtartam, évben vagy hónapban megadva.
Időszakos ellenőrzés: a nyomástartó berendezés ellenőrzési tervnek megfelelő üzemeltetési és szerkezeti, valamint szilárdsági ellenőrzése.
Javítás: minden olyan, megelőző tevékenység vagy meghibásodás utáni beavatkozás, amely a nyomástartó berendezés, töltő berendezés szerkezeti állapotának az eredeti állapottal egyenértékű visszaállítását célozza.
Kriogén tartály: mélyhűtött cseppfolyós halmazállapotú gáz tárolására szolgáló hőszigetelt vagy vákuumszigetelt tartály.
Létesítés: nyomástartó rendszer létrehozása nyomástartó berendezés, nyomástartó berendezések adott helyre történő telepítésével és rendszerbe kapcsolásukkal.
Mobil nyomástartó berendezés: a vontatás, illetőleg szállítás során 0,5 bar-nál nagyobb túlnyomás alatt nem álló – ideiglenesen alkalmazott technológiához – változó helyen használt nyomástartó berendezés, valamint a kompresszorral egybeépített légtartály.
Próbaüzemeltetés: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés egészének, vagy egyes egymással összefüggő részeinek (technológiai egységének) előre meghatározott program szerint végrehajtott üzemi működésének ellenőrzése. A sikeres próbaüzemeltetés igazolja, hogy a nyomástartó berendezés megfelel a folyamatos normál üzem követelményeinek, azaz a nyomástartó berendezés műszaki értelemben üzembe helyezhető.
Rendkívüli esemény: a berendezések üzemeltetése során rendkívüli eseménynek minősül: a) a környezetkárosítás, a környezet veszélyeztetése, továbbá a földtani közeg, illetőleg a talajvíz szennyeződése, b) a létesítmény területén tartózkodó személyek életének veszélyeztetése, c) az idegen ingatlanon vagy létesítményben történt károkozás.
Telepített nyomástartó berendezés: a helyhez kötötten használt nyomástartó berendezés.
Tervdokumentáció: írásos és rajzos formátumú dokumentum, a tervező utasítása a kivitelező részére.
Töltőlétesítmény: a töltő berendezést, annak üzemelési helyét és felszereléseit, valamint üzemi szerelvényeit magában foglaló rendszer, amelyben a) a gázt szállítható nyomástartó berendezésbe nyomástartó berendezésből töltik,a gáztároló nyomástartó berendezés és szerelvényei nem része a töltőlétesítménynek, b) a gázt a hordozható tűzoltó készülék vagy légzőkészülék palackba töltik, c) a gázt szállítható nyomástartó berendezésből nyomástartó berendezésbe fejtik le.
Üzembe helyezés (üzembevétel): a berendezés rendeltetés szerinti működtetésének megkezdése.
Üzemeltetés: a berendezés biztonságos működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása és rendeltetésszerű üzemeltetése, beleértve az üzembe helyezést, üzembevételt, az üzemzavar elhárítást, az üzemen kívül helyezést, a karbantartást, valamint az üzemeltető ellenőrzéseit is.
Üzemeltetés tartós szüneteltetése: egy évnél hosszabb ideig tartó használaton kívüli állapot.
Üzemeltető: az a hatóságnál bejelentett természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki a berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére írásban feljogosított.
Üzemen kívül helyezés: olyan tevékenység melynek során a nyomástartó berendezést a működő technológiai rendszerről leválasztják, kiszakaszolják, nyomásmentesítik, töltetét leürítik és kitisztítják.
Átalakítás: minden olyan beavatkozás, amelynek eredményeként a berendezés az eredeti kialakításától vagy funkciójának megfelelő paramétereitől eltérővé válik.
Elhelyezési távolságok: a) Biztonsági távolság: a nyomástartó létesítmény és a szomszédos létesítmények között szükséges vízszintes és függőleges távolság, amelynek célja a nyomástartó létesítmény védelme a környezet esetleges káros hatásaitól. b) Telepítési távolság: a berendezés és egyéb építmények, berendezések egymás között megengedett legkisebb távolsága. A telepítési távolság a védőtávolságnál kisebb nem lehet. c) Védőövezet (védőtávolság): a veszélyes gáz töltetű, szabadtéri nyomástartó berendezés környezetében lévő más létesítményeket védi a meghatározható, üzemzavarra jellemző kibocsátó források hatásától, melyen belül csak a nyomástartó berendezés, valamint annak egyéb technológiai elemei, készülékei helyezhetők el; a védőövezetet vízszintes és függőleges védőtávolság jellemzi, amelynek értéke védelmi zárakkal csökkenthető.
Ellenőrzések: a) Gáz közeggel végrehajtott nyomáspróba: A műszaki dokumentáció határozza meg az értékét, a gáz minőségét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket; amennyiben a műszaki dokumentáció nem tartalmazza ezeket a paramétereket, megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell megadnia; ha a vizsgálat célja a készülék szilárdságának ellenőrzése, és a vizsgálat nem hajtható végre a folyadék közeggel megtartott szilárdsági nyomáspróba értékén, akkor a tervezőnek meg kell határoznia a szükséges kiegészítő vizsgálatokat és a balesetmegelőzési intézkedéseket is. b) Létesítési ellenőrzés: a nyomástartó berendezésre, töltő berendezésre vonatkozó létesítési előírások ellenőrzése a létesítési dokumentáció és a megvalósult állapot összevetésével. c) Nyomáspróba: a nyomástartó berendezés – műszaki dokumentációban megadott mértékű – nyomásterheléssel végrehajtott ellenőrzése. d) Szerkezeti ellenőrzés: a nyomástartó berendezés állapotának időszakos vagy soron kívüli ellenőrzése az üzemeltetési igénybevételeknek való megfelelés megállapítása céljából. e) Szilárdsági ellenőrzés: a nyomástartó berendezés nyomáspróbával vagy más módon, a berendezés megbontása nélkül végrehajtott integritás ellenőrzése; a műszaki dokumentáció határozza meg a próbanyomás értékét, a közeg minőségét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket. f) Tömörség ellenőrzés: az üzemi nyomáson és hőmérsékleten, saját közeggel vagy egyéb alkalmas közeggel is végrehajtható szivárgás ellenőrzés, amelynek célja annak kimutatása, hogy a nyomástartó berendezés az ellenőrzési nyomáson tömör; a műszaki dokumentáció határozza meg az értékét, a közeg minőségét, a tömörtelenség kimutatására használandó technológiát, a még megfelelő tömörség értékét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket. g) Tömörségi nyomáspróba: a tömörtelenség kimutatására alkalmas közeggel a legnagyobb megengedhető nyomás értékén végrehajtott ellenőrzés, amelynek célja a legnagyobb megengedhető nyomáson való tömörség igazolása. h) Üzemeltetési ellenőrzés: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetésére vonatkozó műszaki biztonsági szabályok betartásának időszakos helyszíni ellenőrzése.
Ellenőrzési ciklusidő: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés két egymást követő időszakos ellenőrzése közötti időtartam, évben vagy hónapban megadva.
Időszakos ellenőrzés: a nyomástartó berendezés ellenőrzési tervnek megfelelő üzemeltetési és szerkezeti, valamint szilárdsági ellenőrzése.
Javítás: minden olyan, megelőző tevékenység vagy meghibásodás utáni beavatkozás, amely a nyomástartó berendezés, töltő berendezés szerkezeti állapotának az eredeti állapottal egyenértékű visszaállítását célozza.
Kriogén tartály: mélyhűtött cseppfolyós halmazállapotú gáz tárolására szolgáló hőszigetelt vagy vákuumszigetelt tartály.
Létesítés: nyomástartó rendszer létrehozása nyomástartó berendezés, nyomástartó berendezések adott helyre történő telepítésével és rendszerbe kapcsolásukkal.
Mobil nyomástartó berendezés: a vontatás, illetőleg szállítás során 0,5 bar-nál nagyobb túlnyomás alatt nem álló – ideiglenesen alkalmazott technológiához – változó helyen használt nyomástartó berendezés, valamint a kompresszorral egybeépített légtartály.
Próbaüzemeltetés: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés egészének, vagy egyes egymással összefüggő részeinek (technológiai egységének) előre meghatározott program szerint végrehajtott üzemi működésének ellenőrzése. A sikeres próbaüzemeltetés igazolja, hogy a nyomástartó berendezés megfelel a folyamatos normál üzem követelményeinek, azaz a nyomástartó berendezés műszaki értelemben üzembe helyezhető.
Rendkívüli esemény: a berendezések üzemeltetése során rendkívüli eseménynek minősül: a) a környezetkárosítás, a környezet veszélyeztetése, továbbá a földtani közeg, illetőleg a talajvíz szennyeződése, b) a létesítmény területén tartózkodó személyek életének veszélyeztetése, c) az idegen ingatlanon vagy létesítményben történt károkozás.
Telepített nyomástartó berendezés: a helyhez kötötten használt nyomástartó berendezés.
Tervdokumentáció: írásos és rajzos formátumú dokumentum, a tervező utasítása a kivitelező részére.
Töltőlétesítmény: a töltő berendezést, annak üzemelési helyét és felszereléseit, valamint üzemi szerelvényeit magában foglaló rendszer, amelyben a) a gázt szállítható nyomástartó berendezésbe nyomástartó berendezésből töltik,a gáztároló nyomástartó berendezés és szerelvényei nem része a töltőlétesítménynek, b) a gázt a hordozható tűzoltó készülék vagy légzőkészülék palackba töltik, c) a gázt szállítható nyomástartó berendezésből nyomástartó berendezésbe fejtik le.
Üzembe helyezés (üzembevétel): a berendezés rendeltetés szerinti működtetésének megkezdése.
Üzemeltetés: a berendezés biztonságos működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása és rendeltetésszerű üzemeltetése, beleértve az üzembe helyezést, üzembevételt, az üzemzavar elhárítást, az üzemen kívül helyezést, a karbantartást, valamint az üzemeltető ellenőrzéseit is.
Üzemeltetés tartós szüneteltetése: egy évnél hosszabb ideig tartó használaton kívüli állapot.
Üzemeltető: az a hatóságnál bejelentett természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki a berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére írásban feljogosított.
Üzemen kívül helyezés: olyan tevékenység melynek során a nyomástartó berendezést a működő technológiai rendszerről leválasztják, kiszakaszolják, nyomásmentesítik, töltetét leürítik és kitisztítják.
Vonatkozó jogszabályok
Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és
kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint
a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016.
(XI. 29.) Korm. rendelet13. § (2) bekezdés; 14. § (1) bekezdés a)
pontja és (2) bekezdés b), d) pontja;
a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet 3. § (2) bekezdés b)-d) pontok, 5. §, 1. melléklet 7. pont;
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40. § (1) bekezdés.
a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet 3. § (2) bekezdés b)-d) pontok, 5. §, 1. melléklet 7. pont;
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40. § (1) bekezdés.
Kulcsszavak
nyomástartó berendezés, létesítés, telepítés, átalakítás, folyadék töltetű nyomástartó berendezés, gáz töltetű nyomástartó berendezés, kazán-létesítmény, létesítési ellenőrzés, nyomástartó létesítmény, telepített nyomástartó berendezés, töltőlétesítmény, üzemeltető, veszélyes töltet
Országos Telefonos Ügyfélszolgálat
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
Elérhetőségeink:
Tel: 1818
E-mail: 1818@1818.hu
Chat: Chat indítása
Külföldről: +36 (1) 550-1858