Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében az ügyfélszolgálatokon az alábbi óvintézkedések betartásával történik az ügyfélfogadás:
kötelező az arcot eltakaró maszk viselése,
az ügyféltérben kísérő csak kivételesen indokolt esetben tartózkodhat,
a megfelelő védőtávolság biztosítása érdekében az ügyféltérben tartózkodó ügyfelek száma korlátozásra kerülhet.
Nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzembe vételének engedélyezése iránti kérelem
Kódszám
MMBHA00064
Az ügy rövid leírása
A nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet 1. mellékletének 7. pontjában meghatározott veszélyességi határértéket meghaladó, nyomástartó berendezések, töltő berendezés üzembevételének engedélyezése. A létesítési engedéllyel rendelkező nyomástartó berendezésekre kiadott üzembevételi engedély, mely alapján üzemeltethetők a berendezések.
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?: A létesítési engedéllyel rendelkező nyomástartó berendezés üzemeltetője (ill. képviseletére jogosult, vagy meghatalmazott).
Kizáró okok: nem
Milyen adatokat kell megadni?
Üzemeltető adatai: (neve; székhelye; adószáma; fizetési számla száma; kapcsolattartó neve, elérhetősége) Meghatalmazás esetén a meghatalmazott adatai; Amennyiben a kérelmező nem azonos a díjfizetővel, a díjfizető (neve, székhelye, adószáma, fizetési számla száma)
A kérelem tárgya; A berendezés megnevezése, helye, rendeltetése; A kérelem tárgyával érintett ingatlan adatai (hely, hrsz.); Az ügy tárgyával összefüggésben korábban keletkezett engedélyek megnevezése, száma, kelte;
Milyen iratok szükségesek?
Két példányban a Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott adattartalmú nyomástartó berendezés bejelentő- és nyilvántartó lapot (BNy), vagy a Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott adattartalmú töltőberendezés bejelentő- és nyilvántartó lapot (BT), vagy a Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott adattartalmú nyomástartó és töltőberendezés változás bejelentőlapot (BV); két példányban az alább meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt, továbbá egy-egy példányban a Kormány által rendeletben kijelölt szakhatóságok számára készített dokumentációkat. Egyszerű nyomástartó edény esetén az üzembevételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alább meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentáción felül: a) a nyomástartó berendezés létesítésének helyét, rendeltetését; b) a létesítési tevékenységgel érintett ingatlan helyrajzi számát, tulajdonosának nevét, címét; c) az üzemeltető nevét, címét. Mobil nyomástartó berendezés esetén az üzembevételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alább meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentáción felül: a) a nyomástartó berendezés rendeltetését; b) az üzemeltető nevét, címét, az időszakos ellenőrzések elvégzésére az üzemeltető által kijelölt telephely címét.
Az üzembevételi engedély iránti kérelemhez mellékelendő dokumentáció: 1. Létesítési eljárásra kötelezett nyomástartó berendezés esetében a üzembevételi engedély iránti kérelemhez mellékelendő dokumentáció tartalmát a 2. és 3. pontjban foglaltak, a létesítési engedélyezési eljárásra nem kötelezett mobil és egyszerű nyomástartó berendezések esetében a üzembevételi engedély iránti kérelemhez mellékelendő dokumentáció tartalmát a 2. pont a) és b) alpontja, valamint a 3. pontban, illetőleg a 4. pontban foglaltak határozzák meg. 2. Az üzembevételi engedély iránti kérelem és a mellékelendő dokumentáció tartalmazza: a) ha a kérelem benyújtását megelőzően még nem bocsátották a hatóság rendelkezésére, a nyomástartó berendezés megfelelőségi tanúsítványát; b) nyomástartó létesítmény esetén az üzemeltetési utasítást; c) az engedélyezett (bejelentett) és kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető megvalósulási tervet, és az eltérésre vonatkozó tervezői jóváhagyást; d) a létesítési dokumentációban és a hatósági engedélyben előírt esetleges ellenőrzések és vizsgálatok bizonylatait, jegyzőkönyveit (beleértve használt nyomástartó berendezés esetén annak állapotának, illetve adott célra történő alkalmasságának igazolását is); e) amennyiben a hatóság a létesítési engedélyben előírta a próbaüzemeltetésnek – az üzembevételi engedély iránti eljárást megelőzően történő – lefolytatását, vagy ennek hiányában az üzemeltető kérelmezte a próbaüzemeltetés elrendelését és a hatóság azt elrendeli, a Műszaki Biztonsági Szabályzatban közzétett szempontok szerint kiértékelt próbaüzemeltetés lefolytatásának igazolását; f) az érdekelt közmű üzemeltető és a kéményseprő-ipari közszolgáltató írásbeli hozzájáruló nyilatkozatait. 3. Az üzemeltetőnek a gyártási tervekben és a gyártási dokumentációban foglaltakat is figyelembe véve üzemeltetési utasítást kell készítenie. Az üzemeltetési utasítás tartalmazza a berendezés indítása, normál üzemmódja, leállítása, vészleállítása során és az esetleg bekövetkező rendkívüli események esetén szükséges teendőket, továbbá a karbantartással, az ellenőrzéssel és a nyomástartó berendezés kezelését végző személyzettel kapcsolatos követelményeket. 4. Mobil nyomástartó edény esetén a 2. pontban említetteken túl az üzemeltetési utasításnak tartalmaznia kell a szállítására, az üzembevételre, az illetéktelen beavatkozást akadályozó üzemeltetői intézkedésekre, a szállítás előkészítésére vonatkozó szabályokat.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
igazgatási szolgáltatási díj, mértékét jogszabály határozza meg, mértéke a kazán, illetve fűtött nyomástartó berendezés esetén a berendezés teljesítményétől, a nem fűtött nyomástartó berendezés esetében a berendezés térfogatától függ. A díjat kiállított számla ellenében átutalással, vagy postai úton lehet kiegyenlíteni.
Hol intézhetem el?
Az eljáró hatóság és illetékességi területe: Budapest Főváros Kormányhivatala XII. Kerületi Hivatala: Budapest főváros, Pest megye, valamint Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe; Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala: Jász-Nagykun-Szolnok megye; Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal: Győr-Moson-Sopron megye; Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal: Vas megye; Zala Megyei Kormányhivatal Nagykanizsai Járási Hivatal: Zala megye; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye; Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye; Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal: Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye; Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala: Fejér megye – kivéve Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe –, valamint Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye.
Ügyintézés határideje
21 nap
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség: fellebbezés
Jogorvoslati lehetőség részletei: Budapest Főváros Kormányhivatal Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztály Műszaki Felügyeleti Osztály (BFKH-MMFF-MFO)
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): műszaki biztonsági feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): Döntés kézhezvételétől számított 15 nap
A benyújtási határidő: az elsőfokú eljárásra megállapított díj 50%-a, de legfeljebb 50 000 Ft
A fellebbezési illeték mértéke:
Amit még érdemes tudni (GYIK)
Van-e lehetőség az eljárás meggyorsítására? - Igen a díjrendelet értelmében soron kívül 50 %-os felár ellenében 15 napon belüli ügyintézésre van lehetőség. Mikor kezdhetem el a berendezést használni? - Csak az üzembevételi engedély birtokában. Az üzembevételt követően mikor kell az első ellenőrzést elvégezni? - Az eljáró felügyelő a helyszíni szemle alkalmával kitöltött Ellenőrzési bizonylaton feltünteti a következő ellenőrzés dátumát és az ellenőrzés fajtáját. Az időszakos ellenőrzést az üzemeltető megrendelésére a hatóság végzi.
Fontosabb fogalmak
Autógáz tárolótartály: az autógáz-töltőállomás technológiájának részét képező, cseppfolyós autógáz üzemanyag tárolására szolgáló nyomástartó berendezés. Átalakítás: minden olyan beavatkozás, amelynek eredményeként a berendezés az eredeti kialakításától vagy funkciójának megfelelő paramétereitől eltérővé válik. Elhelyezési távolságok: a) Biztonsági távolság: a nyomástartó létesítmény és a szomszédos létesítmények között szükséges vízszintes és függőleges távolság, amelynek célja a nyomástartó létesítmény védelme a környezet esetleges káros hatásaitól. b) Telepítési távolság: a berendezés és egyéb építmények, berendezések egymás között megengedett legkisebb távolsága. A telepítési távolság a védőtávolságnál kisebb nem lehet. c) Védőövezet (védőtávolság): a veszélyes gáz töltetű, szabadtéri nyomástartó berendezés környezetében lévő más létesítményeket védi a meghatározható, üzemzavarra jellemző kibocsátó források hatásától, melyen belül csak a nyomástartó berendezés, valamint annak egyéb technológiai elemei, készülékei helyezhetők el; a védőövezetet vízszintes és függőleges védőtávolság jellemzi, amelynek értéke védelmi zárakkal csökkenthető. Ellenőrzések: a) Gáz közeggel végrehajtott nyomáspróba: A műszaki dokumentáció határozza meg az értékét, a gáz minőségét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket; amennyiben a műszaki dokumentáció nem tartalmazza ezeket a paramétereket, megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell megadnia; ha a vizsgálat célja a készülék szilárdságának ellenőrzése, és a vizsgálat nem hajtható végre a folyadék közeggel megtartott szilárdsági nyomáspróba értékén, akkor a tervezőnek meg kell határoznia a szükséges kiegészítő vizsgálatokat és a balesetmegelőzési intézkedéseket is. b) Létesítési ellenőrzés: a nyomástartó berendezésre, töltő berendezésre vonatkozó létesítési előírások ellenőrzése a létesítési dokumentáció és a megvalósult állapot összevetésével. c) Nyomáspróba: a nyomástartó berendezés – műszaki dokumentációban megadott mértékű – nyomásterheléssel végrehajtott ellenőrzése. d) Szerkezeti ellenőrzés: a nyomástartó berendezés állapotának időszakos vagy soron kívüli ellenőrzése az üzemeltetési igénybevételeknek való megfelelés megállapítása céljából. e) Szilárdsági ellenőrzés: a nyomástartó berendezés nyomáspróbával vagy más módon, a berendezés megbontása nélkül végrehajtott integritás ellenőrzése; a műszaki dokumentáció határozza meg a próbanyomás értékét, a közeg minőségét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket. f) Tömörség ellenőrzés: az üzemi nyomáson és hőmérsékleten, saját közeggel vagy egyéb alkalmas közeggel is végrehajtható szivárgás ellenőrzés, amelynek célja annak kimutatása, hogy a nyomástartó berendezés az ellenőrzési nyomáson tömör; a műszaki dokumentáció határozza meg az értékét, a közeg minőségét, a tömörtelenség kimutatására használandó technológiát, a még megfelelő tömörség értékét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket. g) Tömörségi nyomáspróba: a tömörtelenség kimutatására alkalmas közeggel a legnagyobb megengedhető nyomás értékén végrehajtott ellenőrzés, amelynek célja a legnagyobb megengedhető nyomáson való tömörség igazolása. h) Üzemeltetési ellenőrzés: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetésére vonatkozó műszaki biztonsági szabályok betartásának időszakos helyszíni ellenőrzése. Ellenőrzési ciklusidő: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés két egymást követő időszakos ellenőrzése közötti időtartam, évben vagy hónapban megadva. Időszakos ellenőrzés: a nyomástartó berendezés ellenőrzési tervnek megfelelő üzemeltetési és szerkezeti, valamint szilárdsági ellenőrzése. Javítás: minden olyan, megelőző tevékenység vagy meghibásodás utáni beavatkozás, amely a nyomástartó berendezés, töltő berendezés szerkezeti állapotának az eredeti állapottal egyenértékű visszaállítását célozza. Kriogén tartály: mélyhűtött cseppfolyós halmazállapotú gáz tárolására szolgáló hőszigetelt vagy vákuumszigetelt tartály. Létesítés: nyomástartó rendszer létrehozása nyomástartó berendezés, nyomástartó berendezések adott helyre történő telepítésével és rendszerbe kapcsolásukkal. Mobil nyomástartó berendezés: a vontatás, illetőleg szállítás során 0,5 bar-nál nagyobb túlnyomás alatt nem álló – ideiglenesen alkalmazott technológiához – változó helyen használt nyomástartó berendezés, valamint a kompresszorral egybeépített légtartály. Próbaüzemeltetés: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés egészének, vagy egyes egymással összefüggő részeinek (technológiai egységének) előre meghatározott program szerint végrehajtott üzemi működésének ellenőrzése. A sikeres próbaüzemeltetés igazolja, hogy a nyomástartó berendezés megfelel a folyamatos normál üzem követelményeinek, azaz a nyomástartó berendezés műszaki értelemben üzembe helyezhető. Rendkívüli esemény: a berendezések üzemeltetése során rendkívüli eseménynek minősül: a) a környezetkárosítás, a környezet veszélyeztetése, továbbá a földtani közeg, illetőleg a talajvíz szennyeződése, b) a létesítmény területén tartózkodó személyek életének veszélyeztetése, c) az idegen ingatlanon vagy létesítményben történt károkozás. Telepített nyomástartó berendezés: a helyhez kötötten használt nyomástartó berendezés. Tervdokumentáció: írásos és rajzos formátumú dokumentum, a tervező utasítása a kivitelező részére. Töltőlétesítmény: a töltő berendezést, annak üzemelési helyét és felszereléseit, valamint üzemi szerelvényeit magában foglaló rendszer, amelyben a) a gázt szállítható nyomástartó berendezésbe nyomástartó berendezésből töltik,a gáztároló nyomástartó berendezés és szerelvényei nem része a töltőlétesítménynek, b) a gázt a hordozható tűzoltó készülék vagy légzőkészülék palackba töltik, c) a gázt szállítható nyomástartó berendezésből nyomástartó berendezésbe fejtik le. Üzembe helyezés (üzembevétel): a berendezés rendeltetés szerinti működtetésének megkezdése. Üzemeltetés: a berendezés biztonságos működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása és rendeltetésszerű üzemeltetése, beleértve az üzembe helyezést, üzembevételt, az üzemzavar elhárítást, az üzemen kívül helyezést, a karbantartást, valamint az üzemeltető ellenőrzéseit is. Üzemeltetés tartós szüneteltetése: egy évnél hosszabb ideig tartó használaton kívüli állapot. Üzemeltető: az a hatóságnál bejelentett természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki a berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére írásban feljogosított. Üzemen kívül helyezés: olyan tevékenység melynek során a nyomástartó berendezést a működő technológiai rendszerről leválasztják, kiszakaszolják, nyomásmentesítik, töltetét leürítik és kitisztítják.
Vonatkozó jogszabályok
Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és
kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint
a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016.
(XI. 29.) Korm. rendelet13. § (2) bekezdés; 14. § (1) bekezdés a)
pontja és (2) bekezdés b), d) pontja; a nyomástartó berendezések, a
töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések
műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok
időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet 3. § (2)
bekezdés b)-d) pontok, 5. §, 1. melléklet 7. pont; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40. § (1) bekezdés.
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
