Akadálymentes verzió

Erőművekre, termelői vezetékekre, magánvezetékekre, közvetlen vezetékekre vonatkozó építési engedély iránti kérelem

Kódszám

MMBHA00079

Az ügy rövid leírása

Az erőmű építési engedélyezési eljárást a termelői engedélyes vagy az építtető abban az esetben kérheti a Hatóságtól, ha az erőmű elhelyezésére szolgáló ingatlanra az építési jogosultságát okirattal igazolja. Az 50 MW feletti teljesítményű erőművek és a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek termelői vezetékeinek elhelyezésére az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. Az előzőekben nevesített termelői vezeték kivételével más termelői, magán- vagy közvetlen vezeték engedélyese, az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.

Ki jogosult az eljárásra?

Engedélyes (ill. képviseletére jogosult, vagy meghatalmazott)
NEM

Milyen adatokat kell megadni?

formanyomtatvany_MMBHA00079.docx szerint

Milyen iratok szükségesek?

Építési engedély kérelemhez csatolt dokumentáció.
Az erőmű építése esetén:
A 382/2007. (XII. 23.) Korm. r. 3. számú melléklet 7. pontja szerinti adattartalommal
7.1. Az engedélyes (vagy az építtető) megnevezése (neve), székhelye (címe), telefonszáma, aláírása.
7.2. Az építmény – szakáganként szaktervezők által készített, az ágazati jogszabályokban meghatározott tartalmú – műszaki tervdokumentációja. (2 példányban, valamint az ügyben érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban)
7.3. A megközelítés, a közlekedés, a közművek, valamint ezek kapcsolatainak ismertetése (tervei), a terület-előkészítési munkák műszaki tervei (tereprendezési, bontási és földmunkák). (2 példányban, valamint az ügyben érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban)
7.4. Az érintett közművek, kezelők, üzemeltetők és egyéb érdekeltek nyilatkozatai (MMBH 40 Közművek).
7.5. A tervező nyilatkozata arról, hogy
a) a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak,
b) biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,
c) a tervezés során milyen szabványokat, műszaki irányelveket alkalmazott, ennek hiányában annak bizonyítását, hogy az alkalmazott megoldás legalább azonos biztonságú, mint a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szint,
d) a tervezésre jogosultsággal rendelkezik [névjegyzéki (nyilvántartási) számának feltüntetése].
7.6. A Khvr. 1. vagy 3. számú mellékletében meghatározott tevékenység vagy építmény esetében a Khvr. 5. § (2) bekezdés a) pont ab) vagy ac) alpontja vagy 10. § (2) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti döntés, a Khvr. 24. §-a alapján lefolytatott összevont eljárás esetében az egységes környezethasználati engedély, valamint a külön jogszabályban esetlegesen előírt egyéb hatósági engedélyek.
A termelői vezetékek, magánvezetékek, közvetlen vezetékek építése esetén:
A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 5. pontja szerinti adat tartalommal
5.1. Nyomvonal-kijelölési dokumentáció véglegesített változatban. 5.2. Helyszíni szemle lefolytatása esetén az arról felvett hitelesített jegyzőkönyv a jelenléti ívvel és annak mellékletei.
5.3. Az érintett közművek, kezelők, üzemeltetők és egyéb érdekeltek nyilatkozatai, helyszíni szemle lefolytatása esetén a megjelent szakhatóságok nyilatkozatai is.
5.4. Az engedélyesnek az ügyfelekkel a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodása. Amennyiben az engedélyezés a VET 132. § (1) bekezdése alapján történik, akkor az ügyfelek nyilatkozatai, annak hiányában a megkeresésüket hitelt érdemlően igazoló bizonylat (például tértivevény).
5.5. A létesítendő hálózat (vezeték) nyomvonalát, tartószerkezeteinek helyét, az általuk elfoglalt terület nagyságát, a hálózat (vezeték) biztonsági övezeteként kijelölt területsávot, keresztezéseit, egyéb létesítményeket és az érintett ingatlanok határait és helyrajzi számait is feltüntető – az állami földmérési alaptérképre történő átvezetéshez alkalmas méretarányban, a közigazgatási határokat és megnevezéseket tartalmazó közigazgatási területenként szétválaszthatóan elkészített – nyomvonalrajz a települési önkormányzat jegyzője, az engedélyes és a Hatóság részére egy-egy példányban, az ingatlan-nyilvántartás vezetéséért felelős hatóság részére két példányban, az azonosítást biztosító egyedi rajzszámmal és megnevezéssel ellátva, valamint műszaki leírás egy példányban. Amennyiben a hálózat (vezeték) nyomvonala több települést érint, úgy településenként további 1-1 példány nyomvonalrajz és műszaki leírás szükséges. 5.6. Előzetes vizsgálatot követően nem jelentős környezeti hatás feltételezése esetén a megállapító határozat, környezeti hatásvizsgálat köteles építmény esetében a jogerős környezetvédelmi engedély hiteles másolata.
5.7. A tervező nyilatkozata arról, hogy
a) a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak,
b) biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,
c) a tervezés során milyen szabványokat, műszaki irányelveket alkalmazott, ennek hiányában annak bizonyítását, hogy az alkalmazott megoldás legalább azonos biztonságú, mint a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szint,
d) a tervezésre jogosultsággal rendelkezik [névjegyzéki (nyilvántartási) számának feltüntetése].

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az igazgatási szolgáltatási díj. Mértékét jogszabály határozza meg. A díjat kiállított számla ellenében átutalással, vagy postai úton kell teljesíteni.

Hol intézhetem el?

Az eljáró hatóság és illetékességi területe:
Budapest Főváros Kormányhivatala Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály (Budapest): Budapest főváros, Pest megye, valamint Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe;
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály (Debrecen): Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye;
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály (Győr): Győr-Moson-Sopron megye, Zala megye, Vas megye;
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály (Miskolc): Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye;
Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály (Pécs): Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye;
Csongrád Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály (Szeged): Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye;
Fejér Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály (Székesfehérvár): Fejér megye – kivéve Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe –, valamint Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye.

Ügyintézés határideje

2 hónap

Jogorvoslati lehetőség

Fellebbezés
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szerve
a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
kézhezvételtől számított 15 napon belül
az elsőfokú eljárásra megállapított díj 50%-a, de legfeljebb 50 000 Ft

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Nincs
Ki kérheti az építési engedélyezést? Mindenki aki erőművet, termelői vezetéket, magánvezetéket, közvetlen vezetéket akar építeni. Meddig érvényes az építési engedély? Két évig, de egyszer hosszabbítható további két évre. A tervező is benyújthatja a kérelmet? Igen, de csatolni kell a villamos energia szolgáltató meghatalmazását. Van-e lehetőség az eljárás meggyorsítására? Igen a díjrendelet értelmében soron kívül 50 %-os felár ellenében 15 napon belüli ügyintézésre van lehetőség. Mi történik, ha kárt okoznak az ingatlanon a mérésekkel? Kártérítést köteles fizetni az ingatlan tulajdonosának az engedélyes.

Fontosabb fogalmak

Termelői vezeték: közcélúnak, magán- és közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el, és erre felhasználó nem csatlakozik vagy vételező nem kapcsolódik.
Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál.
Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán- és termelői vezetéknek nem minősülő, Magyarország államhatárát nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely közcélú hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel.

Vonatkozó jogszabályok

a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 116. § (1) bekezdés, 131. 132. § ;
a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. 24. § ;
a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságról szóló 320/2012. (XII.27.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés l) pont.; a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki biztonsági, valamint hatáskörébe utalt építésügyi hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 20/2010. (XII. 31.) NGM rendelet 2. § (1) bekezdés, melléklet 7.B), 7.C), 7.D) pontjai;
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

Kulcsszavak

használati jog, közcélú hálózat, engedélyes, termelői engedélyes

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858