Akadálymentes verzió

Birtokvédelmi eljárás lefolytatása iránti kérelem

Kódszám

JEGYZ00501

Az ügy rövid leírása

A birtokvédelmi eljárás lefolytatásának szükségessége leggyakrabban a szomszédjogi szabályok megsértése miatt merül fel. Az eljárás megindítására okot adhat például a hangos zenehallgatás, a megengedettnél több állat tartása, a zavaró bűz, illetve az éjszaka is nyitvatartó szórakozóhely zaja. A birtoksértést előidéző cselekmény nemcsak zavarásban nyilvánulhat meg, hanem birtoksértésnek minősül az is, ha valakit a birtokától jogellenesen megfosztanak, például elfoglalják az ingatlanát, de ide sorolható az az eset is ha valakit kizárnak az általa használt (birtokában tartott) ingatlanából.
Összességében tehát ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.
Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a települési önkormányzat jegyzőjétől 1 éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A jegyző a megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli.
A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Ilyen eset lehet például ha az ingatlanra való belépést szolgalmi jog, jogszabály vagy hatósági határozat tette lehetővé.
A jegyző a birtokvédelmi eljárásban kérelemre a hasznok, károk és költségek kérdésében is jogosult határozni.

Ki jogosult az eljárásra?

Az ügy megindítására az a birtokos jogosult, akit birtokától jogalap nélkül megfosztanak vagy a birtoklásában jogalap nélkül háborítanak, (tilos önhatalom).
Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását.

Milyen adatokat kell megadni?

Birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:
a) a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását,
b) annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),
c) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló cselekmény leírását, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
d) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
e) a birtoksértés időpontjára történő utalást,
f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.
Amennyiben a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozik a jegyző a kérelmet határozattal elutasítja.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelemhez csatolni kell
- a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat, valamint
- képviselő eljárása esetén a meghatalmazást, amely az eljárási jogosultságot igazolja.
A kérelemben foglalt tények igazolására szolgál különösen a birtokláshoz való jogosultságot igazoló okirat, továbbá egyéb bizonyítékok benyújtása (például szakértő, tanú nyilatkozata), illetve megjelölése (például tanú megjelölése).
A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárásért 3000 Ft eljárási illetéket kell fizetni, amelyet:
a) az eljárás megindításakor az eljárást kezdeményező iraton illetékbélyeggel vagy
b) az ügyszám megjelölésével, az eljáró hatóság felhívásában szereplő határidőn belül banki átutalással kell teljesíteni.

Hol intézhetem el?

Jegyző

Ügyintézés határideje

A birtokvédelmi eljárást a jegyző 15 napon belül folytatja le. Az eljárási határidő harminc nap, ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé.
Az eljárási határidő az illeték lerovásával együtt benyújtott kérelem jegyzőhöz történő megérkezését, vagy a kérelem benyújtását követően megfizetett illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik.

Jogorvoslati lehetőség

A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs.
A határozatot sérelmesnek tartó fél a határozat megváltoztatását a másik féllel szemben a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül indított perben kérheti.
A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság illetékes.
A birtokvédelem kérdésében hozott határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik. A végrehajtási eljárásban hozott döntés elleni jogorvoslat elbírálására a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult.
A végzés elleni fellebbezés illetéke 3000 Ft. A végrehajtási kifogás illetéke 5000 Ft.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

1. Ki jogosult a birtokvédelemre?
A Ptk. szerint birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja. A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut.
Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos). Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került.
Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását.
2. Kivel szemben illeti meg a birtokost a birtokvédelem?
A birtokost a birtokvédelem azzal szemben illeti meg, aki őt a birtokától jogalap nélkül megfosztotta vagy birtoklásában jogalap nélkül háborította (tilos önhatalom). A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot maga is tilos önhatalommal szerezte meg. Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben. A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.
3. Hogyan kérhető a birtokvédelem?
A jegyzői birtokvédelmi eljárás egy éven belül kezdeményezhető. A jegyzői birtokvédelmi eljárás kizárólag kérelemre indítható, illetve folytatható. A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósult. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.
A jegyző döntése a tényleges birtoklási helyzeten alapul, vagyis a jegyzőtől az fog birtokvédelmet kapni, aki korábban birtokos volt, vagy akinek a fennálló birtokát zavarják.
A Polgári Törvénykönyv a jegyzői birtokvédelmi eljárás mellett a birtokvédelem bírói útját is szabályozza. A két eljárás nem zárja ki egymást.
A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését a bíróságtól birtokperben kérheti. A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt.
Mivel a jegyző a birtokvédelmi eljárásban a tényleges birtoklási helyzet alapján dönt, így amennyiben a birtoklás jogalapja is vitás a birtokos közvetlenül a bíróságtól kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyzői birtokvédelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló egy éves határidő elteltét követően a birtokvédelem közvetlenül a bíróságtól kérhető.
4. Milyen költsége van az eljárásnak?
Az általános téltelű, 3000 Ft összegű eljárási illetéken felül további eljárási kölségként merülhetnek fel a tolmács, valamint jelnyelvi tolmács közreműködési költsége, a helyszíni szemlével jogszerűen okozott kárért járó kártalanítás összege, az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség, az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos költség, valamint a jogszabályban meghatározott további eljárási költségek.
A jegyző az eljárási költség viselésére a birtokvédelmi eljárásban hozott döntés tartalmától függően a kérelem elutasítása esetén a birtokvédelmet kérőt, birtoksértést megállapító döntés esetén a birtoksértőt kötelezi.
5. Mire kell figyelni a kérelem benyújtásakor?
A kérelemre vonatkozóan formai kötöttség nincs, ugyanakkor a kérelem tartalmi követelményeit meghatározza a jogszabály. A kérelem benyújtása során fokozottan figyelni kell arra, hogy minden tartalmi követelménynek megfeleljen a kérelem, így különösen arra is, hogy a birtokvédelmet kérő aláírása ne maradjon le a kérelemről. A jegyző a tartalmilag hiányos kérelmet határozattal elutasítja.
A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. Az eljárás eredményessége érdekében a kérelemhez célszerű csatolni minden olyan bizonyítékot ami a kérelemben foglaltakat alátámasztja, továbbá a tényállás tisztázását elősegítheti.
A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján hozza meg a határozatát.

Fontosabb fogalmak

1. Mi a birtok?
A birtok - fizikai értelemben - mindaz, ami hatalmunkban tartható.
2. Ki a birtokos?
A birtokos az, aki a dolgot hatalmában tartja. A birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg.
Birtokos lehet az is, aki ténylegesen nem tartja birtokában a dolgot, azonban a dolog felett tulajdonjoga folytán, vagy más jogcímen hatalmat gyakorolhat. Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos). Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került.
A birtokos lehet magánszemély és jogi személy egyaránt.
3. Mi a birtokháborítás?
A birtoktól való megfosztásra vezető vagy a birtoklást zavaró magatartás akkor valósít meg birtokháborítást, ha nincs jogalapja.
4. Mit jelent a birtokvédelem?
A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.
Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől 1 éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

Vonatkozó jogszabályok

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet

Kulcsszavak

Birtokvédelem, birtoksértés, birtokháborítás, panasz, eredeti állapot, zavarás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858