Akadálymentes verzió

Iskoláztatási támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem (családi pótlék)

Kódszám

KINCS00018

Az ügy rövid leírása

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt.

Ki jogosult az eljárásra?

Törvény személyi hatálya: Magyarország területén élő magyar állampolgárra, letelepedett jogállású, menekült, hontalanként elismert személyekre, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, akik három hónapot meghaladóan tartózkodnak Magyarország területén, szociális biztonsági rendszer koordinálásáról (883/2004 EK rendeletben) meghatározott személyi kör, EU kék kártyával rendelkező személy, összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár
(1) Nevelési ellátásra jogosult a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
b) a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
c) a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.
(2) Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.
(3) Nevelési ellátásra jogosult – a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig – az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti személy
a) a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,
b) azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette.

Milyen adatokat kell megadni?

A családi pótlék iránti kérelem adattartalma

1 A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok:

1.1 a jogosultság jogcíme;
1.2 a kérelmező 1.2.1 neve 1.2.2 születéskori neve 1.2.3 születési helye, ideje 1.2.4 anyja neve 1.2.5 lakcíme 1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele 1.2.7 állampolgársága;
1.3 a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának, törvényes képviselőjének
1.3.1 neve 1.3.2 lakcíme 1.3.3 Társadalombiztosítási Azonosító Jele;
1.4 a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által az valamelyik EGT-államban folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat;
1.5 a családi pótlék megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;
1.6 a családi pótlék folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;
1.7 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénz- kifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím
2. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok
2.1 azon gyermek(ek)nek, aki(k) után a kérelmező a családi pótlék megállapítását kéri
2.1.1 a neve 2.1.2 a születési helye 2.1.3 a születési ideje 2.1.4 az anyja neve 2.1.5 a Társadalombiztosítási Azonosító Jele 2.1.6 a háztartásba kerülés időpontja 2.1.7 a gyermek családi jogállása; 2.2 nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról; 2.3 a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe veendő gyermek(ek) 2.3.1 neve
2.3.2 születési helye 2.3.3 születési ideje 2.3.4 anyja neve 2.3.5 Társadalombiztosítási Azonosító Jele 2.3.6 a beszámítás jogcíme
3. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok
3.1
3.2 nyilatkozat a kérelmező egyedülállóságának tényéről;
3.3 nyilatkozat az egyedülállóság jogcíméről, kezdetéről;
3.4 nyilatkozat arról, hogy a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe veendő valamely gyermek rendelkezik-e rendszeres jövedelemmel, és ha igen, a rendszeres jövedelemmel rendelkező gyermek(ek) neve;
3.5 nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban, gyámhatósági nyilvántartásban, illetve a jegyző vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által vezetett szociális nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;
3.6 együttes nyilatkozat arról, hogy a szülők jogerős bírósági döntés – ide értve az egyezséget – alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák a 2.1. alpont szerinti gyermek(ek)et
3.7 nyilatkozat a családi pótlék folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;
3.8 a kérelmező vagy a törvényes képviselő aláíróhelye

Milyen iratok szükségesek?

Az ellátást igénylő valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait

- érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány ( pl. útlevél, kártya típusú gépjárművezetői engedély) bemutatásával kell igazolni.

A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával, ha nem a vérszerinti gyermeke után igényel ellátást,
a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat másolatának csatolásával,
a gyám a gyámrendelő határozat másolatának csatolásával,
az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával,
az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával
igazolja.

Amennyiben a gyermek, aki után igénylik az ellátást már nem tanköteles korú, de közoktatási intézmény tanulója a tanulói jogviszony igazolást is csatolni kell az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról" elnevezésű nyomtatványon.

Amennyiben a gyermek, aki után a családi pótlék megállapítását kérik tartósan beteg (súlyosan fogyatékos) csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló ESzCsM rendelet szerinti igazolást. (Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről)

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Hol intézhetem el?

a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal

Ügyintézés határideje

21 nap (fiatalkorú esetében 15 nap), Európai Uniós ügyekben 90 nap

Jogorvoslati lehetőség

Van lehetőség fellebbezés benyújtására, melyet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központhoz kell címezni, és a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalhoz kell benyújtani a döntés kézhezvételétől, illetve az intézkedésről való tudomásulszerzéstől számított 15 napon belül. A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Kiskorú szülő jogosult lehet-e családi pótlékra?
Kiskorú szülő esetén, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani.
16 életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.

Kit lehet a családi pótlék összegének megállapításánál beszámítani?
A családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után az ügyfél már nem jogosult a családi pótlékra.
Az összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni (az ügyfél kérelmére), aki az ügyfél háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Ezekben az esetekben az ügyfélnek a gyerekszámba beszámító gyermek tanulói jogviszonyát közoktatási intézmény esetén az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” elnevezésű nyomtatványon, felsőoktatási intézmény esetén a hallgatói jogviszony igazolással igazolhatja. A jogviszony fennállását a kérelem benyújtásakor, illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október 15-ig kell igazolni. A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi, vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.
A fentiekhez hasonlóan beszámít a gyerekszámba az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve ha őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül, amelynek a teljesítését az ügyfél kérelmére a szociális intézmény vezetője először a kérelem benyújtásakor, aztán évente egy alkalommal írásban igazolja. Nem tekinthető rendszeres találkozásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, ill. telefonhívás.

Mit jelent a családi pótlék természetben történő folyósítása?
A Családok támogatásáról szóló tv. 6.§ rendelkezik a családi pótlék természetben történő folyósításáról. Emellett a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló tv. tartalmazza a természetben nyújtható családi pótlékra vonatkozó részletes szabályokat.
A természetbeni folyósítás azt jelenti, hogy a Kincstár a családi pótlék természetben folyósított összegét a kormányhivatal által erre a célra a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatási számlára utalja át, tehát az összeget nem közvetlenül az ügyfél kapja meg. Az átutalt családi pótlék összegből a gyámhivatal által erre a feladatra kijelölt eseti gondnok a jogszabályban foglalt feltételek szerint - a gyámhivatal által elfogadott pénzfelhasználási terv szerint - természetben nyújtja a gyermek után járó családi pótlékot az ügyfél részére.
A családi pótlék természetbeni folyósításának „speciális esete" az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése (Cst. 15. §).
Ha a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, akkor - ennek szankciójaként - az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanóra után az illetékes gyámhivatal kötelezettsége a gyermek védelembe vételét elrendelni, és az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményezi.

Hogyan és hova kell bejelenteni a családi pótlékra vonatkozó igényt?
A családi pótlékra vonatkozó igényt az „Igénybejelentés családi pótlékra” című formanyomtatványon kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalhoz vagy bármelyik kormányablakhoz.Az igény késedelmes benyújtása esetén a családi pótlékot visszamenőleg két hónapra lehet megállapítani, ha a jogosultsági feltételek fennálltak.

Fontosabb fogalmak

Családi pótlék:
2010. augusztus 30-tól a családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást, és az iskoláztatási támogatást. A nevelési ellátást a még nem tanköteles, az iskoláztatási támogatást a tanköteles, s már nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után folyósítják. A nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás megállapításának feltételei és az ellátás összege azonos a korábban folyósított családi pótlék összegével.

Vonatkozó jogszabályok

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés., 7. § (1)-(3) bekezdés, 9§-14§, 40§
a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. számú melléklete, 1§ (1) bekezdés, 5§-14§
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1) bekezdés,71.§ (1) bekezdés, 98§-99§, 102§ (1) bekezdés, 106§
az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatásól szóló 19/2015. (VI.8.) EMMI utasítás I. fejezet 1.§ (1) bekezdés

Kulcsszavak

családi pótlék nevelési ellátás családtámogatási ellátás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858