A gyermekek átmeneti gondozása szolgáltatói nyilvántartásban szereplő adatainak módosítása iránti kérelem
Kódszám
SZGYH00219
Az ügy rövid leírása
A gyermekek átmeneti gondozása bejegyzéshez kötött tevékenység. A gyermekek/családok átmeneti otthonát fenntartó, vagy helyettes szülői hálózatot működtető személy/szervezet képviselőjének kérelmeznie kell az adatmódosítást
az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül
a) az adataiban bekövetkező változás miatt,
b) a szolgáltató, engedélyes nevének, adószámának megváltozása miatt,
c) közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás miatt,
d) a fenntartó és a szolgáltató, engedélyes telefonszámának, telefaxszámának, elektronikus levélcímének és honlapcímének, valamint a kapcsolattartó nevének, beosztásának, telefonszámának és elektronikus levélcímének bejegyzése, módosítása és törlése miatt,
e) az ellátási szerződés adataiban bekövetkező változás miatt,
f) a helyettes szülő halála, vagy jogviszonyának azonnali hatállyal történő megszüntetése miatt,
g) be nem töltött férőhelyek megszüntetése miatt, h) általános jogutódlással történő fenntartóváltozás miatt.
Egyéb esetben a fenntartó az adatmódosítást azt megelőzően köteles kérelmezni, hogy az engedélyest elkezdené az adatmódosítás iránti kérelemben foglaltaknak megfelelően működtetni.
Az adatmódosítására a bejegyzésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kérelemhez csak a változással összefüggő körülményekkel kapcsolatos iratokat kell csatolni, és ha jogszabály másként nem rendelkezik, csak a változással összefüggő körülményeket kell vizsgálni, és ezekkel kapcsolatban kell bizonyítási eljárást lefolytatni.
az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül
a) az adataiban bekövetkező változás miatt,
b) a szolgáltató, engedélyes nevének, adószámának megváltozása miatt,
c) közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás miatt,
d) a fenntartó és a szolgáltató, engedélyes telefonszámának, telefaxszámának, elektronikus levélcímének és honlapcímének, valamint a kapcsolattartó nevének, beosztásának, telefonszámának és elektronikus levélcímének bejegyzése, módosítása és törlése miatt,
e) az ellátási szerződés adataiban bekövetkező változás miatt,
f) a helyettes szülő halála, vagy jogviszonyának azonnali hatállyal történő megszüntetése miatt,
g) be nem töltött férőhelyek megszüntetése miatt, h) általános jogutódlással történő fenntartóváltozás miatt.
Egyéb esetben a fenntartó az adatmódosítást azt megelőzően köteles kérelmezni, hogy az engedélyest elkezdené az adatmódosítás iránti kérelemben foglaltaknak megfelelően működtetni.
Az adatmódosítására a bejegyzésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kérelemhez csak a változással összefüggő körülményekkel kapcsolatos iratokat kell csatolni, és ha jogszabály másként nem rendelkezik, csak a változással összefüggő körülményeket kell vizsgálni, és ezekkel kapcsolatban kell bizonyítási eljárást lefolytatni.
Ki jogosult az eljárásra?
Fenntartó:
1) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),
2) az egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó),
3) az egyéni vállalkozó,
4) az 1)–2) alpontokban nem említett, magyarországi székhelyű jogi személy,egyéni cég,
5) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-állam), valamint – ha az Európai Közösséggel és tagállamaival létrejött nemzetközi szerződés alapján az adott állam szolgáltatói a letelepedés szabadsága tekintetében az EGT-államok szolgáltatóival azonos jogállást élveznek – az EGT-államoktól eltérő más államban honos vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe [az 3)–5) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó], ha az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint, működési engedély alapján gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekről.
Az adatmódosítás iránti eljárásban a fenntartó meghatalmazásával a szolgáltatások igénybevevőinek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi elektronikus nyilvántartási rendszerbe történő adatszolgáltatásra kijelölt e-képviselő is eljárhat.
Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. A hatóság visszautasítja a képviselő eljárását, ha az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. A képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről. Ha az ügyfélnek képviselője van, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az iratokat a hatóság – a személyes megjelenésre szóló idézés kivételével – a képviselő részére küldi meg. A személyes megjelenésre szóló idézésről a hatóság a képviselőt egyidejűleg értesíti. Úgynevezett e-képviselő is eljárhat az adatmódosítási eljárásban a fenntartó meghatalmazásával.
1) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),
2) az egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó),
3) az egyéni vállalkozó,
4) az 1)–2) alpontokban nem említett, magyarországi székhelyű jogi személy,egyéni cég,
5) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-állam), valamint – ha az Európai Közösséggel és tagállamaival létrejött nemzetközi szerződés alapján az adott állam szolgáltatói a letelepedés szabadsága tekintetében az EGT-államok szolgáltatóival azonos jogállást élveznek – az EGT-államoktól eltérő más államban honos vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe [az 3)–5) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó], ha az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint, működési engedély alapján gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekről.
Az adatmódosítás iránti eljárásban a fenntartó meghatalmazásával a szolgáltatások igénybevevőinek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi elektronikus nyilvántartási rendszerbe történő adatszolgáltatásra kijelölt e-képviselő is eljárhat.
Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. A hatóság visszautasítja a képviselő eljárását, ha az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. A képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről. Ha az ügyfélnek képviselője van, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az iratokat a hatóság – a személyes megjelenésre szóló idézés kivételével – a képviselő részére küldi meg. A személyes megjelenésre szóló idézésről a hatóság a képviselőt egyidejűleg értesíti. Úgynevezett e-képviselő is eljárhat az adatmódosítási eljárásban a fenntartó meghatalmazásával.
Milyen adatokat kell megadni?
1. A fenntartó neve, székhelye, szervezeti formája, adószáma, telefonszáma, telefaxszáma, elektronikus levélcíme és honlapjának címe, továbbá – cégjegyzékben nyilvántartott cég esetén – cégjegyzékszáma.
2. A fenntartó kapcsolattartójának neve, beosztása, telefonszáma és elektronikus levélcíme.
3. Az engedélyes vezetőjének neve és telefonszáma.
4. Telephelyre vonatkozó kérelem esetén a szolgáltató székhelyének ágazati azonosítója.
5. Adatmódosítás iránti kérelem esetén a kért módosítások, valamint az annak megállapításához szükséges adatok, hogy az adatmódosítással érintett, jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi és egyéb feltételeket teljesítik.
7. Adatmódosítás iránti kérelem esetén a fenntartó nyilatkozata arról, hogy az engedélyest, illetve az ellátotti létszámot, férőhelyszámot költségvetési támogatással kívánja-e működtetni, továbbá arról, hogy részesül-e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2c) bekezdés b) pontja szerinti támogatásban.
8. A kérelem elbírálásához jogszabály alapján szükséges egyéb adatok.
2. A fenntartó kapcsolattartójának neve, beosztása, telefonszáma és elektronikus levélcíme.
3. Az engedélyes vezetőjének neve és telefonszáma.
4. Telephelyre vonatkozó kérelem esetén a szolgáltató székhelyének ágazati azonosítója.
5. Adatmódosítás iránti kérelem esetén a kért módosítások, valamint az annak megállapításához szükséges adatok, hogy az adatmódosítással érintett, jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi és egyéb feltételeket teljesítik.
7. Adatmódosítás iránti kérelem esetén a fenntartó nyilatkozata arról, hogy az engedélyest, illetve az ellátotti létszámot, férőhelyszámot költségvetési támogatással kívánja-e működtetni, továbbá arról, hogy részesül-e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2c) bekezdés b) pontja szerinti támogatásban.
8. A kérelem elbírálásához jogszabály alapján szükséges egyéb adatok.
Milyen iratok szükségesek?
Az adatmódosítás iránti kérelemhez csak a változással összefüggő körülményekkel kapcsolatos iratokat kell csatolni, ha a változás az alábbiakat érinti.
1. A fenntartóval kapcsolatos iratok:
- Állami fenntartó esetén csatolni kell a társulási szerződés másolatát, ha a fenntartó helyi önkormányzatok társulása.
- A bevett egyházak nyilvántartásában nem szereplő belső egyházi jogi személy fenntartó esetén csatolni kell a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 16. § (2) bekezdése szerinti igazolás másolatát.
2. A szolgáltatással kapcsolatos iratok:
Ha a rendelet másként nem rendelkezik, csatolni kell
- az engedélyes – jogszabályban meghatározottak szerint elkészített – szakmai programját,
- azon személyeknek, akikkel a jogszabályban előírt kötelező létszámfeltételeket teljesítik, és más, jogszabály alapján szakképesítéshez, illetve tanfolyam elvégzéséhez kötött munkakört betöltő személyeknek a szakképesítését bizonyító okirat, illetve a tanfolyam elvégzését bizonyító okirat másolatát,
- a fenntartónak vagy – ha az alkalmazottakat a szolgáltató foglalkoztatja – a szolgáltatónak és a kötelezően alkalmazandó személyeknek az egybehangzó nyilatkozatát, amelyben kijelentik, hogy az adott munkakörre előírt kötelező létszámfeltételek teljesítése érdekében közalkalmazotti jogviszonyt, munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítettek, vagy – a módosítás bejegyzése esetén – legkésőbb a módosításnak megfelelő működés kezdő időpontjáig létesítenek, vagy – egyházi fenntartású engedélyes esetén, ha a kötelezően alkalmazandó személy a munkakörét egyházi személyként látja el – az illetékes egyházi szerv és a kötelezendően alkalmazandó személy erre vonatkozó nyilatkozatát,
- az engedélyes címe szerinti ingatlan használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja,
- a biztosító igazolását arról, hogy a szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkeznek, ha jogszabály a felelősségbiztosítási szerződés megkötését előírja,
- az ellátási szerződés másolatát, ha az egyházi fenntartó, illetve a nem állami fenntartó az engedélyes által nyújtandó szolgáltatásra ellátási szerződést kötött,
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti ellátási szerződés másolatát, ha az állami fenntartó az engedélyes által nyújtandó szolgáltatásra ellátási szerződést kötött, valamint a kötelezően alkalmazandó személyek és a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személyek nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok.
3. Kiegészítő szabályok:
Az 1. pont szerinti iratokat nem kell ismételten csatolni, ha az eljáró működést engedélyező szervnek azt korábban már megküldték, és azokban változás nem következett be.
A fenntartó és a foglalkoztatottak jogviszony létesítésére vonatkozó nyilatkozatát nem kell csatolni, ha a szociális szolgáltatást az egyéni vállalkozó fenntartó maga nyújtja
1. A fenntartóval kapcsolatos iratok:
- Állami fenntartó esetén csatolni kell a társulási szerződés másolatát, ha a fenntartó helyi önkormányzatok társulása.
- A bevett egyházak nyilvántartásában nem szereplő belső egyházi jogi személy fenntartó esetén csatolni kell a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 16. § (2) bekezdése szerinti igazolás másolatát.
2. A szolgáltatással kapcsolatos iratok:
Ha a rendelet másként nem rendelkezik, csatolni kell
- az engedélyes – jogszabályban meghatározottak szerint elkészített – szakmai programját,
- azon személyeknek, akikkel a jogszabályban előírt kötelező létszámfeltételeket teljesítik, és más, jogszabály alapján szakképesítéshez, illetve tanfolyam elvégzéséhez kötött munkakört betöltő személyeknek a szakképesítését bizonyító okirat, illetve a tanfolyam elvégzését bizonyító okirat másolatát,
- a fenntartónak vagy – ha az alkalmazottakat a szolgáltató foglalkoztatja – a szolgáltatónak és a kötelezően alkalmazandó személyeknek az egybehangzó nyilatkozatát, amelyben kijelentik, hogy az adott munkakörre előírt kötelező létszámfeltételek teljesítése érdekében közalkalmazotti jogviszonyt, munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítettek, vagy – a módosítás bejegyzése esetén – legkésőbb a módosításnak megfelelő működés kezdő időpontjáig létesítenek, vagy – egyházi fenntartású engedélyes esetén, ha a kötelezően alkalmazandó személy a munkakörét egyházi személyként látja el – az illetékes egyházi szerv és a kötelezendően alkalmazandó személy erre vonatkozó nyilatkozatát,
- az engedélyes címe szerinti ingatlan használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja,
- a biztosító igazolását arról, hogy a szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkeznek, ha jogszabály a felelősségbiztosítási szerződés megkötését előírja,
- az ellátási szerződés másolatát, ha az egyházi fenntartó, illetve a nem állami fenntartó az engedélyes által nyújtandó szolgáltatásra ellátási szerződést kötött,
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti ellátási szerződés másolatát, ha az állami fenntartó az engedélyes által nyújtandó szolgáltatásra ellátási szerződést kötött, valamint a kötelezően alkalmazandó személyek és a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személyek nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok.
3. Kiegészítő szabályok:
Az 1. pont szerinti iratokat nem kell ismételten csatolni, ha az eljáró működést engedélyező szervnek azt korábban már megküldték, és azokban változás nem következett be.
A fenntartó és a foglalkoztatottak jogviszony létesítésére vonatkozó nyilatkozatát nem kell csatolni, ha a szociális szolgáltatást az egyéni vállalkozó fenntartó maga nyújtja
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
A szolgáltatói nyilvántartásban történő adatmódosítással kapcsolatos eljárás illetékmentes. Amennyiben a módosítási ok miatt szakértő kirendelése szükséges, a szakmai program véleményezéséért a szakértőnek 24.000 Ft szakértői díjat kell fizetni.
Hol intézhetem el?
Főszabályként az engedélyes címe szerint illetékes kormányhivatal.
Ügyintézés határideje
Az ügyintézési határidő sommás eljárásban 8 nap, teljes eljárásban 60 nap.
Jogorvoslati lehetőség
NINCS
Az adatmódosítási eljárásokban nincs lehetőség a fellebbezésre, a döntés csak bírósági úton támadható meg.
Az adatmódosítási eljárásokban nincs lehetőség a fellebbezésre, a döntés csak bírósági úton támadható meg.
Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)
1.) A kérelem nyomtatványt honnan lehet beszerezni, illetve letölteni?
A fenntartó az engedélyes adatmódosítása iránti kérelmet a miniszter által jóváhagyott, https://idp.nrszh.hu/idp/ honlapon elérhető elektronikus űrlapon nyújthatja be.
2.) Mi a teendő, ha a kérelmező nem csatolja a jogszabályban előírt dokumentumokat, vagy azok nem állnak rendelkezésre?
A kormányhivatal - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására, vagy melléklet csatolására, amelyet a kormányhivatalnak kell beszereznie.
3.) Mennyi az ügyintézési határidő?
Az ügyintézési határidő főszabály szerint 60 nap.
4.) A kérelem benyújtásától számított hány napon belül jegyzi be a hatóság az adatmódosítást?
A hivatal ügyintézési határideje 60 nap, a szakhatóság eljárásának, a szakértői vélemény elkészítésének és a hiánypótlási felhívás teljesítésének időtartama beszámít az ügyintézési határidőbe.
5.) Mikortól működtethető a szolgáltató/intézmény az adatmódosításnak megfelelően?
Adatmódosítás esetén az engedélyes – ha a működést engedélyező szerv későbbi időpontot nem állapít meg – az adatmódosítás véglegessé válásától kezdődően működtethető az adatmódosításnak megfelelően.
6.) A működéshez szükséges állami támogatás mely időponttól jár?
a) önkormányzati fenntartó esetén: a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől jár időarányosan. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés adott hónap első napjától végleges, és a szolgáltató, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető;
b) nem állami, egyházi fenntartó esetén: a támogatás a befogadás, illetve azon tény szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzésének véglegessé válásának időpontjától kezdődően jár, hogy a fenntartó a támogatásra befogadás nélkül is jogosult.
7.) Új ellátási formát szeretnék indítani a már működő szolgáltatómhoz/intézményemhez kapcsolódóan. Mi a teendő?
Szolgáltatói nyilvántartásban történő adatmódosítás iránti kérelmet kell benyújtani. Amennyiben az új szolgáltatást új telephelyen szeretné működtetni, akkor a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelmet kell előterjeszteni.
8.) Ha a bejegyzés iránti kérelmet elutasítja a kormányhivatal, nyújtható-e be új kérelem?
A kérelem benyújtható, de bejegyzés csak valamennyi jogszabályi feltétel teljesítése esetén történik.
A fenntartó az engedélyes adatmódosítása iránti kérelmet a miniszter által jóváhagyott, https://idp.nrszh.hu/idp/ honlapon elérhető elektronikus űrlapon nyújthatja be.
2.) Mi a teendő, ha a kérelmező nem csatolja a jogszabályban előírt dokumentumokat, vagy azok nem állnak rendelkezésre?
A kormányhivatal - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására, vagy melléklet csatolására, amelyet a kormányhivatalnak kell beszereznie.
3.) Mennyi az ügyintézési határidő?
Az ügyintézési határidő főszabály szerint 60 nap.
4.) A kérelem benyújtásától számított hány napon belül jegyzi be a hatóság az adatmódosítást?
A hivatal ügyintézési határideje 60 nap, a szakhatóság eljárásának, a szakértői vélemény elkészítésének és a hiánypótlási felhívás teljesítésének időtartama beszámít az ügyintézési határidőbe.
5.) Mikortól működtethető a szolgáltató/intézmény az adatmódosításnak megfelelően?
Adatmódosítás esetén az engedélyes – ha a működést engedélyező szerv későbbi időpontot nem állapít meg – az adatmódosítás véglegessé válásától kezdődően működtethető az adatmódosításnak megfelelően.
6.) A működéshez szükséges állami támogatás mely időponttól jár?
a) önkormányzati fenntartó esetén: a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől jár időarányosan. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés adott hónap első napjától végleges, és a szolgáltató, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető;
b) nem állami, egyházi fenntartó esetén: a támogatás a befogadás, illetve azon tény szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzésének véglegessé válásának időpontjától kezdődően jár, hogy a fenntartó a támogatásra befogadás nélkül is jogosult.
7.) Új ellátási formát szeretnék indítani a már működő szolgáltatómhoz/intézményemhez kapcsolódóan. Mi a teendő?
Szolgáltatói nyilvántartásban történő adatmódosítás iránti kérelmet kell benyújtani. Amennyiben az új szolgáltatást új telephelyen szeretné működtetni, akkor a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelmet kell előterjeszteni.
8.) Ha a bejegyzés iránti kérelmet elutasítja a kormányhivatal, nyújtható-e be új kérelem?
A kérelem benyújtható, de bejegyzés csak valamennyi jogszabályi feltétel teljesítése esetén történik.
Fontosabb fogalmak
Intézmény: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három főt foglalkoztat teljes munkaidőben. Ha a törvény másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelően alkalmazni a helyettes szülői hálózatra is.
A szolgáltató székhelye: a szolgáltató központi ügyintézés helye, függetlenül attól, hogy használják-e szolgáltatás nyújtására;
Szolgáltató: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató, intézmény, hálózat;
Ellátási terület: az a terület, ahonnan az engedélyes gyermekeket, illetve más ellátottakat fogad.
Vonatkozó jogszabályok
A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 3. §, 4.§, 5. § (2) bekezdés, 14. § (1)-(2) bekezdés, 16. § (1) bekezdés, 22. §, 27-34. §, 3. melléklet, 4. melléklet, 5. melléklet; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 45-48. §, 49-51.§, 98. § (1)-(3) és (10) bekezdés, 145. § (1)-(2g) bekezdés; a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 4. § (3b) bekezdés b) pont, 4/C. §; az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 13. §, 36. § (2) bekezdés, 50. § (2) bekezdés b) és c) pontja, 55. § (1) bekezdés, 63-64. §, 71. §, 116. § (1) bekezdés;
az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet;
az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet.
az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet;
az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet.
Kulcsszavak
szolgáltatói nyilvántartásban történő adatmódosítás, családok átmeneti otthona, gyermekek átmeneti otthona, helyettes szülői ellátás
Országos Telefonos Ügyfélszolgálat
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
Elérhetőségeink:
Tel: 1818
E-mail: 1818@1818.hu
Chat: Chat indítása
Külföldről: +36 (1) 550-1858