Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2020. május 25-től a kormányablakokban és okmányirodákban– Budapest kivételével – az ügyintézés minden ügykörben időpontfoglalás nélkül is lehetséges.

A fővárosi kormányablakokban a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt okmányok ügyintézéséhez szintén nem szükséges előzetesen időpontot foglalni, egyéb ügyekben  változatlanul kizárólag előzetes időpontfoglalással történik az ügyfélfogadás. Az elkészült okmányokat  postai úton kézbesítjük.

Továbbra is javasoljuk az időpontfoglalás és az elektronikus ügyintézési lehetőségek igénybevételét és kérjük a megfelelő óvintézkedések betartását (maszk viselése, védőtávolság, higiéniás előírások).

Felhívjuk továbbá szíves figyelmüket, hogy a kormányablakokban működő adóügyi ügyfélszolgálatokon ideiglenesen szünetel az ügyfélfogadás, illetve csökkentett nyitvatartással fogadják az ügyfeleket. Részletes tájékoztatást az adott kormányablak információs oldalán és a NAV honlapján találnak. Javasoljuk a NAV online szolgáltatásainak használatát.

A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés hatósági jóváhagyása

Kódszám

FOLDH00090

Az ügy rövid leírása


Ha a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) eltérően nem rendelkezik, a föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv (jelen esetben a fővárosi és megyei kormányhivatal) hagyja jóvá. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket nem pótolja, továbbá nem pótolja más hatóságok előzetes engedélyét, illetve jóváhagyását, amelyek a jogügylet létrejöttéhez vagy érvényességéhez ugyancsak szükségesek. A Földforgalmi törvény hatálya a föld tulajdonjogának – ide értve az aranykorona értékben kifejezett, hatósági földkiadási eljárás útján kijelölésre váró részarány-tulajdont is – bármilyen jogcímen, illetve módon történő megszerzésére kiterjed, ide nem értve a törvényes örökléssel, a kisajátítással és a kárpótlási célú árverés útján történő tulajdonszerzést. A föld tulajdonjogát belföldi természetes személy (magyar állampolgár) és tagállami állampolgár szerezheti meg. Az alanyi körön belül megkülönböztetjük a földművest és a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személyt és tagállami állampolgárt. A megkülönböztetés a megszerezhető föld területi mértékben jelenik meg. Amennyiben a belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár nem minősül földművesnek akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. Amennyiben azonban a szerző fél földművesnek minősül (a Földforgalmi törvény 5. § 7. pontja meghatározza a földműves fogalmát), vagy nem minősül annak, de a közeli hozzátartozójától (a Földforgalmi törvény 5. § 13. pontja meghatározza, hogy ki minősül közeli hozzátartozónak) szerzi a földet, akkor a földszerzési maximum 300 hektár.
A mezőgazdasági igazgatási szerv által jóváhagyott szerződés alapján kérelmezhető az ingatlanügyi hatóságnál a tulajdonjog bejegyzése. A főszabályok az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyására vonatkoznak a Földforgalmi törvényben. A földszerzés további nevesített jogcímei a Földforgalmi törvényben: 1. adásvételnek nem minősülő tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés (például: csereszerződés, ajándékozási szerződés, tartás, életjáradék). Ekkor az elővásárlási jogra vonatkozó szabályokat figyelmen kívül kell hagyni. 2. Átruházásnak nem minősülő módon történő tulajdonszerzés: a föld tulajodnjogának elbirtoklás útján történő megszerzése (tulajdonos elismerése alapján, vagy elbirtoklás bekövetkezésének megállapítása iránt bírósági per megindítása útján; a föld tulajdonjogáról végintézkedéssel történő rendelkezés; pályázat, árverés.) Ezen esetekben figyelmen kívül kell hagyni az elővásárlási jogra vonatkozó szabályokat, valamint a helyi földbizottság megkeresésére vonatkozó rendelkezést. 3. A bírósági/közjegyzői végzéssel jóváhagyott egyezség.

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 27. § (2) bekezdése szerint a hatósági jóváhagyási eljárásban ügyfél

Kizáró okok: a) a jogügyletben résztvevő természetes személy: adásvételi szerződés esetén az eladó és a vevő, adásvételnek nem minösülő szerződés esetén például a cserepartnerek, átruházásnak nem minősülő módon történő tulajdonszerzés esetén a tulajdonos és a szerző fél,

Milyen adatokat kell megadni?

Amennyiben az adásvételi szerződést hirdetményi úton közölni kell az elővásárlásra jogosultakkal (a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala hirdetőtábláján történő kifüggesztés), a közzétételi kérelmet a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani, amelynek adattartalmát az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A közzétételi kérelem, amennyiben az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyáshoz kötött, egyben hatósági jóváhagyás iránti kérelemnek minősül. Amennyiben elővásárlási jog nem áll fenn, a hatósági jóváhagyás iránti eljárás lefolytatására irányuló kérelem kötelező adattartalmát ágazati jogszabály nem határozza meg, nincs erre a célra rendszeresített formanyomtatvány sem. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 36. § (1) bekezdése szerint, ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat (természetes személyazonosító adatok és lakóhely) és elérhetőséget.

Milyen iratok szükségesek?

1.) Föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés (közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva) 4 eredeti példánya, melyből 1 példány biztonsági okmányon szerkesztett kell, hogy legyen.
2.) A szerző félnek - ha a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésben ezekről nem nyilatkozott - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkoznia kell arról, hogy megfelel a Földforgalmi törvényben meghatározott személyi feltételeknek, a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja. Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony időtartamát nem hosszabbítja meg, és a megszűnését követő időre vállalja a fenti kötelezettségeket. Nyilatkoznia kell arról is, hogy nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása (földhasználati díjtartozás), valamint további feltétel, hogy a szerző féllel szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött. 3.) Amennyiben a szerződés szerinti vevő rendelkezik elővásárlási jogosultsággal, annak igazolására szolgáló okiratok (állattartó telep működésének igazolására az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott hatósági bizonyítvány, ökológiai gazdálkodás folytatása esetén a Hungária Öko Garancia Kft. vagy a Biokontroll Hungária Ellenőrző és Tanúsító Nonprofit Kft. által kiadott ökológiai gazdálkodói tanúsítvány).
4.) Közzététel iránti kérelem, ha az adásvételi szerződést hirdetményi úton közölni kell az elővásárlásra jogosultakkal (polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés). 5.) Amennyiben a jogügylet érvényességi feltétele a közeli hozzátartozói viszony fennállása, csatolnia kell a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az érintett természetes személyeknek 30 napnál nem régebbi olyan tartalmú közös nyilatkozatát, miszerint közöttük a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozói viszony áll fenn.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás díj- és illetékmentes eljárás.

Hol intézhetem el?

A fővárosi és megyei kormányhivatalok.

Ügyintézés határideje


Az általános ügyintézési határidő 80 nap. A földtulajdonszerzés hatósági jóváhagyása iránti eljárást teljes eljárásban kell lefolytatni, mivel a sommás eljárás alkalmazása kizárásra került. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének ideje. Határidő hosszabbításának nincs helye.

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben jogorvoslatként csak a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető.

Jogorvoslati lehetőség részletei: A földtulajdonszerzés hatósági jóváhagyása iránti kérelem tárgyában meghozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek, a döntés csak bírósági jogorvoslat útján támadható meg.Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 116. § (1) bekezdése értelmében csak akkor van helye fellebbezésnek, ha azt törvény kifejezetten megengedi. A földforgalmi törvények a mezőgazdasági igazgatási szerv elsőfokú döntésével szemben kizárják a fellebbezés lehetőségét. A hatóság véglegessé vált döntése ellen közigazgatási per indítható. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 13. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pontja szerint a közigazgatási perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett közigazgatási döntésben szereplő ingatlan fekszik (jelen esetben a föld fekvése szerint illetékes közigazgatási bíróság). A közigazgatási per megindítására az jogosult, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási döntés közvetlenül érinti (Kp. 17. § a) pont). A pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási döntést meghozta (jelen esetben a megyei és fővárosi kormányhivatal) (Kp. 18. § (1) bekezdés). A keresetlevelet a vitatott közigazgatási döntés közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott döntést meghozó kormányhivatalhoz benyújtani. (Kp. 39. § (1) bekezdés).

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): A keresetlevelet a benyújtásától számított tizenöt napon belül kell az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítania a kormányhivatalnak (Kp. 40. § (1) bekezdés).

Amit még érdemes tudni (GYIK)


1.) Az NFA részére meg kell-e küldeni a szerződést? Az állam földre vonatkozó elővásárlási joga a Földforgalmi törvény 18.§ (1) bekezdés a.) pontján alapul, ezért az NFA részére történő közlés is a kifüggesztéssel valósul meg.
2.) A Földforgalmi törvény hatálya kiterjed-e a törvényes öröklés útján történő tulajdonszerzésre? A Földforgalmi törvény 6. § (2) bekezdése alapján nem, így ezen a jogcímen történő tulajdonszerzés esetében nem kell alkalmazni a Földforgalmi törvény II. „A föld tulajdonjogának megszerzése” című fejezetben foglalt rendelkezéseket. 3.) Ki szerezhet földet? A föld tulajdonjogát belföldi természetes személy (magyar állampolgár) és tagállami állampolgár szerezheti meg. Az alanyi körön belül megkülönböztetjük a földművest és a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személyt és tagállami állampolgárt. A megkülönböztetés a megszerezhető föld területi mértékben jelenik meg. Amennyiben a belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár nem minősül földművesnek – a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével – akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. Amennyiben azonban a szerző fél földművesnek minősül (a Földforgalmi törvény 5. § 7. pontja meghatározza a földműves fogalmát), vagy nem minősül annak, de a közeli hozzátartozójától (a Földforgalmi törvény 5. § 13. pontja meghatározza, hogy ki minősül közeli hozzátartozónak) szerzi a földet, akkor a földszerzési maximum 300 hektár.
4.) Jogi személy szerezhet földet? Jogi személy – a Földforgalmi törvényben meghatározott esetek kivételével – a föld tulajdonjogát nem szerezheti meg. A Földforgalmi törvény 11.§ (2) bekezdés taxatíve felsorolja a kivételeket (bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint végintézkedéssel; jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra; a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás és szociális földprogram és településfejlesztés céljára).

Fontosabb fogalmak

mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

állattartó telep: a Magyarország területén, egy vagy több földrészleten, illetve földrészleten belül alrészletként elhelyezkedő, a földfelszínen azonosítható állandó mesterséges tereptárgyakkal egyértelműen lehatárolt, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásban egy elnevezés és nyilvántartási szám alatt állattartó helyként vagy tojáskeltetőként megjelölt, állatok tartására, illetve keltetésre szolgáló gazdasági épületek és kiszolgáló létesítmények, és a hozzájuk tartozó gazdasági felszerelés együttese, ideértve az állattartó létesítményekkel egy technológiai egységben működő körbekerített legelőket és kifutókat, továbbá a trágyatárolásra és a méhcsaládok elhelyezésére használt területeket.

belföldi természetes személy: a magyar állampolgár.

földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve
a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy
b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi.

külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár.

tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára, ide nem értve a belföldi természetes személyt

földszerzési maximum: A földműves, valamint a közeli hozzátartozótól szerző személy a föld tulajdonjogát – a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával – 300 hektár mértékig szerezheti meg.

Vonatkozó jogszabályok

a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény I. és II. fejezet és VI. fejezet,
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény I., IV., VII. és XV. fejezetei,
az általános közigazatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 17. §, 35. §, 36. §, 42 -44. §, 46-52. §, 62-65. §, 80-81-82. §, 85-86. §, 114-116. §,
a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 43. § (3)-(4) bekezdés,
az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 2-5. §, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 13. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont, 17. § a) pont, 18. § (1) bekezdés, 39. § (1) bekezdés, 40. § (1) bekezdés

Kulcsszavak

föld, belföldi természetes személy, tagállami állampolgár, földműves, földszerzési maximum, adásvétel

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858