Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében az ügyfélszolgálatokon az alábbi óvintézkedések betartásával történik az ügyfélfogadás:
kötelező az arcot eltakaró maszk viselése,
az ügyféltérben kísérő csak kivételesen indokolt esetben tartózkodhat,
a megfelelő védőtávolság biztosítása érdekében az ügyféltérben tartózkodó ügyfelek száma korlátozásra kerülhet.
Kút használatbavételének engedélyezése iránti kérelem
Kódszám
JEGYZ01406
Az ügy rövid leírása
A vízjogi engedély szükséges a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez. Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó - a jogszabályokban és a hatósági előírásokban meghatározott - jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. A vízjogi üzemeltetési engedély - az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett - feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére.
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?: vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó - a jogszabályokban és a hatósági előírásokban meghatározott - jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti.
Kizáró okok: Lehetőség van képviseletre, meghatalmazásra.
Milyen adatokat kell megadni?
A vízjogi üzemeltetés iránti kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell: a) az engedélyes üzemeltető megnevezését, címét, székhelyét; b) a vízjogi létesítési engedélyre történő utalást, ideértve a határozat, az engedély vagy a vízkönyvi nyilvántartás számát; c) az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos, illetve (a létesítési engedély jogosítottjának) eltérése esetén a tulajdonos megnevezését és az üzemeltetés jogcímét, a felek erre vonatkozó akaratnyilvánítását, szerződését, nyilatkozatát; d)a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció nyolc példányát; e) a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozatot a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével; f) a vízhasználat gyakorlására vonatkozó adatokat (így például az igényelt, illetőleg engedélyezett víz mennyiségét és minőségét); g) a 2. melléklet I/B. fejezete szerinti műszaki dokumentációt, h) a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulását; i) a 4. § a) pontjában meghatározott rendelkezésekre figyelemmel, azok megnevezését, akiknek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét a megvalósított vízimunka, vízilétesítmény üzemeltetése érinti (az érdekeltség megjelölésével), az esetleges kártalanítással kapcsolatos vagy egyéb fizetési kötelezettségekre vonatkozó megállapodás csatolásával; j) ha a tervezett vízilétesítmény vagy vízhasználat a felek szerződése útján valósult meg - különösen a létesítési engedély jogosítottjának, valamint az üzemeltető személyének eltérése esetén - az üzemeltetéssel összefüggő és a szolgalom gyakorlásával járó használati korlátozások tartalmát, továbbá e korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges adatokat;
Milyen iratok szükségesek?
A vízjogi üzemeltetés iránti kérelemhez csatolni kell
az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos, illetve (a létesítési engedély jogosítottjának) eltérése esetén a tulajdonos megnevezését és az üzemeltetés jogcímét, a felek erre vonatkozó akaratnyilvánítását, szerződését, nyilatkozatát; a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció nyolc példányát; a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozatot a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével; a megvalósított vízilétesítmény üzemeltetése által érintettekkel kötött esetleges kártalanítással kapcsolatos vagy egyéb fizetési kötelezettségekre vonatkozó megállapodásokat;
A tervdokumentáció részletes tartalmát a hivatkozott jogszabály 2. számú melléklete tartalmazza.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
A
közigazgatási hatósági eljárásért fizetendő általános eljárási illeték 3000
Forint.
Hol intézhetem el?
helyi önkormányzat jegyzője
Ügyintézés határideje
A döntést a kérelem megérkezését követő naptól számított 45 napon belül kell meghozni.
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség: Van fellebbezési lehetőség.
Jogorvoslati lehetőség részletei: fővárosi és megyei kormányhivatal
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta, azaz a jegyzőnél.
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta):
A benyújtási határidő: A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
A fellebbezési illeték mértéke:
Amit még érdemes tudni (GYIK)
Körülbelül hány nap alatt kapom meg az engedélyt? A vízilétesítmények műszaki összetettsége miatt nagy a szórás, de feltételezve, hogy nincs hiánypótlás, 45 nap körül lehetséges a határozat kiadása.
Mennyi díjat kell fizetnem? 3000 Forint
Van lehetőség arra, hogy személyesen vegyem át a határozatot amennyiben elkészült és aláírták? A hatóságnál maradó példányon dátum, aláírás ellenében nincs akadálya.
Fontosabb fogalmak
vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása — ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást —, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja: a) közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja; b) saját célú vízilétesítmények: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást (így például szennyvízelhelyezést, átvezetést, tisztítást, öntözést) vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó művek;
Vonatkozó jogszabályok
a
vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm.
rendelet
a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló
18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a felszín
alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai
követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
