Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében az ügyfélszolgálatokon az alábbi óvintézkedések betartásával történik az ügyfélfogadás:
kötelező az arcot eltakaró maszk viselése,
az ügyféltérben kísérő csak kivételesen indokolt esetben tartózkodhat,
a megfelelő védőtávolság biztosítása érdekében az ügyféltérben tartózkodó ügyfelek száma korlátozásra kerülhet.
Szomszédos ingatlanok tulajdonosai között a települések belterületén a vizek természetes áramlása, lefolyása önkényes megváltoztatása folytán felmerült vita eldöntése iránti kérelem
Kódszám
JEGYZ01408
Az ügy rövid leírása
A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.
A települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatása folytán a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között felmerült vitában – a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunkák megvalósításától eltekintve – a természetes lefolyás biztosításáról vagy az eredeti állapot helyreállításáról a jegyző dönt.
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?: Bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, az építtető - a Ket-ben az ügyféli jogállásra meghatározott előírások teljesülésének külön vizsgálata nélkül is - ügyfélnek minősül.
Kizáró okok: -
Milyen adatokat kell megadni?
A szomszédos ingatlanok tulajdonosai között a települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatását részletező bejelentés.
A kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.
Milyen iratok szükségesek?
A szomszédos ingatlanok tulajdonosai között a települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatását részletező bejelentés.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
5000.- Ft eljárási illeték illetékbélyegen leróva
Hol intézhetem el?
Települési/Kerületi önkormányzat Jegyzője
Ügyintézés határideje
21 nap
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség: Van lehetőség fellebbezésre.
Jogorvoslati lehetőség részletei: Az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): Jegyző
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): 15 nap
A benyújtási határidő: Az alapeljárás illetékének kétszerese. (első fokon hivatalból indult, vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén 10 000 forint.)
A fellebbezési illeték mértéke:
Amit még érdemes tudni (GYIK)
Milyen előírás vonatkozik a csapadékvíz-elvezetési rendszer kiépítésére? Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírja, hogy a telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
Elszivárogtatható-e a csapadékvíz a telken belül? Igen, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
Milyen módon szabad a telekről kivezetni a csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba? A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.
Fontosabb fogalmak
Szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés:
Közcsatorna hiányában kommunális szennyvíz külön jogszabályban foglaltak szerint elszikkasztható.
Amennyiben nincs közműves szennyvízelvezetés és a (2) bekezdés szerinti elszikkasztás sem lehetséges, úgy abban az esetben hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására.
A zárt szennyvíztárolás (szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel, ellenőrzött elszállítással) csak végső megoldásként alkalmazható.
Szennyvíz csak zártszelvényű csatornában vezethető. Csapadékvíz, talajvíz és kiemelt bányavíz – a vonatkozó hatósági előírások megtartásával – nyílt árokban is vezethető.
A használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny- és csapadékvizet bevezetni tilos.
A bekötő csatornavezetéket a vonatkozó szakmai ekőírások szerint kell megvalósítani.
A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.
Vonatkozó jogszabályok
72/1996. (V. 22.) Korm. Rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról
2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
