Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében az ügyfélszolgálatokon az alábbi óvintézkedések betartásával történik az ügyfélfogadás:

az ügyintézés kizárólag előzetes időpontfoglalással történik

(az időpontfoglalás - a gépjárművel kapcsolatos ügyek kivételével - Ügyfélkapu azonosítás nélkül is lehetséges), 

az ügyféltérben nem lehet várakozni,

kötelező az arcot eltakaró maszk viselése,

az ügyintézés során be kell tartani a 1,5-2 m védőtávolságot az ügyfelek között,

az elkészült okmányokat postai úton kézbesítik (személyes átvételre csak kivételesen van lehetőség).

Felhívjuk továbbá szíves figyelmüket, hogy a mobilizált kormányablak ügyfélszolgálatok ("kormányablakbusz") kitelepülése, valamint a települési ügysegédek ügyfélfogadása átmenetileg szünetel.

Vigyázzunk egymásra!

Szomszédos ingatlanok tulajdonosai között a települések belterületén a vizek természetes áramlása, lefolyása önkényes megváltoztatása folytán felmerült vita eldöntése iránti kérelem

Kódszám

JEGYZ01408

Az ügy rövid leírása

A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.

A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.

A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.

A települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatása folytán a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között felmerült vitában – a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunkák megvalósításától eltekintve – a természetes lefolyás biztosításáról vagy az eredeti állapot helyreállításáról a jegyző dönt.

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?: Bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, az építtető - a Ket-ben az ügyféli jogállásra meghatározott előírások teljesülésének külön vizsgálata nélkül is - ügyfélnek minősül.

Kizáró okok: -

Milyen adatokat kell megadni?

A szomszédos ingatlanok tulajdonosai között a települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatását részletező bejelentés.

A kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.

Milyen iratok szükségesek?

A szomszédos ingatlanok tulajdonosai között a települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatását részletező bejelentés.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?


5000.- Ft
eljárási illeték
illetékbélyegen leróva

Hol intézhetem el?


Települési/Kerületi önkormányzat Jegyzője

Ügyintézés határideje

21 nap

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: Van lehetőség fellebbezésre.

Jogorvoslati lehetőség részletei: Az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): Jegyző

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): 15 nap

A benyújtási határidő: Az alapeljárás illetékének kétszerese. (első fokon hivatalból indult, vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén 10 000 forint.)

A fellebbezési illeték mértéke:

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Milyen előírás vonatkozik a csapadékvíz-elvezetési rendszer kiépítésére?
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírja, hogy a telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.

Elszivárogtatható-e a csapadékvíz a telken belül?
Igen, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.

Milyen módon szabad a telekről kivezetni a csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba?
A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.

Fontosabb fogalmak

Szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés:

Közcsatorna hiányában kommunális szennyvíz külön jogszabályban foglaltak szerint elszikkasztható.

Amennyiben nincs közműves szennyvízelvezetés és a (2) bekezdés szerinti elszikkasztás sem lehetséges, úgy abban az esetben hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására.

A zárt szennyvíztárolás (szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel, ellenőrzött elszállítással) csak végső megoldásként alkalmazható.

Szennyvíz csak zártszelvényű csatornában vezethető. Csapadékvíz, talajvíz és kiemelt bányavíz – a vonatkozó hatósági előírások megtartásával – nyílt árokban is vezethető.

A használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny- és csapadékvizet bevezetni tilos.

A bekötő csatornavezetéket a vonatkozó szakmai ekőírások szerint kell megvalósítani.

A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.

A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.

A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.

Vonatkozó jogszabályok

72/1996. (V. 22.) Korm. Rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról

2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Kulcsszavak

Víz, vizek, csapadék, lefolyás, önkényes, megváltoztatás.

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858