Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2020. május 25-től a kormányablakokban és okmányirodákban– Budapest kivételével – az ügyintézés minden ügykörben időpontfoglalás nélkül is lehetséges.

A fővárosi kormányablakokban a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt okmányok ügyintézéséhez szintén nem szükséges előzetesen időpontot foglalni, egyéb ügyekben  változatlanul kizárólag előzetes időpontfoglalással történik az ügyfélfogadás. Az elkészült okmányokat  postai úton kézbesítjük.

Továbbra is javasoljuk az időpontfoglalás és az elektronikus ügyintézési lehetőségek igénybevételét és kérjük a megfelelő óvintézkedések betartását (maszk viselése, védőtávolság, higiéniás előírások).

Felhívjuk továbbá szíves figyelmüket, hogy a kormányablakokban működő adóügyi ügyfélszolgálatokon ideiglenesen szünetel az ügyfélfogadás, illetve csökkentett nyitvatartással fogadják az ügyfeleket. Részletes tájékoztatást az adott kormányablak információs oldalán és a NAV honlapján találnak. Javasoljuk a NAV online szolgáltatásainak használatát.

Vízjogi üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem

Kódszám

OKTVF00007

Az ügy rövid leírása

A jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve vízjogi engedély szükséges a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély), a létesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély), és a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély). Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó - a jogszabályokban és a hatósági előírásokban meghatározott - jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. A vízjogi üzemeltetési engedély - az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett - feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére.

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?: vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó - a jogszabályokban és a hatósági előírásokban meghatározott - jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti.

Kizáró okok: Lehetőség van képviseletre, meghatalmazásra.

Milyen adatokat kell megadni?

A vízjogi üzemeltetés iránti kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell:
a) az engedélyes üzemeltető megnevezését, címét, székhelyét;
b) a vízjogi létesítési engedélyre történő utalást, ideértve a határozat, az engedély vagy a vízkönyvi nyilvántartás számát;
c) az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos, illetve (a létesítési engedély jogosítottjának) eltérése esetén a tulajdonos megnevezését és az üzemeltetés jogcímét, a felek erre vonatkozó akaratnyilvánítását, szerződését, nyilatkozatát;
d)a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció nyolc példányát;
e) a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozatot a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével;
f) a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésektől függően a próbaüzemeltetés eredményét rögzítő adatokat;
g) a jogszabályban meghatározott esetben a létesítmény műszaki átadás-átvételére vonatkozó jegyzőkönyvet;
h) a vízhasználat gyakorlására vonatkozó adatokat (így például az igényelt, illetőleg engedélyezett víz mennyiségét és minőségét);
i) a közműves vízellátó (vízkezelő), vízelvezető, illetve szennyvízelvezető és szennyvíztisztító mű esetén az üzemeltetési szabályzatot, egyedi vízellátás és szennyvízelvezetés esetén az alkalmazott technológiával összefüggő kezelési és karbantartási utasítást, valamint a kárelhárítási felkészülésre vonatkozó műszaki és szervezeti adatokat és működési szabályzatot;
j) a vízkivételi művek külön jogszabály szerinti30 alapállapot vizsgálatának adatait;
k)felszín alatti vízre települt vízilétesítmény esetén
ka) amennyiben a vízilétesítményre vonatkozóan külön jogszabály vízföldtani naplókészítési kötelezettséget ír elő, a vízföldtani naplót és a 2. melléklet I/A. fejezete szerinti műszaki dokumentációt,
kb) a ka) pontban nem említett esetekben a 2. melléklet I/B. fejezete szerinti műszaki dokumentációt,
kc) a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulását;
l)
m)a 4. § a) pontjában meghatározott rendelkezésekre figyelemmel, azok megnevezését, akiknek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét a megvalósított vízimunka, vízilétesítmény üzemeltetése érinti (az érdekeltség megjelölésével), az esetleges kártalanítással kapcsolatos vagy egyéb fizetési kötelezettségekre vonatkozó megállapodás csatolásával;
n)ha a tervezett vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat a felek szerződésén, illetőleg hatósági határozaton alapuló vízvezetési szolgalom útján valósult meg - különösen a létesítési engedély jogosítottjának, valamint az üzemeltető személyének eltérése esetén - az üzemeltetéssel összefüggő és a szolgalom gyakorlásával járó használati korlátozások tartalmát, továbbá e korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges adatokat;
o)a csatlakozással megvalósított vízilétesítmény esetén azt a nyilatkozatot, hogy a 3. §-ban megjelölt és közölt adatok - ideértve a csatlakozással megvalósult vízilétesítményekre vonatkozó megállapodást - változatlanok, vagy ellenkező esetben az eltérésre vonatkozó megállapodásokat, illetőleg tervdokumentációt;
p) ha a védőterület kijelölése kapcsán a vízügyi hatóság - a vízjogi létesítési engedélyben a védőterület kialakítására vonatkozó - külön kötelezettségeket határozott meg, ennek teljesítésével kapcsolatos nyilatkozatot a védőterületet meghatározó tervdokumentációra történő utalással;
q) a 4. számú melléklet szerinti, az igazgatási szolgáltatási díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot.

Milyen iratok szükségesek?

A vízjogi üzemeltetés iránti kérelemhez csatolni kell

az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos, illetve (a létesítési engedély jogosítottjának) eltérése esetén a tulajdonos megnevezését és az üzemeltetés jogcímét, a felek erre vonatkozó akaratnyilvánítását, szerződését, nyilatkozatát;
a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció nyolc példányát;
a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozatot a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével;
a jogszabályban meghatározott esetben a létesítmény műszaki átadás-átvételére vonatkozó jegyzőkönyvet;
a közműves vízellátó (vízkezelő), vízelvezető, illetve szennyvízelvezető és szennyvíztisztító mű esetén az üzemeltetési szabályzatot, egyedi vízellátás és szennyvízelvezetés esetén az alkalmazott technológiával összefüggő kezelési és karbantartási utasítást, valamint a kárelhárítási felkészülésre vonatkozó műszaki és szervezeti adatokat és működési szabályzatot;
felszín alatti vízre települt vízilétesítmény esetén amennyiben a vízilétesítményre vonatkozóan külön jogszabály vízföldtani naplókészítési kötelezettséget ír elő, a vízföldtani naplót és a műszaki dokumentációt, előbbi eseten kívüli esetben a műszaki dokumentációt;
a megvalósított vízimunka, vízilétesítmény üzemeltetése által érintettekkel kötütt esetleges kártalanítással kapcsolatos vagy egyéb fizetési kötelezettségekre vonatkozó megállapodásokat;
a csatlakozással megvalósított vízilétesítmény esetén azt a nyilatkozatot, hogy a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 3. §-ban megjelölt és közölt adatok - ideértve a csatlakozással megvalósult vízilétesítményekre vonatkozó megállapodást - változatlanok, vagy ellenkező esetben az eltérésre vonatkozó megállapodásokat, illetőleg tervdokumentációt;
ha a védőterület kijelölése kapcsán a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség - a vízjogi létesítési engedélyben a védőterület kialakítására vonatkozó - külön kötelezettségeket határozott meg, ennek teljesítésével kapcsolatos nyilatkozatot a védőterületet meghatározó tervdokumentációra történő utalással.

A tervdokumentáció részletes tartalmát a hivatkozott jogszabály 2. számú melléklete tartalmazza.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértéke a létesítési engedélyre megállapított díjtételek 80%-a (egynyári öntözési engedély kivételével, ami 5000-Ft). A díjat akár csekken, akár átutalással lehet fizetni.Az eljáró hatóságok számlaszámait a jogszabály rögzíti. Tipikusan előforduló, az ügyfeleket terhelő költségek a szakhatóságok (talajvédelmi hatóság, erdészet, földhivatal, katasztrófavédelem, hajózás)
díjai, amit külön jogszabályok rögzítenek.

A szakhatósági eljárásokra tekintettel további eljárási költségekkel kell számolni.

Hol intézhetem el?

illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság

Ügyintézés határideje

A döntést a kérelem megérkezését követő naptól számított 45 napon belül kell meghozni.

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: Van fellebbezési lehetőség.

Jogorvoslati lehetőség részletei: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1149 Budapest, Mogyoródi út 43.)

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta, azaz a vízügyi hatóságnál.

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta):

A benyújtási határidő:

A fellebbezési illeték mértéke: A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Körülbelül hány nap alatt kapom meg az engedélyt?
A vízimunkák, vízilétesítmények sokfélesége (kutak, vízellátó művek, árvízvédelmi töltések, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvízelhelyezés, öntözőtelepek, halastavak, víztározók....) miatt nagy a szórás, de feltételezve, hogy nincs hiánypótlás, 45 nap körül lehetséges a határozat kiadása.

Mennyi díjat kell fizetnem?
a vízügyi és vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III.31.) BM rendelet 2.§ (1) bekezdés, 1.sz. melléklet 74.,75. pont

Van lehetőség arra, hogy személyesen vegyem át a határozatot amennyiben elkészült és aláírták?
A hatóságnál maradó példányon dátum, aláírás ellenében nincs akadálya.

Fontosabb fogalmak

vízimunka: az a tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrét, partját a vizek kártételeinek elhárítása, a víz hasznosítása, minőségének és mennyiségének megfigyelése, ásványi és földtani kutatások végzése, ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja;

vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása — ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást —, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja:
a) közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja;
b) saját célú vízilétesítmények: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást (így például szennyvízelhelyezést, átvezetést, tisztítást, öntözést) vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó művek;

Vonatkozó jogszabályok

a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet

A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet

a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet

a vízügyi és vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III.31.) BM rendelet

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet

Kulcsszavak

Vízimunka, vízilétesítmény, vízjogi engedély, zöldhatóság, környezetvédelmi felügyelőség, vízjogi üzemeltetési engedély

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858