Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében az ügyfélszolgálatokon az alábbi óvintézkedések betartásával történik az ügyfélfogadás:
az ügyintézés kizárólag előzetes időpontfoglalással történik
(az időpontfoglalás - a gépjárművel kapcsolatos ügyek kivételével - Ügyfélkapu azonosítás nélkül is lehetséges),
az ügyféltérben nem lehet várakozni,
kötelező az arcot eltakaró maszk viselése,
az ügyintézés során be kell tartani a 1,5-2 m védőtávolságot az ügyfelek között,
Felhívjuk továbbá szíves figyelmüket, hogy a mobilizált kormányablak ügyfélszolgálatok ("kormányablakbusz") kitelepülése, valamint a települési ügysegédek ügyfélfogadásaátmenetileg szünetel.
Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügyi hatóság határozata alapján a közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki. A szolgalom alapításáról a vízügyi hatóság a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása, vagy önálló eljárás során határoz. A vízvezetési szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A kártalanítás felől - megegyezés hiányában - bíróság határoz.
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?: építtető, tulajdonos, vagyonkezelő
Kizáró okok: lehetőség van képviseletre, meghatalmazásra
Milyen adatokat kell megadni?
ügyfél és képviselője neve, lakcíme/székhelye
Milyen iratok szükségesek?
a) a vízvezetési szolgalommal érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait tartalmazó okiratot, valamint az ingatlan általános és részletes helyszínrajzát, a létesítmény megvalósításával és üzemeltetésével összefüggő vízvezetési szolgalom gyakorlásával járó tulajdoni, használati korlátozásokra történő utalást, illetőleg az ingatlan szolgalommal érintett, természetben meghatározott részének megjelölését; b) az ingatlan tulajdonosa és a szolgalom alapítását kérő között létrejött - a korlátozás mértékének megfelelő kártalanításra vonatkozó - megállapodást vagy annak hiányában az arra utaló nyilatkozatot; c) a tulajdoni, használati korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott - adatokat.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
Az eljárás igazgatási szolgáltatási díjköteles, melynek mértéke 7000 forint/ingatlan. Amennyiben a szolgalom alapításról a vízügyi hatóság a vízilétesítmény engedélyezése során határoz: a 7000 forint/ingatlanon felül meg kell fizetni a vízjogi létesítési engedélyre meghatározott díjtételt is. A díjat átutalási megbízással, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekken) postai úton kell megfizetni. A vízjogi eljáráshoz kapcsolódó vívezetési szolgalmi jog bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja 6600 forint/ingatlan.
Hol intézhetem el?
illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság
Ügyintézés határideje
A döntést a kérelem megérkezését követő naptól számított 45 napon belül kell meghozni.
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség: Igen, van lehetőség fellebbezésre.
Jogorvoslati lehetőség részletei:
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1149 Budapest, Mogyoródi út 43.)
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta, azaz a vízügyi hatóságnál.
A benyújtási határidő:
A fellebbezési illeték mértéke:
Fontosabb fogalmak
vízvezetési szolgalmi jog: az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügyi hatóság határozat alapján a közcélú vízilétesítméynet az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki.
Vonatkozó jogszabályok
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 5. § (1) és (2) bekezdés, 15. § (7) bekezdés, 21. § (1) bekezdés b) pont, 35. §, 36. § (2) bekezdés, 36. § (4) bekezdés, 40. § (1) bekezdés, 51. § (1) és (5) bekezdés, 68. §, 69. §, 71. § (1) bekezdés, 72. § (1)-(2) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 116. §; a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 20. § (1) és (4) bekezdés, 27. §, 28. § (1) bekezdés, 29. § (3) bekezdés, 30. § (1) bekezdés; a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. Korm. Rendelet 7. § (1) bekezdés, 7. § (2) bekezdés, 1. melléklete ; a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §, 6. § (1) bekezdés, 8. § (3) bekezdés, 8. § (4) bekezdés, 8. § (4b) bekezdés, 11. §, 12. §, 15. §, 17. § (1) bekezdés, 22. § (1) bekezdés, 27. § (1) bekezdés; a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény; a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről szóló 311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet; a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és a díjfizetés részletes szabályairól szóló 155/2009. (XI. 16.) FVM rendelet melléklete; az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. § (1) bekezdés, 32/E. § (1) bekezdés b) pont; az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdés b) pont, 34. § (1) bekezdés; a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 10. § (1) bekezdés, 10. § (2) bekezdés a)-e) pont, 12. § (5) bekezdés; a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet 1. § (2)-(3) bekezdés, 2. § (2) bekezdés, 2. § (3) bekezdés a), c) és e) pont; a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 1. § a) pont, 1. § da) pont, 2. § (5) bekezdés, 5. §, 10. §, 12. §; a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §, 2. számú melléklet
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.