Akadálymentes verzió

Figyelem!

Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében az ügyfélszolgálatokon az alábbi óvintézkedések betartásával történik az ügyfélfogadás:

kötelező az arcot eltakaró maszk viselése,

az ügyféltérben kísérő csak kivételesen indokolt esetben tartózkodhat,

a megfelelő védőtávolság biztosítása érdekében az ügyféltérben tartózkodó ügyfelek száma korlátozásra kerülhet.

Vigyázzunk egymásra!

Vízbázis védőidom kijelölése iránti kérelem

Kódszám

OKTVF00018

Az ügy rövid leírása

Közcélú vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy ilyen célt szolgáló vízhasználathoz, továbbá a jövőbeni ivóvízellátás célját szolgáló vízbázisok védelme érdekében védőidomot kell kijelölni. A vízügyi hatóság az eljárás során a kijelöléssel érintett ingatlanok használatával, a használat módjával összefüggő és a védelem érdekében szükséges, jogszabály alapján megállapítható előírásokról, korlátozásokról, továbbá a biztonságba helyezést szolgáló intézkedésekről határoz.

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?: vízmű üzemeltetője

Kizáró okok: Van lehetőség képviseletre, meghatalmazásra.

Milyen adatokat kell megadni?

ügyfél és képviselője neve, lakcíme/székhelye

Milyen iratok szükségesek?

Vízbázis védőidom kijelölése iránti kérelem – csatolandó dokumentumok köre
1) felszín alatti vízbázis tervezett igénybevétele esetén az alábbi adatokat, és megjelölt tartalmú tervdokumentációt:
a) a földtani viszonyok ismertetése (rétegsor tagolódása, kőzettani kifejlődés, szerkezeti viszonyok);
b) a vízföldtani modell ismertetése:
- a rétegek, rétegcsoportok becsült, meghatározott vízföldtani paramétereit (porozitás, tárolási tényező, rétegvastagság, transzmisszibilitás, vertikális áteresztőképességi együttható) a felszíntől egészen a legmélyebb megcsapolási szint alatti rétegcsoporttal bezáróan,
- a rétegek, rétegcsoportok becsült, meghatározott földtani paraméterei a felszíntől a legmélyebb megcsapolási szint alatti rétegcsoportig,
- a felszíni és a felszín alatti vízkészletek jellemző adatai, a felszín alatti vizek utánpótlódási és áramlási viszonyai, a becsült természetes, a vízkivétel üzembe helyezése előtt meglévő, továbbá az üzemi állapotnak megfelelően,
- a vizsgált teljes területen található, kimutatható hatással rendelkező vízkivételek leírása, számításba véve a már legalább elvi engedéllyel rendelkező tervezett vízkivételeket,
- a vizsgált terület felszín alatti vizei minőségi jellemzése az érvényes műszaki szabályozások szerint (úgy, hogy a bemutatás részletessége arányban legyen az egyes víztesteknek a tervezett vízkivétel utánpótlódásában betöltött szerepével),
c) a védőidomok meghatározásának bemutatása (a szivárgáshidraulikai számítások ismertetése, beleértve a módszert, az adatokat, a számítás, illetve a becslés során tett megfontolásokat és az eredményeket olyan részletességgel, hogy megítélhető legyen a kijelölés kellő alapossága és szakszerűsége, az inhomogenitások módosító hatásainak figyelembevétele),
d) a védőidomok leírása (ezek határoló vonalainak térképi ábrázolása a földhivatal nyilvántartás egységeihez igazítva. A belső és külső védőterületek ábrázolása az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán, de legalább 1:4000-es méretarányban. Az ezen kívüli területek ábrázolása 1:10 000-es, kivételes esetekben 1:25 000-es méretarányú térképeken),
e) a szennyezőforrások ismertetése az 1. számú melléklet szerinti csoportosításban. (A vízkészlet állapotát befolyásoló létesítmények és tevékenységek, a szennyezőforrások jelentőségével arányos bemutatása, értékelve a vízkészletek állapotára gyakorolt hatásukat.)
f) a biztonságba helyezéshez szükséges intézkedések bemutatása (beleértve azok végrehajtásának tervezett módját, ütemezését és várható költségeit):
- megfigyelőhálózat kialakítása, bővítése; üzemeltetésének, valamint a területhasználatok figyelemmel kísérésének, az adatok gyűjtésének, tárolásának, feldolgozásának és értékelésének rendje,
- a térszín és a felszíni vízelvezetés rendezése,
- a szennyezés veszélyével járó létesítmények, tevékenységek korlátozása, átalakítása, megszüntetése,
- a tényleges szennyezőforrások felszámolása,
- a további (új) létesítmények telepítésére, a különféle tevékenységek folytatására vonatkozó korlátozások, tiltások (megkülönböztetve azokat a tevékenységeket, amelyeket tilos végezni, vagy bizonyos feltételekkel fokozott ellenőrzés mellett lehet folytatni, illetve esetileg lehet engedélyezni);
g) javaslat a meglévő vízkivétel kitermelt vízmennyiségének módosítására, a vízkezelési technológia megváltoztatására, a vízbázis esetleges kiváltására, aktív vízbázisvédelemre (ha ezeket a biztonságba helyezés szükségessé teszi).
2) a tervezett védőidommal érintett ingatlanok adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, valamint azok jogosultjainak az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatait;
3) a 2) pontban érintett ingatlanoknak a tulajdoni lap szerint nyilvántartott adataira (így például művelési ág, művelés alól kivett terület) és az ingatlan tényleges használatára, hasznosítására figyelemmel, a hasznosításba vont vízkészlet biztonságban tartásával összefüggő – külön jogszabály alapján megállapítható – használati korlátozások tartalmára vonatkozó javaslatot;
4) a védőterület kialakítása, a hasznosításba vont vízkészlet biztonságba helyezése érdekében, a használati korlátozásokon túlmenően szükséges intézkedésekre, építmények átalakítására, megszüntetésére vagy építési tilalom elrendelésére vonatkozó javaslatot;
5) igénybe vett felszín alatti vízbázis utólagos biztonságba helyezése érdekében a védőidom kijelöléséhez a műszaki leírásnak tartalmaznia kell a vízbázis igénybevételével és a vízilétesítmény üzemeltetésével összefüggő feltárt állapotot, továbbá az alábbi adatokat és tervdokumentációt:
 a felszín alatti vízhasználat; a vízigénybevételt; illetve a vízbesajtolást szolgáló vízilétesítmény típusa;
 a vízhasználat minősítése (így például: köz-, magán);
 a vízhasználat célja (így például: ivó-, ipari-, öntözési-, egyéb mezőgazdasági, fürdővízellátási, illetve energetikai-, kárfelszámolási-, bányászati hasznosítás);
 a vízilétesítmény típusa (így például: fúrt-, ásott-, csápos-, sírkút, vagy galéria, vagy forrás);
 a felszín alatti víz típusa (így például: partiszűrésű-, talaj-, réteg-, karszt-, hasadékvíz);
 a felszín alatti víz hőmérséklete (hideg- vagy termál);
 a felszín alatti víz helye [így például: közigazgatási egység, helyrajzi szám, EOV koordináták, terepszint feletti magasság (m Bf.)];
6) a védőidom kijelölésével érintett használati korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges, külön jogszabály szerint meghatározott megjelölését.
a tervezett védőidommal érintett ingatlanok tulajdoni lapjának másolatát, a helyszínrajzot, valamint az érintett ingatlanokat ábrázoló ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát.
(csatolt fájl - vízbázis védőidom - csatolandó dokumentumok köre - OVH00018)

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértéke több tényezőtől függhet (vízhasználat-vízmennyiség, beruházás költsége...). A díjat akár csekken, akár átutalással lehet fizetni.Az eljáró hatóságok számlaszámait a jogszabály rögzíti. Tipikusan előforduló, az ügyfeleket terhelő költségek a szakhatóságok díjai, amit külön jogszabályok rögzítenek. A szakhatósági eljárásokra tekintettel további eljárási költségekkel kell számolni.

Hol intézhetem el?

illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság

Ügyintézés határideje

A döntést a kérelem megérkezését követő naptól számított 45 napon belül kell meghozni.

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: Igen, van lehetőség fellebbezésre.

Jogorvoslati lehetőség részletei: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1149 Budapest, Mogyoródi út 43.)

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta, azaz a vízügyi hatóságnál.

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta):

A benyújtási határidő:

A fellebbezési illeték mértéke: A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Mi a különbség a védőterület, a védőidom és a védősáv között? - védőterület: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védőterület általában körülveszi a vízkivételi műveket, de egyes esetekben azoktól elszakadva is megjelenhet, amely az előbbi cél elérése érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható. védőidom: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. védősáv: a víz tározását, kezelését, szállítását szolgáló művek védelméhez szükséges meghatározott szélességű terület, amelyet a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani, és az ennek érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható. Milyen vízbázist kell védeni? - Az ivóvízminőségű vízigények kielégítését, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló, igénybe vett, lekötött vagy távlati hasznosítás érdekében kijelölt vízbázisokra, továbbá az ilyen felhasználású víz kezelését, tárolását, elosztását szolgáló vízilétesítméynek, melyek napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosítják. Jár-e kártalanítás? - A vízilétesítmény tulajdonosa a védőterület kijelölésével, fenntartásával kapcsolatos tulajdoni, használati és egyéb korlátozásokból eredő károkért külön jogszabály előírásai szerint köteles helytállni. Nem jár kártalanítás a) a jogszabály alapján hatósági engedélyhez kötött, de annak hiányában vagy attól eltérően folytatott tevékenység korlátozásáért, illetőleg megszüntetéséért, ha e tevékenységgel okozati összefüggésben a vízkészlet károsodik; b) az olyan vízminőségvédelmi intézkedésekért, amelyeknél - jogszabály alapján - kártalanításra egyébként nem kerülhet sor.

Fontosabb fogalmak

Védőidom: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minődégi - védelme érdekében a környezeténél fokozattabb biztonságban kell tartani. védőterület: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védőterület általában körülveszi a vízkivételi műveket, de egyes esetekben azoktól elszakadva is megjelenhet, amely az előbbi cél elérése érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható

Vonatkozó jogszabályok

a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet
a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet
a vízügyi és vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III.31.) BM rendelet
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet

Kulcsszavak

védőidom, védőterület, védősáv, vízbázis, kártalanítás, kijelölés

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858