Akadálymentes verzió

Figyelem!

Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében az ügyfélszolgálatokon az alábbi óvintézkedések betartásával történik az ügyfélfogadás:

kötelező az arcot eltakaró maszk viselése,

az ügyféltérben kísérő csak kivételesen indokolt esetben tartózkodhat,

a megfelelő védőtávolság biztosítása érdekében az ügyféltérben tartózkodó ügyfelek száma korlátozásra kerülhet.

Vigyázzunk egymásra!

Bányató hasznosításának, fenntartásának engedélyezése iránti kérelem

Kódszám

OKTVF00027

Az ügy rövid leírása

Bányászati tevékenység folytán kialakult vízfelületeket- bányatavakat – azok medrének és partjának hasznosítását, fenntartását a bányabezárását követő tájrendezést követően vízjogilag is rendezni kell. Ennek keretében vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni. A bányató hasznosítása főként horgászatra, vízisportra, vízparti üdülőhelyként történik melyek gyakorlása során tekintettel kell lenni a felszín alatti víz minőségére is (mivel a bányatavak felszín alatti vizekből táplálkoznak), azok nem eredményezhetik a vízminőség romlását. Tekintettel arra, hogy a 239/2000 Kormr. 3. § (4) bek. szerint: "Az (1) bekezdés szerinti vízjogi engedélyben a bányatavak üzemeltelésével járó jogokat és kötelezettségeket
a) a bányató területi elhelyezkedésére, a terület vízgazdálkodási környezeti adottságaira,
b) a közigazgatásilag érintett település önkormányzati rendeletben meghatározott fejlesztési, terület- és településrendezési terveire, a helyi építési szabályzatra, illetőleg előírásokra, valamint
c) a bányatóval érintett területtel kapcsolatos vízgazdálkodási, kulturális örökségvédelmi, környezet-, természet- és tájvédelmi, továbbá közegészségügyi szempontokra
figyelemmel kell meghatározni.", ezért az eljárásba az érintett szakhatóságokat (érintett önkormányzat jegyzője, járási hivatal kulturális és örökségvédelmi, környezet-, természet-, és tájvédelmi, közegészségügyi osztályok) be kell vonni, szakhatósági állásfoglalásukat kikérve. A felszín alatti vízkészletek - mint nemzeti vagyon - kezelő államigazgatási szervének (működési területtel érintett vízügyi igazgatóság) a véleményét be kell szerezni. A döntést határozattal kell lezárni!

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?: bányatóval érintett ingatlan tulajdonosa

Kizáró okok: nincs személyes eljárási kötelezettség

Milyen adatokat kell megadni?

Vízjogi üzemeltetési engedélyezési dokumentáció, tájrendezési feladatokat meghatározó jogerős bányahatósági engedély, az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos eltérése esetén a tulajdonos megnevezését és az üzemeltetés jogcímét, a felek erre vonatkozó akaratnyilvánítását, szerződését, nyilatkozatát;
a vízhasználat gyakorlására vonatkozó adatokat;
a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rendelkezésekre figyelemmel, azok megnevezését, akiknek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét a megvalósított vízimunka, vízilétesítmény üzemeltetése érinti (az érdekeltség megjelölésével), az esetleges kártalanítással kapcsolatos vagy egyéb fizetési kötelezettségekre vonatkozó megállapodás csatolásával;
ha a tervezett vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat a felek szerződésén, illetőleg hatósági határozaton alapuló vízvezetési szolgalom útján valósult meg az üzemeltetéssel összefüggő és a szolgalom gyakorlásával járó használati korlátozások tartalmát, továbbá e korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges adatokat;, ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas változási vázrajz

Milyen iratok szükségesek?

vízjogi engedélyes műszaki tervdokumentáció, a dokumentáció készítésére jogosító engedély száma, meghatalmazás (ha meghatalmazott képviseli), igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló irat (csekk, átutalási megbízás)

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díj köteles, a díj mértéke a beruházás bruttó költségétől függ. A mértéket a vízügyi hatóság a tervben foglaltak alapján állapítja meg figyelembe véve a vízügyi és vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2005. (III.31.) BM rendeletben előírtakat.

Hol intézhetem el?

vízügyi hatóság

Ügyintézés határideje

A döntést a kérelem beérkezésétől számítva 45 napon belül kell meghozni, de az eljárásban az objektív határidő a függő hatályú döntésnél: 60 nap

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: fellebbezési lehetőség van

Jogorvoslati lehetőség részletei: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): illetékes vízügyi hatóság

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): döntés kézhezvételétől számított 15 nap

A benyújtási határidő: A fellebbezés díjkötels, a díj mértéke az eljárás során megállapított igazgatási, szolgáltatási díj mértékének 50%-a

A fellebbezési illeték mértéke:

Amit még érdemes tudni (GYIK)

A tájrendezés bányahatósági engedélyezését követően miért szükséges még a vízjogi üzemeltetési engedély is? Azon a terülten, ahol a bányató kialakult, már bányászati tevékenység nem folyik, az ott kialakult vízfelület és vízkészlet hasznosításához szükséges a vízjogi üzemeltetési engedély. A bányató hasznosítása és fenntartása is csak engedélyezett körülmények között történhet a felszín alatti vízkészletek védelme érdekében, ugyanis a bányató közvetlen kapcsolatban áll a felszín alatti vizekkel. A vízjogi engedélyes tervdokumentációt elkészíthetem magam is? Nem, arra megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező tervezőt kell megbízni. Hol találok ilyen tervezőt? A tervezők névjegyzékét a Magyar Mérnöki Kamara tartja nyilván, a szükséges tervezői kód; vízilétesítény tervező:VZ. Mikor emelkedik jogerőre az engedély? Az engedély akkor lesz jogerős, ha az eljárásban érintett minden ügyféllel a határozat közölve lett és az ellen nem fellebbezett. A jogerő emelkedés időtartamát le lehet rövidíteni, úgy, hogy a fellebbezés lemondanak, ha határozatban foglaltakkal maximálisan egyetértenek. Lehet-e elutasítani a benyújtott engedély kérelmet? Igen, ha nem a jogszabály szerinti terület tulajdonos, vagy az általa felhatalmazott kéri meg a vízjogi üzemeltetési engedélyt. Elutasításnak egyébként nincs helye, mert meglévő vízilétesítményről van szó, amely csak a vízügyi hatóság által kiadott vízjogi üzemeltetési engedély szerint üzemeltethető, vízkészlete pedig hasznosítható. A jogszerű állapotot kötelessége a vízügyi hatóságnak megállapítania és fenntartatnia. Előfordulhat, hogy az üzemeltetést a vízilétesítmény átalakításától teheti függővé a vízügyi hatóság, de ebben az esetben az üzemeltetési engedélyben kell rendelkezni a létesítéssel (átalakítással) kapcsolatos kötelességekről.

Fontosabb fogalmak

bányató: a felszíni vagy felszín alatti bányászati tevékenység következtében a földfelszín fedőrétegének eltávolításával, a felszín alatti vízkészletből kialakult és a bányaművelés befejezése után is fennmaradó olyan állóvíz, amelynek medrét a bányászat során mesterségesen kialakított terepmélyedés képezi; bányató hasznosítása: a víz mennyiségét nem, de a vízkészlet minőségét igénybe vevő és azt befolyásoló – a vízikörnyezeti adottságokkal összefüggő vízhasználatok (így például horgászat, vízisport, fürdőzés, vízparti üdülés, vizes élőhely) kialakítása révén történik.
bányató medre: a bányászati tevékenység során kialakult, majd a bányászat befejezését követően állandósult terepmélyedés, amelyet a felszín alatti víz rendszeresen kitölt, melynek partvonalát a terepszint és a bányászati hatósági eljárások során utóhasznosításra engedélyezett meder rézsűjének metszésvonala

Vonatkozó jogszabályok

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés,
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. §,
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. § (1) bekezdés, 42. § (1) bekezdés
a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés;
a vízgazdálkodásról szóló 1995. LVII. tv. 28. § (1) bekezdés; a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. §,
a vízgazdálkodásról szóló 1995. LVII. tv. 28. § (1) bekezdés; a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 11-12. § ,a vízgazdálkodásról szóló 1995. LVII. tv.  29. § (3) bekezdés;; a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. §

Kulcsszavak

Bányabezárás, tájrendezés, bányató, felszín alatti vízkészlet

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858