Akadálymentes verzió

Baleseti járadék megállapítása vagy annak feléledése iránti kérelem a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény alapján

Kódszám

NYUFI00011

Az ügy rövid leírása

Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban. A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.
A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egyévi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.

A baleseti járadék megszűnését követően a baleseti járadékra való jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás a 13 %-ot újból meghaladja.
Abban az esetben ha az 1. fokozatú baleseti járadék 2 éves folyósítási maximuma már eltelt a járadékra való jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb 3 hónapon át a 20 %-ot meghaladja. A jogosultsági feltételek fennállása esetén a baleseti járadék újbóli folyósítására – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (2) bekezdésének alkalmazásával - a jogosult kérelmére kerülhet sor. A baleseti járadék újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.
Az 1. fokozatú baleseti járadék feléledése (újbóli megállapítása) esetén a korábban megállapított baleseti járadék megszűnésének időpontjától esedékes emelésekkel, kiegészítésekkel növelten kell a járadék összegét meghatározni.


Ki jogosult az eljárásra?

Az igénylő, törvényes képviselője, illetőleg meghatalmazottja.

Milyen adatokat kell megadni?

Az igénylő - az igénybejelentő lap kitöltésével - megadja természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, lakó- vagy tartózkodási helyét, elérhetőségét, folyósítási címét, illetve pénzforgalmi számla azonosításához szükséges adatokat.

Milyen iratok szükségesek?

Baleseti ellátás csak az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatása esetén állapítható meg.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A baleseti járadék iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárás illeték és költségmentes.

Hol intézhetem el?

A magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény alkalmazása.

Ügyintézés határideje

Az ügyintézési határidő 45 nap. Ha az eljárásban az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az egészségi állapot szakkérdését is vizsgálja, az ügyintézési határidő 60 nap.

Jogorvoslati lehetőség

Ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el, akkor van lehetőség fellebbezésre.

Ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el, akkor a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezés terjeszthető elő annál a hatóságnál, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell.

A másodfokú döntés a közléssel jogerőssé válik. Ezen döntés bírósági felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül kezdeményezhető – jogszabálysértésre történő hivatkozással - a lakóhely szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében 13 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, illetőleg rokkantsági ellátása kerül részére változatlan összegben öregségi nyugdíjként továbbfolyósításra. Ezen kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a fentiekben meghatározott öregségi nyugdíjban részesülő személy üzemi balesete az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően fennálló biztosítási jogviszonya alatt következett be.
A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset (foglalkozási betegség) okozta egészségkárosodás fokától függően az alábbiak szerint alakul:
1. fokozatban: 14-20 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 8 %-a,
2. fokozatban: 21-28 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 10 %-a,
3. fokozatban: 29-39 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 15 %-a,
4. fokozatban: 39 %-ot meghaladó egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 30 %-a.
A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő 13 százalékos mértéket meghaladó baleseti eredetű egészségkárosodását megállapították. Ha ezen a napon a kérelmező baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő naptól nyílik meg. Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni és a járadékot, akkor kell újból megállapítani, ha a sérült az újabb baleset következtében magasabb baleseti fokozatba kerül. A baleseti járadékot ebben az esetben a korábbi és az
újabb balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell kiszámítani. Állapotváltozás esetén a járadék összegét az új fokozatnak megfelelően kell módosítani (csökkenteni vagy emelni). Megszűnik a baleseti járadékra való jogosultság, ha az egészségkárosodás mértéke nem éri el a 13 százalékot. Ha a baleseti egészségkárosodás mértéke a 20 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át folyósítható.20 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át folyósítható.
A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás mértéke nem éri el a 13 százalékot.Ha a baleseti egészségkárosodás mértéke a 20 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át folyósítható. A baleseti járadékra a jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás mértéke a 13 százalékot ismét meghaladja. Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a 20 százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét 21 százalék alá csökken, a 13 százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb 2 éven át – újból jár.


Meddig érvényesíthető a baleseti járadék iránti igény?
A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.
Mi képezi a baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet a járadék feléledésének megállapításakor? A baleseti járadék újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították. Az 1. fokozatú baleseti járadék feléledése (újbóli megállapítása) esetén a korábban megállapított baleseti járadék megszűnésének időpontjától esedékes emelésekkel, kiegészítésekkel növelten kell az összeget meghatározni.
Meddig érvényesíthető a baleseti járadék feléledésének megállapítása iránti igény? Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

Fontosabb fogalmak

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.
Baleseti járadék mértéke az egészségkárosodás fokától függ, az egészségkárosodás fokának megfelelően
a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.
A baleseti járadék összege a fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.
Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár, azonban a szilikózisból és azbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.
Baleseti járadék jogosultsági feltételei: Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.

Vonatkozó jogszabályok

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet,
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény,

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény,
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet,
az 1963. évi 16. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, az 1962. december 20-án kötött egyezmény

Kulcsszavak

üzemi baleset, egészségkárosodás, baleseti járadék, foglalkozási megbetegedés, feléledés, szovjet, szociálpolitikai egyezmény,

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858