Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Hozzátartozói ellátás megállapítása iránti kérelem a magyar-kanadai szociális biztonsági egyezmény alapján

Kódszám

NYUFI00032

Az ügy rövid leírása

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat.
Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig
a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feltétele, hogy a házastárs öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott, szolgálati időt megszerezte. Az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő
személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor
a) a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
b) megváltozott munkaképességű, vagy
c) házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike
a) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül
következik be. Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek. Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha a jogosultsági feltételek a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkeztek és a házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott szolgálati időt megszerezte. Az ellátásra jogosult a házasságban vagy élettársi közösségben együtt élők, egy háztartásban közösen nevelt gyermeke is. Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának ( ideértve a dédunokát és az ükunokát is ) ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
Az elhunyt részére öregségi nyugdíjként meghatározott nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek,
a) akinek mindkét szülője elhunyt,
b) akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.
Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek a gyermeke öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott szolgálati időt megszerezte, ha
a) a szülő a gyermekének halálakor megváltozott munkaképességű, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és
b) a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.
Az előírt feltételek fennállása esetén szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta.
A szülői nyugdíj – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban a gyermek, nevelt gyermek halála napjától jár. A szülői nyugdíjat meg kell szüntetni, ha arra tekintettel állapították meg, hogy a szülő megváltozott munkaképességű, ez az állapota már nem áll fenn, és hatvanötödik életévét még nem töltötte be.
Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem megváltozott munkaképességű, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül
a) a hatvanötödik életévét betölti, vagy
b) megváltozott munkaképességűvé válik és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. E rendelkezéseket a nagyszülőre és az unokára is megfelelően alkalmazni kell.

Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed - állampolgárságra tekintet nélkül - azon személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, és azokra a személyekre, akik jogaikat ezen személyektől származtatják.

Ki jogosult az eljárásra?

 Az igénylő, törvényes képviselője, illetőleg meghatalmazottja.
Nem kötelező a személyes eljárás, az ügyben lehetőség van arra, hogy az ügyfél helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja járjon el.

Milyen adatokat kell megadni?

Az igénylő - az igénybejelentő lap kitöltésével - megadja a saját és az elhunyt jogszerző természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, lakó- vagy tartózkodási helyét, elérhetőségét és az elhunyt magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatokat és hozzájárul a megadott adatok kezeléséhez.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg szükséges csatolni a kanadai biztosítási számot, valamint célszerű továbbá csatolni a házassági és a halotti anyakönyvi kivonatokat, a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatát.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A hozzátartozói nyugdíj iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárás illeték és költségmentes.

Hol intézhetem el?

A hozzátartozói nyugdíj megállapítása iránti igényt az igénylő a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél is előterjesztheti, a kérelmet azonban a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a) bírálja el.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el, ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került.

Ügyintézés határideje

Az ügyintézési határidő harminc nap. Ha az eljárásban az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az egészségi állapot szakkérdését is vizsgálja, az ügyintézési határidő negyvenöt nap.
Az ügyintézési határidő tárgyév április 15-én jár le, ha a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell.
Amennyiben az igényelbíráláshoz szükséges okmányokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv szerzi be, az az ügyintézési határidőbe nem számít bele, tehát az ügyintézési határidő meghosszabbodik.

Jogorvoslati lehetőség

Ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el, akkor van lehetőség fellebbezésre.

Amennyiben a jogosultság elbírálása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatásköre, akkor a határozat bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető – jogszabálysértésre történő hivatkozással - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon.


Ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el, akkor a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezés terjeszthető elő annál a hatóságnál, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell.

A másodfokú döntés továbbá a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elsőfokú döntése a közléssel jogerőssé válik. Ezen döntések bírósági felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül kezdeményezhető – jogszabálysértésre történő hivatkozással - a lakóhely szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon.



Budapest Főváros Kormányhivatala (1081 Budapest, Fiumei út 19/a)
Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a)

A fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
A keresetlevelet a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.


A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat, ha a jogszerző öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban - a betöltött életkor alapján - meghatározott szolgálati időt megszerezte.

Az élettárs – a házastársra előírt feltételek fennállása esetén – csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy része) alatt özvegyi nyugdíjban nem részesült.

Az elvált, továbbá a házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. (Ebben az esetben az ideiglenes özvegyi nyugdíj és az özvegyi nyugdíj összege a tartásdíj összegénél több nem lehet.)

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint egy évig folyósítható. Ettől eltérően, ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki a jogszerző halálakor betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), vagy házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, aki esetében a fenti feltételek valamelyike házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

Az özvegyi nyugdíj mértéke:
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.

Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de saját jogú nyugellátásban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette volna.

Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az özvegyi nyugdíj a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat meg kell osztani, ha arra többen is jogosultak.

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban - a betöltött életkor alapján - meghatározott szolgálati időt megszerezte. Az árvaellátás a gyermek 16. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig folyósítható.

Abban az esetben, ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti. Akkor is megállapítható és folyósítható az árvaellátás, ha az árva az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy 25 évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Az árvaellátás mértéke:
Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíjként megillette, vagy megillette volna. Hatvan százalékos mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

Szülői nyugdíjra – az egyéb feltételek fennállása esetén – a szülő, nagyszülő jogosult, ha - a szülő, nagyszülő a gyermekének, unokájának halálakor megváltozott munkaképességű volt, vagy a 65. életévét betöltötte, és - a szülőt, nagyszülőt a gyermeke, unokája a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta. Annak a szülőnek is megállapítható a szülői nyugdíj, aki gyermeke halálakor nem töltötte be a hatvanötödik életévét, és nem volt megváltozott munkaképességű, de az elhalálozástól számított tíz éven belül betölti a hatvanötödik életévét vagy megváltozott munkaképességűvé válik és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. A nevelőszülő esetén további feltétel, hogy csak az lehet jogosult szülői nyugdíjra, aki a nevelt gyermeket legalább 10 éven át eltartotta.

Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek a nyugellátása, a gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

Nem szűnik meg a szülői nyugdíjra való jogosultság, ha a szülői nyugdíjra jogosult személy saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának tartama alatt az évenkénti emelésekkel már meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

A szülői nyugdíj mértéke:
Ha a szülő saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban nem részesül, akkor a szülői nyugdíj összege annak a nyugdíjnak a 60 %-a, ami az elhunytat a halál időpontjában megillette, vagy megillette volna. Ha a jogosult saját jogú ellátásban részesül, akkor a szülői nyugdíj mértéke 30 %.
A szülői nyugdíjat meg kell osztani, ha arra többen is jogosultak.


Mikor veszik figyelembe a Kanadai biztosítási időt? Abban az esetben, ha az elhunyt életkorához szükséges szolgálati időt Magyarországon nem szerezte meg (például a halál bekövetkezett 30-35. életkor között 8 év szolgálati idő szükséges - 5 év magyar, 3 év kanadai szolgálati idő).

Milyen összegű ebben az esetben az özvegyi nyugdíj?A magyar ellátás a magyar szolgálati idő arányában jár és a Kanadában kapott jövedelmet nem lehet figyelembe venni./arányos un.pro rata ellátás/

Fontosabb fogalmak

Élettársi kapcsolat: Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban:életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. A kapcsolatot az élettársak nemétől függetlenül figyelembe kell venni.

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság elbírálásánál az a tizennyolcadik életévét be nem töltött árva minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék jár, illetve az a tizennyolcadik életévét betöltött árva minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak, aki megváltozott munkaképességű, aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék jár.

Özvegyi nyugdíj feléledése: Feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az arra jogosító feltételek - öregségi nyugdíjkorhatár beöltése, megváltozott munkaképességűvé válik,házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik - valamelyike
a) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,
b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül
bekövetkezik.

Megváltozott munkaképességű: az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.

A házastársi, élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke: az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban közösen nevelik.

Mi történik, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik: az árvaellátást szüneteltetni fogják.

Felsőfokú tanulmányok befejezésének időpontját a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni.

Az életben lévő szülő már nem minősül megváltozott munkaképességűnek: a változás (megszűnés) időpontját követő hónap első napjától kezdődően kell az ellátás összegét harmincszázalékos mértékű árvaellátásra módosítani (csökkenteni).

Túlnyomó részben eltartott: a szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából a szülő (nagyszülő) akkor minősül túlnyomó részben eltartottnak, ha nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
A 2007. december 31-ét követő, de 2017. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 Ft.

Vonatkozó jogszabályok


Hatáskör és illetékesség:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm.rendelet 3. § (2) bekezdés a) pont ab) pontja

Ügyintézési határidő:

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 72. § (1) - (2) bekezdés

Eljárási szabályok:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (1) és (2) bekezdés, 69. § (1) bekezdés, 73. §, 74. §, 78. §, 80. §, 81. §, 83. § (1) bekezdés, 95. §,
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. §, 29 -32. §, 33/A. §, 37. § (3) bekezdés, 40. §, 50. §, 51. §, 65-69. §, 71-72. §, 73/A. §, 81/A-81/B. §, 95-106. §

Elbírálási szabályok:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20-22. §, 37-43/A. §, 44-44/D. §, 45-59. §,
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 14-17. §, 29-59. §, 59/B- 59/E. §, 60-63/B. §, 63/C-94/E. §, 65-65/B. §,
a 2003. évi LXIX. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és Kanada között a szociális biztonságról szóló, 2002. március 4-én, Budapesten aláírt Egyezmény

Kulcsszavak

özvegyi nyugdíj, jogszerző, házastárs, élettárs, özvegyi nyugdíj feléledés, elhunyt szülő után járó ellátás, szolgálati idő, élettársi kapcsolat, örökbefogadott gyermek, árvaellátás, szülői nyugdíj, megváltozott munkaképességű személy, eltartott szülő (nagyszülő), hozzátartozói ellátás, özvegy, kanadai, szociális biztonsági egyezmény, megállapítás, folyósítás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858