Akadálymentes verzió

Baleseti hozzátartozói ellátás megállapítása iránti kérelem a magyar-bosnyák szociális biztonsági egyezmény alapján

Kódszám

NYUFI00095

Az ügy rövid leírása

A hozzátartozók részére baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor jár, ha a sérült az üzemi baleset következtében meghalt.
A baleseti sérült hozzátartozóit a baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt meg.
A baleseti sérült házastársa, az elvált házastársa és az élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs) özvegyi nyugdíjra jogosult.

Baleseti özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig
a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. A baleseti sérült hozzátartozóit az ideiglenes özvegyi nyugdíj és ennek megszűnését követően az özvegyi nyugdíj a jogszerző szolgálati idejére tekintet nélkül megilleti.
A baleseti hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregségi nyugdíj-összeg a havi átlagkereset hatvan százaléka, ha az elhunyt jogszerző egy év szolgálati idővel sem rendelkezik, azonban az így meghatározott összeg az elhunyt jogszerző szolgálati idejének minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet.

A baleseti árvaellátásra az gyermek jogosult, akinek szülője üzemi balesetben halt meg, az ellátás a jogszerző szolgálati idejére tekintet nélkül megilleti. Az ellátásra jogosult a házasságban vagy élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeke is. Baleseti árvaellátás jár a testvérnek és az unokának ( ideértve a dédunokát és az ükunokát is ) ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. A baleseti hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregségi nyugdíj-összeg a havi átlagkereset hatvan százaléka, ha az elhunyt jogszerző egy év szolgálati idővel sem rendelkezik, azonban az így meghatározott összeg az elhunyt jogszerző szolgálati idejének minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet. A baleseti árvaellátás gyermekenként a fentiek alapján kiszámított nyugdíj a harminc százaléka.
A baleseti hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregségi nyugdíj-összeg hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek,
a) akinek mindkét szülője elhunyt,
b) akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű,
Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb. A 2007. december 31-ét követő, de 2017. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege havi 24.250 Ft.

A baleseti hozzátartozói nyugellátások jogosultsági feltételrendszere abban különbözik a hozzátartozói
nyugellátásoktól, hogy a hozzátartozót a baleseti nyugellátás a jogszerző (elhunyt) szolgálati idejére tekintet nélkül megilleti. Egyebekben a jogosultsági feltételek megegyeznek, az özvegyi nyugdíjra, az árvaellátásra és a szülői nyugdíjra vonatkozó rendelkezésekben rögzített feltételekkel.

Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a magyar-bosnyák szociális biztonsági egyezmény alkalmazásával kerülhet sor baleseti hozzátartozói ellátás megállapítására abban az esetben, ha az elhunyt házastársa, gyermeke, szülője Magyarországon vagy Bosznia-Hercegovinában él és a jogszerző (elhunyt) Magyarországon biztosítási kötelezettség alatt álló jogviszonyában üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében hunyt el. A baleseti sérült hozzátartozóit a baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem üzemi baleset következtében halt meg. Előírt szolgálati idő megléte nem feltétel az ellátás megállapításához. A magyar baleseti hozzátartozói igény elbírálása után, a külföldi szervet is felkérjük, hogy a hozzátartozói igényt bírálja el.

Ki jogosult az eljárásra?


Özvegyi nyugdíj: Az igénylő (az elhunyt házastársa/bejegyzett élettársa, az elvált/különélő házastársa/bejegyzett élettársa és az élettársa), törvényes képviselője, illetőleg meghatalmazottja.
Árvaellátás: Az igénylő, törvényes képviselője, illetőleg meghatalmazottja.
Szülői nyugdíj: Az igénylő, törvényes képviselője, illetőleg meghatalmazottja.

Nem kötelező a személyes eljárás, az ügyben lehetőség van arra, hogy az ügyfél helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja járjon el.

Milyen adatokat kell megadni?

Az igénylő - az igénybejelentő lap kitöltésével - megadja a saját és az elhunyt jogszerző természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, lakó- vagy tartózkodási helyét, elérhetőségét és az elhunyt magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatokat és hozzájárul a megadott adatok kezeléséhez.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg szükséges csatolni a bosnyák Egységes törzsszámot (JMB), valamint célszerű csatolni a házassági anyakönyvi kivonatot, a halotti anyakönyvi kivonatot, és a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.
Célszerű csatolni az elhunyt bosnyák jogviszonyaira vonatkozó eredeti okmányokat (elsősorban a bosnyák munkakönyv), igazolásokat, vagy azoknak a nyugdíjbiztosító által hitelesített másolatait.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A baleseti hozzátartozói nyugdíj iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárás illeték és költségmentes.

Hol intézhetem el?

Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a)

Ügyintézés határideje

Az ügyintézési határidő harminc nap. Ha az eljárásban az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az egészségi állapot szakkérdését is vizsgálja, az ügyintézési határidő negyvenöt nap.
Az ügyintézési határidő tárgyév április 15-én jár le, ha a baleseti hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a baleseti hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell.
Amennyiben az igényelbíráláshoz szükséges okmányokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv szerzi be, az az ügyintézési határidőbe nem számít bele, tehát az ügyintézési határidő meghosszabbodik.

Jogorvoslati lehetőség

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatósági eljárásaiban fellebbezésnek akkor van helye, ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el.

A fellebbezést a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatalához (1081 Budapest Fiumei út 19/a) kell benyújtani, és a Budapest Főváros Kormányhivatalának kell címezni.

A fellebbezés benyújtási határideje a döntés közlésétől számított 15 nap.
A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor illeti meg az elhunyt hozzátartozóit, ha a sérült üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében hunyt el. A baleseti sérült hozzátartozóit a baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt meg. A baleseti hozzátartozói nyugellátások jogosultsági feltételrendszere abban különbözik a hozzátartozói nyugellátásoktól, hogy a hozzátartozót a baleseti nyugellátás a jogszerző (elhunyt) szolgálati idejére tekintet nélkül megilleti.
Egyebekben, a jogosultsági feltételek megegyeznek, az özvegyi nyugdíjra, az árvaellátásra és a szülői nyugdíjra vonatkozó rendelkezésekben rögzített feltételekkel.

A baleseti árvaellátásra az gyermek jogosult, akinek szülője üzemi balesetben halt meg. Az ellátásra jogosult a házasságban vagy élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeke is. Baleseti árvaellátás jár a testvérnek és az unokának ( ideértve a dédunokát és az ükunokát is ) ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás a gyermek 16. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig folyósítható. Abban az esetben, ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti. Akkor is megállapítható és folyósítható az árvaellátás, ha az árva az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy 25 évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

A baleseti szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek gyermeke üzemi baleset következtében halt meg, a szülőt az ellátás a jogszerző szolgálati idejére tekintet nélkül megilleti, ha
a) a szülő a gyermekének halálakor megváltozott munkaképességű, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és
b) a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta. Az előírt feltételek fennállása esetén szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta. A szülői nyugdíj – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban a gyermek, nevelt gyermek halála napjától jár. A szülői nyugdíjat meg kell szüntetni, ha arra tekintettel állapították meg, hogy a szülő megváltozott munkaképességű, ez az állapota már nem áll fenn, és hatvanötödik életévét még nem töltötte be.
Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem megváltozott munkaképességű, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül
a) a hatvanötödik életévét betölti, vagy
b) megváltozott munkaképességűvé válik
és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. E rendelkezéseket a nagyszülőre és az unokára is megfelelően alkalmazni kell.

Milyen esetben állapítható meg baleseti hozzátartozói nyugdíj?
Baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor illeti meg az elhunyt hozzátartozóit, ha a sérült üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében hunyt el. Melyek a baleseti hozzátartozói nyugellátások?
A baleseti hozzátartozói nyugellátások: a baleseti ideiglenes özvegyi nyugdíj, a baleseti özvegyi nyugdíj, a baleseti árvaellátás és a baleseti szülői nyugdíj. Mennyiben különböznek a baleseti hozzátartozói nyugellátások jogosultsági feltételei az általános szabályok szerinti hozzátartozói nyugellátások jogosultsági feltételeitől?
A baleseti hozzátartozói nyugellátások jogosultsági feltételrendszere abban különbözik a hozzátartozói nyugellátásoktól, hogy a hozzátartozót a baleseti nyugellátás a jogszerző (elhunyt) szolgálati idejére tekintet nélkül megilleti.
A baleseti ellátás összegét hogyan számítják?
A baleseti hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregségi nyugdíj-összeg a havi átlagkereset hatvan százaléka, ha az elhunyt jogszerző egy év szolgálati idővel sem rendelkezik. Fenti összeg az elhunyt jogszerző szolgálati idejének minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, (az átlagkeresetnél azonban több nem lehet).

Fontosabb fogalmak

Üzemi baleset: az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. Üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.
Élettársi kapcsolat: Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. A kapcsolatot az élettársak nemétől függetlenül figyelembe kell venni.

Megváltozott munkaképességű: az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.
A házastársi, élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke: az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban közösen nevelik.
Mi történik, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik: az árvaellátást szüneteltetni fogják. Felsőfokú tanulmányok befejezésének időpontját a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni.
Az életben lévő szülő már nem minősül megváltozott munkaképességűnek: a változás (megszűnés) időpontját követő hónap első napjától kezdődően kell az ellátás összegét harmincszázalékos mértékű árvaellátásra módosítani (csökkenteni).

Vonatkozó jogszabályok

Hatáskör és illetékesség:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés a) pont ab) pontja,
Ügyintézési határidő:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 72. § (1) - (2) bekezdés
Eljárási szabályok:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI törvény 64. § (1) és (2) bekezdés, 69. § (1) bekezdés, 70. § (3) és (4) bekezdés, 73. §, 74. §, 78. §, 80. §, 81. §, 83. § (1) bekezdés, 95. §,
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. §, 29 -32. §, 33/A. §, 37. § (3) bekezdés, 40. §, 50. §, 51. §, 65-69. §, 71-72. §, 73/A. §, 81/A-81/B. §, 95-106. §
Elbírálási szabályok:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20-22. §, 37-43/A. §, 44-44/D. §, 45. §, 47-53. §,
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 14-17. §, 29-59. §, 59/B- 59/E. §, 60-63/B. §,
a 2009. évi II. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és Bosznia és Hercegovina között a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló, 2008. június 12-én, Szarajevóban aláírt Egyezmény

Kulcsszavak

baleseti özvegyi nyugdíj, elhunyt szülő után járó ellátás, szülői nyugdíj, üzemi baleset, élettársi kapcsolat, jogszerző, megváltozott munkaképesség, bosnyák egyezmény

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858