Akadálymentes verzió

Hozzátartozói ellátás megállapítása iránti kérelem az európai közösségi jog hatálya alá tartozó ügyekben

Kódszám

NYUFI00102

Az ügy rövid leírása

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat.
Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig
a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feltétele, hogy a házastárs öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott, szolgálati időt megszerezte. Az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor
a) a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
b) megváltozott munkaképességű, vagy
c) házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.
Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike
a) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül következik be. Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek. Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha a jogosultsági feltételek a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkeztek és a házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott szolgálati időt megszerezte. Az ellátásra jogosult a házasságban vagy élettársi közösségben együtt élők, egy háztartásban közösen nevelt gyermeke is. Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának ( ideértve a dédunokát és az ükunokát is ) ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
Az elhunyt részére öregségi nyugdíjként meghatározott nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek,
a) akinek mindkét szülője elhunyt,
b) akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű,
Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek a gyermeke öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott szolgálati időt megszerezte, ha
a) a szülő a gyermekének halálakor megváltozott munkaképességű, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és
b) a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.
Az előírt feltételek fennállása esetén szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta.
A szülői nyugdíj – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban a gyermek, nevelt gyermek halála napjától jár. A szülői nyugdíjat meg kell szüntetni, ha arra tekintettel állapították meg, hogy a szülő megváltozott munkaképességű, ez az állapota már nem áll fenn, és hatvanötödik életévét még nem töltötte be.
Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem megváltozott munkaképességű, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül
a) a hatvanötödik életévét betölti, vagy
b) megváltozott munkaképességűvé válik
és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
E rendelkezéseket a nagyszülőre és az unokára is megfelelően alkalmazni kell.

Az ügyben kétféle számítás végzendő, egyszer a tisztán a magyar szolgálati idővel ki kell számolni az ellátás összegét, másodszor a külföldi szolgálati idő figyelembevételével pro rata számítást kell végezni. A két összeg közül a kedvezőbb kerül folyósításra.

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?: Az igénylő, törvényes képviselője, illetőleg meghatalmazottja.

Kizáró okok:

Milyen adatokat kell megadni?

Az igénylő - az igénybejelentő lap kitöltésével - megadja a saját és az elhunyt jogszerző természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, külföldi biztosítási számát, lakó- vagy tartózkodási helyét, elérhetőségét és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatokat, az ellátás megállapításának kért kezdő időpontját, biztosítási jogviszonyra, szolgálati időre vonatkozó adatokat, folyósítási címét, illetve pénzforgalmi számla azonosításához szükséges adatokat.

Milyen iratok szükségesek?

Nincs kötelezően csatolandó dokumentum.

A célszerűen csatolandó dokumentumok köre a következő: biztosítási, szolgálati időre vonatkozó adatokra vonatkozó dokumentumok, főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, katonakönyv, alkalmi munkavállalói kiskönyv, ipari tanuló bizonyítvány, bedolgozói kiskönyv, munkakönyv, ápolási díjat megállapító határozat, házassági anyakönyvi kivonat, halotti anyakönyvi kivonat, a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a külföldi munkaviszonyra vonatkozó okmányok.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A hozzátartozói nyugdíj iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárás illeték és költségmentes.

Hol intézhetem el?

A hozzátartozói nyugdíj megállapítása iránti igényt az igénylő a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél is előterjesztheti, a kérelmet azonban a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a) bírálja el.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el, ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került.

Ügyintézés határideje

Az ügyintézési határidő 45 nap. Ha az eljárásban az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az egészségi állapot szakkérdését is vizsgálja, az ügyintézési határidő 60 nap.
Az ügyintézési határidő tárgyév április 15-én jár le, ha a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell.
Amennyiben az igényelbíráláshoz szükséges okmányokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv szerzi be, az az ügyintézési határidőbe nem számít bele, tehát az ügyintézési határidő meghosszabbodik.

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség:

Ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el, akkor van lehetőség fellebbezésre.

Amennyiben a jogosultság elbírálása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatásköre, akkor a határozat bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető – jogszabálysértésre történő hivatkozással - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon.

Jogorvoslati lehetőség részletei:

Ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el, akkor a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezés terjeszthető elő annál a hatóságnál, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell.

A másodfokú döntés továbbá a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elsőfokú döntése a közléssel jogerőssé válik. Ezen döntések bírósági felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül kezdeményezhető – jogszabálysértésre történő hivatkozással - a lakóhely szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon.

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): Budapest Főváros Kormányhivatala

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a)

A benyújtási határidő:

A fellebbezési illeték mértéke:

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Férjemet súlyos, tartós betegsége miatt évekig egészségügyi intézményben ápolták és a közelmúltban ott hunyt el. A költségeket kettőnk nyugdíjából fedeztük. Mivel nem élhettünk együtt, kaphatok-e özvegyi nyugdíjat?
Igen, jogosult lehet özvegyi nyugdíjra és együtt élő házastársnak kell tekinteni, ha a házastársát bizonyítottan ápolás, gondozás céljából helyezték el az egészségügyi intézményben és az érzelmi, gazdasági kapcsolatok folyamatosnak tekinthető.
Hogy történik az ellátás folyósítása?
A nyugdíjat a megállapító határozat vele való közlését követő naptól számított 13 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja a magyar törvényes fizetőeszközben, az ügyfél kérelmének megfelelően belföldi pénzforgalmi számlára vagy EU/EGT-tagállamban vezetett bankszámlára, vagy belföldi meghatalmazott részére.

Fontosabb fogalmak

özvegyi nyugdíj: Az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának, meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának járó nyugellátás,
EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez,
Elméleti összeg: az ellátásnak az az összege, amely a nemzetközi jogintézménnyel érintett valamennyi országban szerzett összes szolgálati idő és a magyar jogszabályok alkalmazásával meghatározott átlagkereset alapján kerül kiszámításra, és amelyre igénylő akkor lenne jogosult, ha a magyar és külföldi összeszámított szolgálati időket kizárólag a magyar biztosítási rendszerben szerezte volna,
Pro rata ellátás: az elméleti nyugdíj összegéből számított ellátásrész, amelyre az igénylő a magyar és az összes szolgálati idő arányában jogosult.

Vonatkozó jogszabályok

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet,
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény,

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 883/2004/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról, továbbá az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról

Kulcsszavak

özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, jogszerző, szolgálati idő, munkabér, havi átlagkereset, nyugdíj összege, koordinációs rendeletek

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858