Akadálymentes verzió

Saját jogú nyugellátás vagy korhatár előtti ellátás iránti kérelem a külföldön élő, vagy tartózkodó személyek részére

Kódszám

NYUFI00112

Az ügy rövid leírása

A jogszabályban meghatározott korhatár elérése és szükséges szolgálati idő megszerzése esetén öregségi nyugdíjat igényelhet az a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személy, aki nem tartozik sem a koordinációs rendelet, sem szociálpolitikai ill. szociális biztonsági egyezmény hatálya alá (ezek a külföldön, ún. harmadik országban élő személyek).

Öregségi nyugdíj
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltését követően igényelhető ellátás.
A nyugellátás megállapításának további feltétele, hogy az ügyfél
   - az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább 20 év, öregségi résznyugdíjhoz legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezzen és
   - azon a napon melytől kezdődően a nyugellátást megállapítják, a jogszabályban meghatározott biztosítással járó jogviszonyban ne álljon.

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon melytől kezdődően a nyugellátást megállapítják, a jogszabályban meghatározott biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Továbbá a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.

A nők kedvezményes nyugdíja nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet. Az előírt keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Az átmeneti bányászjáradékra Magyarországon bányavállalkozónál föld alatti munkakörben végzett tevékenységgel lehet jogosultságot szerezni, melyek feltétele legalább 25 év szolgálati idő a társadalombiztosítási törvény szabályai szerint, vagy legalább 5000 - szolgálati időként figyelembe vehető - műszak eltöltése azzal, hogy
- az öregségi nyugdíjra jogosító életkorát még nem töltötte be, és
- azon a napon melytől kezdődően a nyugellátást megállapítják, a jogszabályban meghatározott biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Táncművészeti életjáradékra jogosult az a személy, aki

- a Magyar Nemzeti Balettnél, a Győri Balettnél, a Pécsi Balettnél, a Szegedi Kortárs Balettnél, a Magyar Állami Népi Együttesnél, a Magyar Nemzeti Táncegyüttesnél, a Duna Művészegyüttesnél és a Budapesti Operettszínháznál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább 25 éven át - ide nem értve a képzés idejét - magántáncos, táncos szólista vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytatott,

- legalább 25 év szolgálati időt szerzett,

- az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,

- azon a napon, amelytől kezdődően a táncművészeti életjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és

- azon a napon, amelytől kezdődően a táncművészeti életjáradékot megállapítják a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban nem részesül.


Ki jogosult az eljárásra?

Az a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személy, vagy meghatalmazottja, törvényes képviselője, aki nem tartozik sem a koordinációs rendelet, sem szociálpolitikai ill. szociális biztonsági egyezmény hatálya alá (ezek a külföldön, ún. harmadik országban élő személyek), azaz csak Magyarországon szerzett szolgálati időt és harmadik országban él.

Nem kötelező a személyes eljárás, az ügyben lehetőség van arra, hogy az ügyfél helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja járjon el.

Milyen adatokat kell megadni?

Az igénylő - az igénybejelentő lap kitöltésével - megadja a természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, lakó- vagy tartózkodási helyét, elérhetőségét és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatokat, és hozzájárul azok kezeléséhez.

Milyen iratok szükségesek?

Nincs kötelezően csatolandó dokumentum, de a témához tartozó tájékoztató tartalmazza a célszerűen csatolandó dokumentumok körét.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az öregségi nyugdíj és a korhatár előtti ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárás illeték-és költségmentes.

Hol intézhetem el?

Ha az igénylő magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik, a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest, Fiumei út 19/a).

Ügyintézés határideje

Az ügyintézési határidő harminc nap. Az ügyintézési határidő a tárgyév április 15-én jár le, ha az öregségi nyugdíj, a nők kedvezményes öregségi nyugdíja, a korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék, a táncművészeti életjáradék megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be.

Jogorvoslati lehetőség

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatósági eljárásaiban fellebbezésnek akkor van helye, ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el.

A másodfokú döntés ellen keresettel lehet élni az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár a biztosítási jogviszonyban nem álló személy részére. A jogosultsági feltételeknek együttesen kell teljesülniük.

Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült.

A nyugdíj megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon kell előterjeszteni. Az igényt az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél személyesen vagy postai úton lehet benyújtani, ügyfélkapu regisztrációval rendelkezők elektronikus ügyintézési formát is választhatnak.

Nők kedvezményes öregségi nyugdíja: A jogosultság feltételeit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2011. január 1-jétől hatályos 18. § (2a)-(2d) bekezdése tartalmazza.

Az öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, illetve a 30 évet olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg. A 32 év biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő - ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetében további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenthető.

A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. §-a részletesen tartalmazza azoknak a biztosítási jogviszonyoknak a megnevezését, amelyek időtartama a jogosultsághoz beszámítható.

Az ott felsorolt jogviszonyokon kívül jogosultsági időnek minősül még:

- a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem,

- az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama,

- a gyermekgondozási segély folyósítása alatt engedélyezett - munkavégzés időtartama (figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét „gyermekneveléssel töltött időként" a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani),

- a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként egyébként szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, s nem az első belépés teljes naptári éve,

- a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is,

- a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama,

- a Tny. 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati idő számítás alkalmazása nélkül,

- a méltányossági gyermekgondozási segély folyósításának ideje,

- a fagyszabadság időtartama, amennyiben az a 15/1971. (V. 22.) ÉVM.MüM együttes rendelet alapján került megállapításra,

- a javító-nevelő munkavégzés időtartama.

Jogosultsági időként nem vehető figyelembe:

- a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama,

- a szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő,

- a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama,

- az 1998. január 1-jét megelőzően - nem gyermekgondozás, vagy - ápolás miatt igénybevett - fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja.

Saját háztartásban nevelt gyermeknek minősül a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásáról rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi

LXXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdése szerinti feltételnek.

A gyermek gondozásával kapcsolatos időtartamok az alábbi esetekben is elfogadhatóak:

- az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély/csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély folyósításának időtartama, valamint - a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartama, továbbá

- az unokára tekintettel a nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni. 

2011. december 31-ét követően korhatár előtti ellátásra jogosult az a külföldön élő személy,

1. aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:Tny.) 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges életkort betöltötte, és szolgálati időt megszerezte,

2. az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,

3. aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett,

4.  aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,

5. aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,

6. aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra, bányásznyugdíjra, korengedményes nyugdíjra vagy az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjára jogosult lett volna, feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balett művészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Az átmeneti bányászjáradékra Magyarországon bányavállalkozónál föld alatti munkakörben végzett tevékenységgel lehet jogosultságot szerezni, melyek feltétele legalább 25 év szolgálati idő a társadalombiztosítási törvény szabályai szerint, vagy legalább 5000 - szolgálati időként figyelembe vehető - műszak eltöltése azzal, hogy

- az öregségi nyugdíjra jogosító életkorát még nem töltötte be, és

- azon a napon melytől kezdődően a nyugellátást megállapítják, a jogszabályban meghatározott biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Az ellátás összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. A havi átlagkereset kiszámítása az 1988.01.01-től a nyugdíjazást megelőző napig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem alapján történik.

Táncművészeti életjáradékra jogosult az a személy, aki

- a Magyar Nemzeti Balettnél, a Győri Balettnél, a Pécsi Balettnél, a Szegedi Kortárs Balettnél, a Magyar Állami Népi Együttesnél, a Magyar Nemzeti Táncegyüttesnél, a Duna Művészegyüttesnél és a Budapesti Operettszínháznál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább 25 éven át - ide nem értve a képzés idejét - magántáncosi vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytatott,

- legalább 25 év szolgálati időt szerzett,

- az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,

- azon a napon, amelytől kezdődően a táncművészeti életjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és

- azon a napon, amelytől kezdődően a táncművészeti életjáradékot megállapítják a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Az ellátás összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. A havi átlagkereset kiszámítása az 1988.01.01-től a nyugdíjazást megelőző napig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem alapján történik.

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjában és a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek munkavégzését érintő szabályok
A fenti ellátásokban részesülő személyek keresőtevékenységére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ha az érintett személy a tárgyévben törvényben meghatározott biztosítással járó jogviszonyban áll és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, azaz 2016-ban az 1.998.000 forintot (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.
 

A Tny. 83/C (1) bekezdése alapján az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy ellátásának folyósítását szüneteltetni kell, ha közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

A folyósítást az érintett kérelmére a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig kell szüneteltetni.

Fontosabb fogalmak

Külföldön élő személy: nyugdíjbiztosítási szempontból külföldön élő az a harmadik államban tartózkodó személy, aki nem tartozik kétoldalú szociális biztonsági vagy szociálpolitikai egyezmény, illetve az1408/71/EGK és az azt felváltó 883/2004/EK-rendeletek hatálya alá.

Öregségi nyugdíjkorhatár: az 1997. évi LXXXI törvény 18.§-ban az ügyfél születési ideje alapján meghatározott, betöltött életév.

Szolgálati idő: 1997.12.31 után a biztosítási jogviszonyban töltött idő, ha a biztosítottól a nyugdíjjárulékot levonták. Kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó esetében további feltétel, hogy a nyugdíjjárulék valamint a nyugdíjbiztosítási járulék befizetése is megtörténjen. Mezőgazdasági őstermelő biztosítási ideje akkor ismerhető el szolgálati időként, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizette. A jogszabály külön meghatározza azokat az időszakokat, amelyek nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség nélkül is szolgálati időnek minősülnek. A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.

A nyugellátás összege: az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. A havi átlagkereset kiszámítása az 1988.01.01-től a nyugdíjazást megelőző napig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem alapján történik.

Jogosultsági idő: nem azonos a szolgálati idővel, mivel jogosultsági idő a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő illetve a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Továbbá a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.

Jogosultsági időhöz kötődő további feltétel: nem állapítható meg az ellátás, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet.

Vonatkozó jogszabályok

Hatáskör és illetékesség:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés a) pont ac) pontja

Ügyintézési határidő:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 72. § (1)-(2) bekezdés,

Eljárási szabályok:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64.§, 69.§, 73.§, 74.§, 78.§, 80.§, 81.§ (1) bekezdés, 83.§, 95.§, 97.§ (5) bekezdés,
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. §, 29-32.§, 33./A§, 37.§ (3) bekezdés, 40.§, 50.§, 51.§, 65-69.§, 71-72.§, 73/A.§, 81/A-81/B.§, 95-106.§,
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/C. § (1) bekezdés, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §, 3.§ (2) és (4) bekezdés b) pont,
az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/B. § (1) bekezdés, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 1. §, 3. § (2) és (4) bekezdés a) pont

Elbírálási szabályok:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18.§; 20.-22.§, 37.-43/A.§,
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 9/A.§, 11.§, 14-17.§, 29-59/B.§,
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/B. §,
az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/A. §.

Letölthető fájlok, kapcsolódó linkek

Kulcsszavak

öregségi nyugdíjkorhatár, szolgálati idő, nyugdíj alapját képező havi átlagkereset, jogosultsági idő, nők kedvezményes nyugdíja, elismert szolgálati idő, bányászjáradék, "bányásznyugdíj", táncművészeti életjáradék, "művész nyugdíj" , külföldön élő vagy tartózkodó személy, harmadik országban élő személy

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858