Akadálymentes verzió

Hozzátartozói ellátás iránti kérelem a külföldön élő vagy tartózkodó személyek részére

Kódszám

NYUFI00116

Az ügy rövid leírása

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat.

Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig
a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feltétele, hogy a házastárs öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott, szolgálati időt megszerezte. Az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor
a) a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
b) megváltozott munkaképességű, vagy
c) házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.
Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike
a) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül
következik be.
Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek. Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha a jogosultsági feltételek a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkeztek és a házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Árvaellátásra az gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott szolgálati időt megszerezte. Az ellátásra jogosult a házasságban vagy élettársi közösségben együtt élők, egy háztartásban közösen nevelt gyermeke is. Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának ( ideértve a dédunokát és az ükunokát is ) ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Az elhunyt részére öregségi nyugdíjként meghatározott nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek,
a) akinek mindkét szülője elhunyt,
b) akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb. A 2007. december 31-ét követő, de 2017. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege havi 24.250 Ft.

Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek a gyermeke öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott szolgálati időt megszerezte, ha
a) a szülő a gyermekének halálakor megváltozott munkaképességű, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és
b) a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.

Az előírt feltételek fennállása esetén szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta.

A szülői nyugdíj – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban a gyermek, nevelt gyermek halála napjától jár. A szülői nyugdíjat meg kell szüntetni, ha arra tekintettel állapították meg, hogy a szülő megváltozott munkaképességű, ez az állapota már nem áll fenn, és hatvanötödik életévét még nem töltötte be.

Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem megváltozott munkaképességű, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül
a) a hatvanötödik életévét betölti, vagy
b) megváltozott munkaképességűvé válik
és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. E rendelkezéseket a nagyszülőre és az unokára is megfelelően alkalmazni kell.

Ki jogosult az eljárásra?

Özvegyi nyugdíj: Az igénylő (az elhunyt házastársa/bejegyzett élettársa, az elvált/különélő házastársa/bejegyzett élettársa és az élettársa), törvényes képviselője, illetőleg meghatalmazottja.

Árvaellátás: Az igénylő, törvényes képviselője, illetőleg meghatalmazottja.

Szülői nyugdíj: Az igénylő, törvényes képviselője, illetőleg meghatalmazottja.

Milyen adatokat kell megadni?

Az igénylő - az igénybejelentő lap kitöltésével - megadja a saját és az elhunyt jogszerző természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, lakó- vagy tartózkodási helyét, elérhetőségét és az elhunyt magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatokat és hozzájárul a megadott adatok kezeléséhez.

Milyen iratok szükségesek?

Nincs kötelezően csatolandó dokumentum.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Nincs eljárási díj.

Hol intézhetem el?

Ha a kérelmező magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Nemzetközi Megállapítási és Fegyveres Nyugdíjügyek I. Főosztálya (1081 Budapest Fiumei út 19/a).

Ügyintézés határideje

Az ügyintézési határidő huszonkét munkanap. Ha az eljárásban az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az egészségi állapot szakkérdését is vizsgálja, az ügyintézési határidő harmincöt munkanap.

Az ügyintézési határidő tárgyév április 15-én jár le, ha a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell.

Amennyiben az igényelbíráláshoz szükséges okmányokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv szerzi be, az az ügyintézési határidőbe nem számít bele, tehát az ügyintézési határidő meghosszabbodik.

Jogorvoslati lehetőség

Az ügyfél fellebbezési lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény biztosítja.A fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatósághoz kell benyújtani, s az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központnak (1081 Budapest Fiumei út 19/a) kell címezni. A fellebbezés benyújtására a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetőség. A fellebbezés illeték- költségmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

 
 
Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat, ha a jogszerző öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a napjáig a jogszabályban - a betöltött életkor alapján - meghatározott szolgálati időt megszerezte.
 
Az élettárs – a házastársra előírt feltételek fennállása esetén – csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy része) alatt özvegyi nyugdíjban nem részesült.
 
Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.
 
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint egy évig folyósítható. Ettől eltérően, ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.
 
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki a jogszerző halálakor betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), vagy házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, aki esetében a fenti feltételek valamelyike házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik. 
 
 
 
Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban - a betöltött életkor alapján - meghatározott szolgálati időt megszerezte. Az árvaellátás a gyermek 16. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig folyósítható. Abban az esetben, ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti. Akkor is megállapítható és folyósítható az árvaellátás, ha az árva az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy 25 évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát. Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíjként megillette, vagy megillette volna.
 
Hatvan százalékos mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű. 
 
 
 
Szülői nyugdíjra a szülő vagy nagyszülő jogosult, ha - a szülő, nagyszülő a gyermekének vagy unokájának halálakor megváltozott munkaképességű volt, vagy a 65. életévét már betöltötte, és - a szülőt, nagyszülőt a gyermeke, unokája a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.
 
Annak a szülőnek is megállapítható a szülői nyugdíj, aki a gyermeke halálakor nem volt ugyan megváltozott munkaképességű, de a gyermeke elhalálozásától számított tíz éven belül megváltozott munkaképességűvé válik és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. A nevelőszülő esetén további feltétel, hogy csak az lehet jogosult szülői nyugdíjra, aki a nevelt gyermeket legalább 10 éven át eltartotta.
 
Túlnyomó részben eltartottnak az a személy minősül, akinek a nyugellátása, a gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2016-ban 28 500 forint).
 
A szülői nyugdíj legkorábban a jogszerző halála napjától a megváltozott munkaképesség tartamára jár. Nem szűnik meg a szülői nyugdíjra való jogosultság, ha a szülői nyugdíjra jogosult személy saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának időtartama alatt az évenkénti emelésekkel már meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
 
Ha a szülő saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban nem részesül, akkor a szülői nyugdíj összege annak a nyugdíjnak a 60 %- a, ami az elhunytat a halál időpontjában megillette, vagy megillette volna. Ha a jogosult saját jogú ellátásban részesül, akkor a szülői nyugdíj mértéke 30 %.
 
Abban az esetben, ha a szülői nyugdíjra többen is jogosultak, azt közöttük egyenlő arányban meg kell osztani.

Fontosabb fogalmak

Élettársi kapcsolat: Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban:életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. A kapcsolatot az élettársak nemétől függetlenül figyelembe kell venni.

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság elbírálásánál az a tizennyolcadik életévét be nem töltött árva minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék jár, illetve az a tizennyolcadik életévét betöltött árva minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak, aki megváltozott munkaképességű, aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék jár.

Özvegyi nyugdíj feléledése: Feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az arra jogosító feltételek- öregségi nyugdíjkorhatár beöltése, megváltozott munkaképességűvé válik,házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik - valamelyike
a) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,
b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül
bekövetkezik.

Megváltozott munkaképességű: az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.

A házastársi, élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke: az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban közösen nevelik.

Mi történik, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik:
az árvaellátást szüneteltetni fogják.
Felsőfokú tanulmányok befejezésének időpontját a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni.

Az életben lévő szülő már nem minősül megváltozott munkaképességűnek: a változás (megszűnés) időpontját követő hónap első napjától kezdődően kell az ellátás összegét harmincszázalékos mértékű árvaellátásra módosítani (csökkenteni).

Túlnyomó részben eltartott: a szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából a szülő (nagyszülő) akkor minősül túlnyomó részben eltartottnak, ha nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
A 2007. december 31-ét követő, de 2017. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 Ft.

Külföldön élő személy: nyugdíjbiztosítási szempontból külföldön élő az a harmadik államban tartózkodó személy, aki nem tartozik kétoldalú szociális biztonsági vagy szociálpolitikai egyezmény, illetve az1408/71/EGK és az azt felváltó 883/2004/EK-rendeletek hatálya alá.

Vonatkozó jogszabályok

Hatáskör és illetékesség:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. §
Ügyintézési határidő:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 72. § (1) - (2) bekezdés
Eljárási szabályok:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (1) és (2) bekezdés, 69. § (1) bekezdés, 73. §, 74. §, 78. §, 80. §, 81. §, 83. § (1) bekezdés, 95. §,
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. §, 29 -32. §, 33/A. §, 37. § (3) bekezdés, 40. §, 50. §, 51. §, 65-69. §, 71-72. §, 73/A. §, 81/A-81/B. §, 95-106. §
Elbírálási szabályok:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20-22. §, 37-43/A. §, 44-44/D. §, 45-53. §,
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 14-17. §, 29-59. §, 59/B- 59/E. §, 60-63/B. §

Letölthető fájlok, kapcsolódó linkek

Kulcsszavak

özvegyi nyugdíj, jogszerző, házastárs, élettárs, özvegyi nyugdíj feléledés, elhunyt szülő után járó ellátás, szolgálati idő, élettársi kapcsolat, örökbefogadott gyermek, árvaellátás, szülői nyugdíj, megváltozott munkaképességű személy, eltartott szülő (nagyszülő), hozzátartozói ellátás, külföldön élő személy, özvegy

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858