Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében az ügyfélszolgálatokon az alábbi óvintézkedések betartásával történik az ügyfélfogadás:
kötelező az arcot eltakaró maszk viselése,
az ügyféltérben kísérő csak kivételesen indokolt esetben tartózkodhat,
a megfelelő védőtávolság biztosítása érdekében az ügyféltérben tartózkodó ügyfelek száma korlátozásra kerülhet.
Vigyázzunk egymásra!
Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat.
Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig
a) egy év óta megszakítás nélkül
együtt élt és gyermekük született, vagy
b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. Az özvegyi nyugdíjra való
jogosultság feltétele, hogy a házastárs öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a
halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott,
szolgálati időt megszerezte. Az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés
szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, ami
alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági
nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor
a) a reá irányadó öregségi nyugdíjra
jogosító korhatárt betöltötte, vagy
b) megváltozott munkaképességű, vagy
c) házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan
beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról
gondoskodik.
Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike
a) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az
elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az
elhalálozástól számított tíz éven belül
következik be. Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó
öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak
abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek
származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás
nélkül együtt éltek. Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje
külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha a
jogosultsági feltételek a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkeztek
és a házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a
bíróság tartásdíjat állapított meg.
Árvaellátásra az gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott szolgálati időt megszerezte. Az ellátásra jogosult a házasságban vagy élettársi közösségben együtt élők, egy háztartásban közösen nevelt gyermeke is. Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának ( ideértve a dédunokát és az ükunokát is ) ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
Az elhunyt részére öregségi nyugdíjként meghatározott nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek,
a) akinek mindkét szülője elhunyt,
b) akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.
Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb. A 2007. december 31-ét követő, de 2017. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege havi 24.250 Ft.
Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek a gyermeke öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott szolgálati időt megszerezte, ha
a) a szülő a gyermekének halálakor
megváltozott munkaképességű, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és
b) a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben
eltartotta.
Az előírt feltételek fennállása esetén szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta.
A szülői nyugdíj – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban a gyermek, nevelt gyermek halála napjától jár. A szülői nyugdíjat meg kell szüntetni, ha arra tekintettel állapították meg, hogy a szülő megváltozott munkaképességű, ez az állapota már nem áll fenn, és hatvanötödik életévét még nem töltötte be.
Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem megváltozott munkaképességű, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül
a) a
hatvanötödik életévét betölti, vagy
b) megváltozott munkaképességűvé válik
és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. E rendelkezéseket a
nagyszülőre és az unokára is megfelelően alkalmazni kell.
Ki jogosult az eljárásra?: Az igénylő, törvényes képviselője, illetőleg meghatalmazottja.
Kizáró okok:
Nincs kötelezően csatolandó dokumentum.
A célszerűen csatolandó dokumentumok köre a következő: biztosítási, szolgálati időre vonatkozó adatokra vonatkozó dokumentumok, főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, katonakönyv, alkalmi munkavállalói kiskönyv, ipari tanuló bizonyítvány, bedolgozói kiskönyv, munkakönyv, ápolási díjat megállapító határozat, házassági anyakönyvi kivonat, halotti anyakönyvi kivonat, a gyermek születési anyakönyvi kivonata.
Ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el, a hozzátartozói nyugdíj megállapítása iránti igényt az igénylő a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél is előterjesztheti, a kérelmet azonban a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a) bírálja el.
Ha a jogszerző már nyugellátásban részesült, vagy hozzátartozói nyugellátás már megállapításra került, a kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (1139 Budapest, Váci út 73.) kell benyújtani.
Az ügyintézési határidő 45 nap. Ha
az eljárásban az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az egészségi
állapot szakkérdését is vizsgálja, az ügyintézési határidő 60 nap.
Az ügyintézési határidő tárgyév április 15-én jár le, ha a hozzátartozói
nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz
tartozó szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a
hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat
alkalmazni kell.
Amennyiben az igényelbíráláshoz szükséges okmányokat a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv szerzi be, az az ügyintézési határidőbe nem számít bele, tehát
az ügyintézési határidő meghosszabbodik.
Jogorvoslati lehetőség:
Ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi)
hivatala jár el, akkor van lehetőség fellebbezésre.
Amennyiben a jogosultság elbírálása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatásköre,
akkor a határozat bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető – jogszabálysértésre
történő hivatkozással - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon.
Jogorvoslati lehetőség részletei:
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv):
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta):
A benyújtási határidő:
A fellebbezési illeték mértéke:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvény,
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet,
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény,
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
Tel: 1818
E-mail: 1818@1818.hu
Chat: Chat indítása
Külföldről: +36 (1) 550-1858