Társadalombiztosítási öregségi nyugdíjhoz meghatározott szolgálati idő elérése érdekében megállapodás kötése iránti kérelem a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személyek esetében" /> Társadalombiztosítási öregségi nyugdíjhoz meghatározott szolgálati idő elérése érdekében megállapodás kötése iránti kérelem a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személyek esetében" />
Akadálymentes verzió

Társadalombiztosítási öregségi nyugdíjhoz meghatározott szolgálati idő elérése érdekében megállapodás kötése iránti kérelem a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személyek esetében

Kódszám

NYUFI00125

Az ügy rövid leírása

Az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas és nem áll biztosításra kötelezett jogviszonyban (munkaviszony, vállalkozói jogviszony), nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíj alapjául szolgáló kereset szerzése céljából megállapodást köthet. A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő által választott jövedelem, amely nem lehet kevesebb a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbérnél. A megállapodás kedvezményezett javára is köthető. Ha az érintett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, a járulékfizetési kötelezettség szünetel.

Ki jogosult az eljárásra?

Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § és a 13. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, vagy e törvény 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki rá, vagy a biztosítása szünetel.  A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése érdekében kötött megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti.

Milyen adatokat kell megadni?

Az igénylő - az adatközlőlap kitöltésével - megadja a természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, lakó- vagy tartózkodási helyét, elérhetőségét és hozzájárul azok kezeléséhez.

Milyen iratok szükségesek?

Nyilatkozat a  társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 34. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállásáról. Személyazonosságot igazoló okmányok (személyazonosító igazolvány, ideiglenes személyi azonosságot igazoló igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, plasztikkártyás vezetői engedély, útlevél), TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány.  

Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve egyéni vállalkozó esetén szükséges:
• a szervezet nevét, székhelyét (ennek hiányában telephelyét) igazoló cégkivonat/cégmásolat vagy társasági szerződés/alapító okirat/alapszabály,
• adószámot igazoló cégkivonat/cégmásolat vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított hiteles igazolás,
• az eljáró képviselő adatait, valamint képviseleti jogát igazoló okmány,
• egyéni vállalkozó esetén nyilatkozat vagy vállalkozói igazolvány.

Amennyiben a megállapodást kedvezményezett (jogszerző) javára kötik, a megállapodást kötő személy köteles bemutatni a jogszerző eredeti okmányainak (hatósági bizonyítványainak) hitelesített másolatait.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A megállapodás megkötésével kapcsolatos eljárás illeték és költségmentes.

Hol intézhetem el?

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága

1081 Budapest, Fiumei út 19/a

Ügyintézés határideje

Az ügyintézési határidő huszonkét munkanap.

Jogorvoslati lehetőség

Nincs lehetőség fellebbezésre.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Tájékoztató a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából köthető megállapodásról

 A nyugellátás összege elsősorban a megszerzett szolgálati időtől, valamint az ún. átlagszámítási időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek alapján számított átlagkereset összegétől függ.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. § (1) bekezdése lehetőséget nyújt a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő, illetve az ehhez kapcsolódó figyelembe vehető jövedelem megszerzésére azok számára, akik nem állnak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetve rájuk a biztosítás nem terjed ki.

Megállapodást köthet az a belföldi nagykorú személy,aki nem saját jogú nyugdíjas, és  aki az 5. és a 13. §-ban említett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetőleg akire a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki, akinek a biztosítása szünetel.

A Tbj. 5. § (1) bekezdésének rendelkezései értelmében biztosított  

a)      a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,  

b)      a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,  

c)       a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,  

d)      az álláskeresési támogatásban részesülő személy,  

e)      a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,  

f)       a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,  

g)      a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

h)      az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy (a továbbiakban: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,  

i)        a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve                 

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,

3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.  

(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.   

A Tbj. 13. § rendelkezései

a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek,

b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény

szabályai szerint kell alkalmazni.  

A Tbj. 11. § alapján a biztosítás nem terjed ki:  

a) külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;

 b) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el; 

c) az európai parlamenti képviselőre.  

A Tbj. 8. §-ában foglaltak alapján szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt (kivéve, ha annak idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy azt tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe), igazolatlan távollét, munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt (kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér /illetmény/, átlagkereset /távolléti díj/, táppénzfizetés történt). Szünetel továbbá a biztosítás az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartama alatt (kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette), az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.  

Megállapodás legkorábban annak a hónapnak az első napjától köthető, amely hónapban a megállapodás megkötését kezdeményezték.  

A megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget havonta - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - kell teljesíteni.  

A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.  

A megállapodás megkötésénél a nyugdíjjárulék-fizetés alapja a megállapodást kötő személy által meghatározott jövedelem, amely legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Megállapodás esetén a nyugdíjjárulék mértéke 34 %.  

            

Fontosabb fogalmak


Szolgálati idő: az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény külön határozza meg. Nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset: a biztosított nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségének külön törvényben (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény) meghatározott alapját képező keresetnek, jövedelemnek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezései szerint számított átlaga.

Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § szerinti jogviszonyok (pl. munkaviszony, megbízási jogviszony, egyéni vállalkozó, társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő).

Biztosítás szünetelése: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 8. §-a szerinti időszakok, például fizetés nélküli szabadság időszaka, előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama, ügyvéd, közjegyző, szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetésének, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének időszaka.

Vonatkozó jogszabályok

Hatáskör és illetékesség:

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtására kiadott 195/1997.(XI.5.) Korm.rendelet 8.§ (1) bekezdés,
Ügyintézési határidő:

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 72.§ (1) bekezdés

Eljárási szabályok:

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 34-35. §,

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40. § (1) bekezdés,

Elbírálási szabályok:

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §, 8. §, 11. §, 13. §, 34.§ (1)-(4) bekezdés,

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 72.§ (1) bekezdés

Letölthető fájlok, kapcsolódó linkek

Kulcsszavak

megállapodás, biztosítás, biztosítás szünetelése, szolgálati idő, nyugdíjalapot képező jövedelem

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858