Hozzátartozói ellátás megállapítása iránti kérelem a magyar-mongol szociális biztonsági egyezmény alapján
Kódszám
Az ügy rövid leírása
Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig
a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feltétele, hogy a házastárs öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott, szolgálati időt megszerezte. Az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor
a) a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
b) megváltozott munkaképességű, vagy
c) házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike
a) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül következik be.
Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek. Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha a jogosultsági feltételek a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkeztek és a házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.
Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott szolgálati időt megszerezte. Az ellátásra jogosult a házasságban vagy élettársi közösségben együtt élők, egy háztartásban közösen nevelt gyermeke is. Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának ( ideértve a dédunokát és az ükunokát is ) ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek a gyermeke öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott szolgálati időt megszerezte, ha
a) a szülő a gyermekének halálakor megváltozott munkaképességű, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és
b) a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.
Az előírt feltételek fennállása esetén szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta.
A szülői nyugdíj – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban a gyermek, nevelt gyermek halála napjától jár. A szülői nyugdíjat meg kell szüntetni, ha arra tekintettel állapították meg, hogy a szülő megváltozott munkaképességű, ez az állapota már nem áll fenn, és hatvanötödik életévét még nem töltötte be.
Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem megváltozott munkaképességű, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül
a) a hatvanötödik életévét betölti, vagy
b) megváltozott munkaképességűvé válik
és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. E rendelkezéseket a nagyszülőre és az unokára is megfelelően alkalmazni kell.
Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed - állampolgárságra tekintet nélkül - azon személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, és azokra a személyekre, akik jogaikat ezen személyektől származtatják.
Ki jogosult az eljárásra?
Milyen adatokat kell megadni?
Milyen iratok szükségesek?
A célszerűen csatolandó dokumentumok köre a következő: biztosítási, szolgálati időre vonatkozó adatokra vonatkozó dokumentumok, főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, katonakönyv, alkalmi munkavállalói kiskönyv, ipari tanuló bizonyítvány, bedolgozói kiskönyv, munkakönyv, ápolási díjat megállapító határozat, házassági anyakönyvi kivonat, halotti anyakönyvi kivonat, a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a külföldi munkaviszonyra vonatkozó okmányok.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
Hol intézhetem el?
Ügyintézés határideje
Az ügyintézési határidő 45 nap. Ha
az eljárásban az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az egészségi
állapot szakkérdését is vizsgálja, az ügyintézési határidő 60 nap.
Az ügyintézési határidő tárgyév április 15-én jár le, ha a hozzátartozói
nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz
tartozó szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a
hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat
alkalmazni kell.
Amennyiben az igényelbíráláshoz szükséges okmányokat a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv szerzi be, az az ügyintézési határidőbe nem számít bele, tehát
az ügyintézési határidő meghosszabbodik.
Jogorvoslati lehetőség
Ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi)
hivatala jár el, akkor van lehetőség fellebbezésre.
Amennyiben a jogosultság elbírálása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatásköre,
akkor a határozat bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető – jogszabálysértésre
történő hivatkozással - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon.
Ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi)
hivatala jár el, akkor a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezés
terjeszthető elő annál a hatóságnál, amely a megtámadott döntést hozta. A
fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a
döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell.
A másodfokú döntés továbbá a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elsőfokú döntése a
közléssel jogerőssé válik. Ezen döntések bírósági felülvizsgálata a határozat
közlésétől számított 30 napon belül kezdeményezhető – jogszabálysértésre
történő hivatkozással - a lakóhely szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi
bíróságon.
Budapest Főváros Kormányhivatala
Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a)
Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)
Özvegyi
nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az
élettárs kaphat, ha a jogszerző öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála
napjáig a jogszabályban - a betöltött életkor alapján - meghatározott
szolgálati időt megszerezte.
Az élettárs – a házastársra előírt feltételek fennállása esetén – csak akkor
jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta
megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül
tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy
része) alatt özvegyi nyugdíjban nem részesült.
Az elvált, továbbá a házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy
özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak
haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított
meg. (Ebben az esetben az ideiglenes özvegyi nyugdíj és az özvegyi nyugdíj
összege a tartásdíj összegénél több nem lehet.)
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint egy évig folyósítható.
Ettől eltérően, ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél
évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos
életkorának betöltéséig, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek
esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az
jogosult, aki a jogszerző halálakor betöltötte a reá irányadó öregségi
nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy megváltozott munkaképességű (egészségi
állapota legfeljebb 50 százalékos), vagy házastársa jogán árvaellátásra
jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két
árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Özvegyi nyugdíjra
jogosult az is, aki esetében a fenti feltételek valamelyike házastárs 1993.
március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított
tizenöt éven belül,a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála
esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.
Az özvegyi nyugdíj mértéke:
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként
számított összegnek) a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi
nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.
Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte
vagy megváltozott munkaképességű, de saját jogú nyugellátásban nem részesül, az
özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként
számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj
címén megillette volna.
Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban korhatár előtti ellátásban,
szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti
bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is
részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő,
illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek
eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az özvegyi
nyugdíj a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként
számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy
megillette volna.
A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának
összegére tekintet nélkül jár.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat meg kell osztani, ha arra
többen is jogosultak.
Árvaellátásra
az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben
együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek szülője
öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban - a betöltött
életkor alapján - meghatározott szolgálati időt megszerezte. Az árvaellátás a
gyermek 16. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali
tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25.
életév betöltéséig folyósítható.
Abban az esetben, ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott
munkaképességűvé válik, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti.
Akkor is megállapítható és folyósítható az árvaellátás, ha az árva az iskola igazolása
szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait
magántanulóként végzi, vagy 25 évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz
részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a
képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.
Az árvaellátás mértéke:
Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az
elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíjként megillette, vagy megillette
volna. Hatvan százalékos mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek
mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott
munkaképességű.
Szülői nyugdíjra – az egyéb feltételek fennállása esetén – a szülő, nagyszülő
jogosult, ha - a szülő, nagyszülő a gyermekének, unokájának halálakor
megváltozott munkaképességű volt, vagy a 65. életévét betöltötte, és - a
szülőt, nagyszülőt a gyermeke, unokája a halálát megelőző egy éven át túlnyomó
részben eltartotta. Annak a szülőnek is megállapítható a szülői nyugdíj, aki
gyermeke halálakor nem töltötte be a hatvanötödik életévét vagy nem volt
megváltozott munkaképességű, de az elhalálozástól számított tíz éven belül
betölti a hatvanötödik életévét vagy megváltozott munkaképességűvé válik és
tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. A nevelőszülő esetén további
feltétel, hogy csak az lehet jogosult szülői nyugdíjra, aki a nevelt gyermeket
legalább 10 éven át eltartotta.
Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek a nyugellátása, a gyermeke
(unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegét.
Nem szűnik meg a szülői nyugdíjra való jogosultság, ha a szülői nyugdíjra
jogosult személy saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj
folyósításának tartama alatt az évenkénti emelésekkel már meghaladja az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
A szülői nyugdíj mértéke:
Ha a szülő saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati
járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban,
rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban nem részesül, akkor a
szülői nyugdíj összege annak a nyugdíjnak a 60 %-a, ami az elhunytat a halál
időpontjában megillette, vagy megillette volna. Ha a jogosult saját jogú
ellátásban részesül, akkor a szülői nyugdíj mértéke 30 %.
A szülői nyugdíjat meg kell osztani, ha arra többen is jogosultak.
Mikor veszik figyelembe a mongol biztosítási időt? Abban az esetben, ha az elhunyt életkorához szükséges szolgálati időt Magyarországon nem szerezte meg (például a halál bekövetkezett 30-35. életkor között 8 év szolgálati idő szükséges - 5 év magyar, 3 év mongol szolgálati idő).
Milyen összegű ebben az esetben az özvegyi nyugdíj? A magyar ellátás a magyar szolgálati idő arányában jár és a Mongóliában kapott jövedelmet nem lehet figyelembe venni./arányos un.pro rata ellátás/
Fontosabb fogalmak
Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság elbírálásánál az a tizennyolcadik életévét be nem töltött árva minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék jár, illetve az a tizennyolcadik életévét betöltött árva minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak, aki megváltozott munkaképességű, aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék jár.
Özvegyi nyugdíj feléledése: Feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az arra jogosító feltételek- öregségi nyugdíjkorhatár beöltése, megváltozott munkaképességűvé válik,házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik - valamelyike
a) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,
b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül
bekövetkezik.
Megváltozott munkaképességű: az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.
A házastársi, élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke: az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban közösen nevelik.
Mi történik, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik: az árvaellátást szüneteltetni fogják.
Felsőfokú tanulmányok befejezésének időpontját a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni.
Az életben lévő szülő már nem minősül megváltozott munkaképességűnek: a változás (megszűnés) időpontját követő hónap első napjától kezdődően kell az ellátás összegét harmincszázalékos mértékű árvaellátásra módosítani (csökkenteni).
Túlnyomó részben eltartott: a szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából a szülő (nagyszülő) akkor minősül túlnyomó részben eltartottnak, ha nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
A 2007. december 31-ét követő, de 2018. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 Ft.
Vonatkozó jogszabályok
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvény,
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet,
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény,
Kulcsszavak
Országos Telefonos Ügyfélszolgálat
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
Elérhetőségeink:
Tel: 1818
E-mail: 1818@1818.hu
Chat: Chat indítása
Külföldről: +36 (1) 550-1858