Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében az ügyfélszolgálatokon az alábbi óvintézkedések betartásával történik az ügyfélfogadás:
az ügyintézés előzetes időpontfoglalással történik
időpontfoglalás nélkül is lehetséges a védettségi igazolvánnyal és az azzal összefüggő személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézés
(az időpontfoglalás - a gépjárművel kapcsolatos ügyek kivételével - Ügyfélkapu azonosítás nélkül is lehetséges),
az ügyféltérben nem lehet várakozni,
kötelező az arcot eltakaró maszk viselése,
az ügyintézés során be kell tartani a 1,5-2 m védőtávolságot az ügyfelek között,
Hozzátartozói ellátás megállapítása iránti kérelem a magyar-mongol szociális biztonsági egyezmény alapján
Kódszám
NYUFI00217
Az ügy rövid leírása
Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat. Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feltétele, hogy a házastárs öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott, szolgálati időt megszerezte. Az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor a) a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy b) megváltozott munkaképességű, vagy c) házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül, b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül következik be. Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek. Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha a jogosultsági feltételek a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkeztek és a házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.
Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott szolgálati időt megszerezte. Az ellátásra jogosult a házasságban vagy élettársi közösségben együtt élők, egy háztartásban közösen nevelt gyermeke is. Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának ( ideértve a dédunokát és az ükunokát is ) ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek a gyermeke öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott szolgálati időt megszerezte, ha a) a szülő a gyermekének halálakor megváltozott munkaképességű, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és b) a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta. Az előírt feltételek fennállása esetén szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta. A szülői nyugdíj – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban a gyermek, nevelt gyermek halála napjától jár. A szülői nyugdíjat meg kell szüntetni, ha arra tekintettel állapították meg, hogy a szülő megváltozott munkaképességű, ez az állapota már nem áll fenn, és hatvanötödik életévét még nem töltötte be. Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem megváltozott munkaképességű, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül a) a hatvanötödik életévét betölti, vagy b) megváltozott munkaképességűvé válik és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. E rendelkezéseket a nagyszülőre és az unokára is megfelelően alkalmazni kell.
Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed - állampolgárságra tekintet nélkül - azon személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, és azokra a személyekre, akik jogaikat ezen személyektől származtatják.
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?: Az igénylő, törvényes képviselője, illetőleg meghatalmazottja.
Kizáró okok:
Milyen adatokat kell megadni?
Az igénylő - az
igénybejelentő lap kitöltésével - megadja a saját és az elhunyt jogszerző
természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,
külföldi biztosítási számát,
lakó- vagytartózkodási
helyét, elérhetőségét és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatokat,
az ellátás megállapításának kért kezdő időpontját,biztosítási jogviszonyra,
szolgálati időre vonatkozó adatokat, folyósítási címét, illetve pénzforgalmi
számla azonosításához szükséges adatokat.
Milyen iratok szükségesek?
Nincs kötelezően csatolandó dokumentum. A célszerűen csatolandó dokumentumok köre a következő:
biztosítási, szolgálati időre vonatkozó adatokra vonatkozó dokumentumok,
főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, katonakönyv, alkalmi munkavállalói
kiskönyv, ipari tanuló bizonyítvány, bedolgozói kiskönyv, munkakönyv, ápolási
díjat megállapító határozat, házassági
anyakönyvi kivonat, halotti anyakönyvi kivonat, a gyermek születési anyakönyvi
kivonata, a külföldi munkaviszonyra vonatkozó
okmányok.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
A hozzátartozói nyugdíj iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárás illeték és költségmentes.
Hol intézhetem el?
A hozzátartozói
nyugdíj megállapítása iránti igényt az igénylő a lakó- vagy tartózkodási helye
szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél is
előterjesztheti, a kérelmet azonban a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII.
Kerületi Hivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a) bírálja el.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el, ha az elhunyt jogszerző után
hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került.
Ügyintézés határideje
Az ügyintézési határidő 45 nap. Ha
az eljárásban az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az egészségi
állapot szakkérdését is vizsgálja, az ügyintézési határidő 60 nap.
Az ügyintézési határidő tárgyév április 15-én jár le, ha a hozzátartozói
nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz
tartozó szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a
hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat
alkalmazni kell.
Amennyiben az igényelbíráláshoz szükséges okmányokat a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv szerzi be, az az ügyintézési határidőbe nem számít bele, tehát
az ügyintézési határidő meghosszabbodik.
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség:
Ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi)
hivatala jár el, akkor van lehetőség fellebbezésre.
Amennyiben a jogosultság elbírálása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatásköre,
akkor a határozat bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető – jogszabálysértésre
történő hivatkozással - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon.
Jogorvoslati lehetőség részletei:
Ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi)
hivatala jár el, akkor a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezés
terjeszthető elő annál a hatóságnál, amely a megtámadott döntést hozta. A
fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a
döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell.
A másodfokú döntés továbbá a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elsőfokú döntése a
közléssel jogerőssé válik. Ezen döntések bírósági felülvizsgálata a határozat
közlésétől számított 30 napon belül kezdeményezhető – jogszabálysértésre
történő hivatkozással - a lakóhely szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi
bíróságon.
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): Budapest Főváros Kormányhivatala
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a)
A benyújtási határidő:
A fellebbezési illeték mértéke:
Amit még érdemes tudni (GYIK)
Mikor veszik figyelembe a mongol biztosítási időt? Abban az esetben, ha az elhunyt életkorához szükséges szolgálati időt Magyarországon nem szerezte meg (például a halál bekövetkezett 30-35. életkor között 8 év szolgálati idő szükséges - 5 év magyar, 3 év mongol szolgálati idő). Milyen összegű ebben az esetben az özvegyi nyugdíj? A magyar ellátás a magyar szolgálati idő arányában jár és a Mongóliában kapott jövedelmet nem lehet figyelembe venni./arányos un.pro rata ellátás/
Fontosabb fogalmak
Élettársi kapcsolat: Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban:életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. A kapcsolatot az élettársak nemétől függetlenül figyelembe kell venni.
Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság elbírálásánál az a tizennyolcadik életévét be nem töltött árva minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék jár, illetve az a tizennyolcadik életévét betöltött árva minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak, aki megváltozott munkaképességű, aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék jár.
Özvegyi nyugdíj feléledése: Feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az arra jogosító feltételek- öregségi nyugdíjkorhatár beöltése, megváltozott munkaképességűvé válik,házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik - valamelyike a) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül, b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.
Megváltozott munkaképességű: az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.
A házastársi, élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke: az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban közösen nevelik.
Mi történik, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik: az árvaellátást szüneteltetni fogják. Felsőfokú tanulmányok befejezésének időpontját a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni.
Az életben lévő szülő már nem minősül megváltozott munkaképességűnek: a változás (megszűnés) időpontját követő hónap első napjától kezdődően kell az ellátás összegét harmincszázalékos mértékű árvaellátásra módosítani (csökkenteni).
Túlnyomó részben eltartott: a szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából a szülő (nagyszülő) akkor minősül túlnyomó részben eltartottnak, ha nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A 2007. december 31-ét követő, de 2018. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 Ft.
Vonatkozó jogszabályok
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvény,
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet,
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény,
a 2011. évi CXVIII. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és Mongólia között a szociális biztonságról szóló, 2011. június 10-én, Budapesten aláírt Egyezmény
Kulcsszavak
özvegyi nyugdíj, jogszerző, házastárs, élettárs, özvegyi nyugdíj feléledés, elhunyt szülő után járó ellátás, szolgálati idő, élettársi kapcsolat, örökbefogadott gyermek, árvaellátás, szülői nyugdíj, megváltozott munkaképességű személy, eltartott szülő (nagyszülő), hozzátartozói ellátás, özvegy, mongol, szociális biztonsági egyezmény, megállapítás, folyósítás
Országos Telefonos Ügyfélszolgálat
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
