Akadálymentes verzió

Árvaellátás megállapítása iránti kérelem

Kódszám

NYBIZ00005

Az ügy rövid leírása

Árvaellátásra az gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott szolgálati időt megszerezte. Az ellátásra jogosult a házasságban vagy élettársi közösségben együtt élők, egy háztartásban közösen nevelt gyermeke is. Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának ( ideértve a dédunokát és az ükunokát is ) ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?: Az igénylő, törvényes képviselője, illetőleg meghatalmazottja. 

Kizáró okok:

Milyen adatokat kell megadni?

Az igénylő az igénybejelentő lap kitöltésével megadja a saját és az elhunyt jogszerző természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, lakó- vagy tartózkodási helyét, elérhetőségét és az elhunyt magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatokat, folyósítási címét, illetve a pénzforgalmi számla azonosításához szükséges adatokat.

Milyen iratok szükségesek?

Nincs kötelezően csatolandó dokumentum.
A célszerűen csatolandó dokumentumok köre a jogszerző vonatkozásában: biztosítási, szolgálati időre vonatkozó adatokkal kapcsolatos  dokumentumok, főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, katonakönyv, alkalmi munkavállalói kiskönyv, ipari tanulói bizonyítvány, bedolgozói kiskönyv, munkakönyv, ápolási díjat megállapító határozat.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az árvaellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárás illeték- és költségmentes.

Hol intézhetem el?

Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala.

Ha a hozzátartozói nyugellátás összegét az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóságának, táncművészeti életjáradékának vagy átmeneti bányászjáradékának már megállapított összegéből kell kiszámítani, vagy ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság bírálja el.

Amennyiben a hatósági ügy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozik, vagy a hozzátartozói nyugellátást szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával kell megállapítani, az igény elbírálása Budapest Főváros Kormányhivatala – nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró – VIII. Kerületi Hivatalának feladata.

Ügyintézés határideje

Az ügyintézési határidő 45 nap. Ha az eljárásban az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az egészségi állapot szakkérdését is vizsgálja, az ügyintézési határidő 60 nap.

Az ügyintézési határidő tárgyév április 15-én jár le, ha a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell.

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: Ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el, akkor van lehetőség fellebbezésre.

Amennyiben a jogosultság elbírálása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatásköre, akkor a határozat bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető – jogszabálysértésre történő hivatkozással – a lakóhely szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon.

Jogorvoslati lehetőség részletei: Ha elsőfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el, akkor a fellebbezést a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül kell előterjeszteni. A fellebbezést a Budapest Főváros Kormányhivatalnak kell címezni, de a döntést hozó járási/kerületi hivatalnál kell benyújtani.

A másodfokú döntés, továbbá a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elsőfokú döntése a közléssel véglegessé válik. Ezen döntések bírósági felülvizsgálata a határozat közlésétől számított  30 napon belül kezdeményezhető – jogszabálysértésre történő hivatkozással – a lakóhely szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon.


Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv):

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta):

A benyújtási határidő:

A fellebbezési illeték mértéke:

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Árvaellátásban részesülök, a következő tanévtől magántanuló leszek. Kaphatom továbbra is az árvaellátást?
Iskolai tanulmányok címén megilleti az árvaellátás, ha betegsége, fogyatékossága miatt lesz magántanuló. Ezt az oktatási intézmény igazolásával kell bizonyítania. Amennyiben nem egészségi problémája miatt lett magántanuló, árvaellátásra nem jogosult.

Középiskolai tanulmányaimat követően szeptembertől nappali tagozatos főiskolai hallgató leszek. Az árvaellátás jár a nyári szünet tartamára?
Ha az árva a tanulmányok befejezését követően a következő tanulmányi időszakban új tanulmányokat kezd, a tanulmányok folytatását az árvaellátás folyósítása szempontjából folyamatosnak kell tekinteni. A tanulmányokat az oktatási intézmény által - legkésőbb a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül - kiállított igazolással kell igazolni. Az árvaellátást a nyári szünet időtartamára az igazolás benyújtását követően, visszamenőlegesen folyósítják.

Fontosabb fogalmak

A házastársi, élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke: az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban közösen nevelik.

Mi történik, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik: az árvaellátást szüneteltetni fogják.

Felsőfokú tanulmányok befejezésének időpontját a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni.

Megváltozott munkaképességű: az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.

Az életben lévő szülő már nem minősül megváltozott munkaképességűnek: a változás (megszűnés) időpontját követő hónap első napjától kezdődően kell az ellátás összegét harmincszázalékos mértékű árvaellátásra módosítani (csökkenteni).

Vonatkozó jogszabályok

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet,
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Kulcsszavak

elhunyt szülő után járó ellátás, szolgálati idő, élettársi kapcsolat, örökbefogadott gyermek, árvaellátás,

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858