Akadálymentes verzió

Baleseti járadék megállapítása iránti kérelem

Kódszám

NYBIZ00012

Az ügy rövid leírása

Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, illetőleg rokkantsági ellátása kerül részére változatlan összegben öregségi nyugdíjként továbbfolyósításra. nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.

Ki jogosult az eljárásra?

Az igénylő, törvényes képviselője, illetőleg meghatalmazottja.

Nem kötelező a személyes eljárás, az ügyben lehetőség van arra, hogy az ügyfél helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja járhat el.

Milyen adatokat kell megadni?

Az igénylő - az igénybejelentő lap kitöltésével - megadja a természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, lakó- vagy tartózkodási helyét, elérhetőségét és magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatokat és hozzájárul a megadott adatok kezeléséhez.

Milyen iratok szükségesek?

Nincs kötelezően csatolandó dokumentum.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A baleseti járadék iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárás illeték és költségmentes.

Hol intézhetem el?

Az eljáró hatóság  az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala.

Ügyintézés határideje

Az ügyintézési határidő harminc nap. Ha az eljárásban az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az egészségi állapot szakkérdését is vizsgálja, az ügyintézési határidő negyvenöt nap.

Jogorvoslati lehetőség

Van lehetőség fellebbezésre.

Az elsőfokú határozat ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezés terjeszthető elő annál a hatóságnál, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell.

A másodfokú döntés a közléssel jogerőssé válik. Ezen döntés bírósági felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül kezdeményezhető – jogszabálysértésre történő hivatkozással - a lakóhely szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon.


A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv – országos illetékességgel – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala.
Az elsőfokú döntést hozó hatósághoz.

A döntés közlésétől számított 15 nap.
A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Baleseti járadékra az jogosult , akinek üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében 13 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, illetőleg rokkantsági ellátása kerül részére változatlan összegben öregségi nyugdíjként továbbfolyósításra. Ezen kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a fentiekben meghatározott öregségi nyugdíjban részesülő személy üzemi balesete az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően fennálló biztosítási jogviszonya alatt következett be.

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset (foglalkozási betegség) okozta egészségkárosodás fokától függően az alábbiak szerint alakul:
1. fokozatban: 14-20 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 8 %-a,
2. fokozatban: 21-28 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 10 %-a,
3. fokozatban: 29-39 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 15 %-a,
4. fokozatban: 39 %-ot meghaladó egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 30 %-a.

A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő 13 százalékos mértéket meghaladó baleseti eredetű egészségkárosodását megállapították. Ha ezen a napon a kérelmező baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő naptól nyílik meg. Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni és a járadékot, akkor kell újból megállapítani, ha a sérült az újabb baleset következtében magasabb baleseti fokozatba kerül. A baleseti járadékot ebben az esetben a korábbi és az újabb balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell kiszámítani. Állapotváltozás esetén a járadék összegét az új fokozatnak megfelelően kell módosítani (csökkenteni vagy emelni). Megszűnik a baleseti járadékra való jogosultság, ha az egészségkárosodás mértéke nem éri el a 13 százalékot. Ha a baleseti egészségkárosodás mértéke a 20 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át folyósítható.


Üzemi balesetet szenvedtem 2015. december 5-én munkából hazafelé menet, 2016. március 15-ig kaptam a baleseti táppénzt. A kezelőorvos most szólt, hogy mivel maradandó károsodásom van kérjem a baleseti járadék megállapítását. A járadék iránti igényt hová kell benyújtanom, és mikortól állapítható meg?
Az ellátás iránti igényt a  lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró járási hivatalnál kell előterjeszteni. Az igénybejelentéshez csatolni kell a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv üzemi baleset (foglalkozási betegség) tényéről hozott döntését.
A járadékigény elektronikus úton is előterjeszthető.
A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől naptól a 13 százalékos mértéket meghaladó baleseti eredetű egészségkárosodását megállapították, de visszamenőleg legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

Meddig érvényesíthető a baleseti járadék iránti igény?
A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

Fontosabb fogalmak

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.
Baleseti járadék mértéke az egészségkárosodás fokától függ, az egészségkárosodás fokának megfelelően
a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

A baleseti járadék összege a fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.
Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár, azonban a szilikózisból és aszbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.

Vonatkozó jogszabályok

Hatáskör és illetékesség:
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 65. § (4) bekezdés,
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2. § (1)-(2) bekezdés, 3. § (1) bekezdés
Ügyintézési határidő:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 72. § (1) - (2) bekezdés
Eljárási szabályok:
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (1) és (2) és (8) bekezdés, 69. § (1) bekezdés, 73. §,74. §, 78. §, 80. §, 81. § (1) bekezdés, 95. § 
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 65. § (4) - (7) bekezdés,
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. §, 29 -32. §, 33/A. §, 37. § (3) bekezdés, 40. §, 50. §, 51. §, 65-69. §, 71-72. §, 73/A. §, 81/A-81/B. §, 95-106. §, 109. § (1) bekezdés,
Elbírálási szabályok:
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 51-52. §, 57-59. §,
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet 36/B. §

Letölthető fájlok, kapcsolódó linkek

Kulcsszavak

üzemi baleset, egészségkárosodás, baleseti járadék, foglalkozási megbetegedés,

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858