Akadálymentes verzió

Bontás tudomásulvétele iránti kérelem

Kódszám

JARAS00041

Az ügy rövid leírása

A bontás tudomásulvételi eljárás lefolytatását kell kérelmezni azon építmények bontása esetén, amelyek nem bontási engedélyhez kötöttek az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján, és ezen kormányrendelet 2. mellékletében sem szerepelnek . A tudomásulvételhez kötött bontási tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal az építtető azt bejelenti. Ha a hatóság a bontást 10 napon belül nem tiltja meg, a bontást meg lehet kezdeni. A tudomásulvétel alapján egy évig lehet végezni a bontást.
Építményt vagy annak egy részét csak úgy szabad elbontani, hogy az a szomszédos földrészletek és építmények, a visszamaradó építményrészek állékonyságát, rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát ne veszélyeztesse, környezetét ne szennyezze, az egészséget ne károsítsa, az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép-, építészeti érték- vagy műemlékvédelmi) érdeket, továbbá táj- és természetvédelmi érdeket ne sértsen.

Ki jogosult az eljárásra?

A kérelem benyújtására az építtető jogosult. (Az építtető meghatározása a fogalmak között található.)

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelem tartalmazza:
1. az építtető nevét, megnevezését, lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
2. a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
3. a bontandó építmény, építményrész megnevezését, rendeltetését,
4. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
5. az építtető aláírását.

Milyen iratok szükségesek?

Csatolni kell:
1. adathordozón (CD, DVD, pendrive) vagy az ÉTDR-be való feltöltéssel az építészeti-műszaki dokumentációt,
2. régészeti lelőhely vagy műemléki jelentőségi terület esetén az örökségvédelmi hatóság hozzájáruló nyilatkozatát,
3. az illeték befizetésének igazolását.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A bontás tudomásulvétele iránti eljárás illetéke 5 000 Forint.

Hol intézhetem el?

A kormányablak a kérelmet a fővárosi/megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz továbbítja ügyintézésre.

Ügyintézés határideje

Ha a járási hivatal az eljárás megindítástól számított 10 napon belül a tevékenység végzését nem tiltotta meg, a bontást a jogszerű hallgatást követően az eljárás megindításától számított 16. napon meg lehet kezdeni

Jogorvoslati lehetőség

Van fellebbezési lehetőség a bontási tevékenység megkezdésének tiltása esetén, a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül.
A fellebbezést az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak címezve a járási (fővárosi kerületi) hivatalnál, valamint a Kormányablaknál vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál lehet benyújtani.
A döntés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

1. Az ügyintézési határidő jogszabályban szabályozott, a határidőn belüli eljárási kötelezettség bármely formában (akár papír, akár elektronikus formában) benyújtott kérelem esetén azonos. A benyújtás módja a határidőt nem befolyásolja.
Meghatározott bontási tevékenységet az építésfelügyeleti hatóság bontás tudomásul vételéről szóló döntésétől számított egy évig lehet végezni.
A bontási tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelmet papír alapon vagy elektronikus úton az ÉTDR rendszeren keresztül lehet benyújtani.
A bontási tevékenység megkezdésére irányuló kérelem tudomásulvétele során az építésfelügyeleti hatóság helyszíni szemlén és az ÉMO, vagy az OÉNY más elektronikus szolgáltatása alkalmazásával vizsgálja, hogy
a) a tervezett bontási tevékenység során betartják-e a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket,
b) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e az életet vagy a vagyonbiztonságot, nem jár a közérdek jelentős sérelmével, továbbá
c) az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e.
2. Online kérelem benyújtás esetén: A kérelem benyújtásához be kell jelentkezni az ÉTDR központi elektronikus rendszerébe. Az ÉTDR nyitó oldalán van lehetőség kiválasztani, hogy milyen módon lép be az ügyfél. Két azonosítási mód közül lehet választani.
2.1 Belépés ügyfélkapuval azoknak lehetséges, akik ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznek. Az ÉTDR nyitó oldala átirányítja a kérelmezőt az Ügyfélkapu oldalára, ahol felhasználónevével és jelszavával azonosítja magát, majd ezután be tud lépni az ÉTDR-be.
2.2 Belépés tanúsítvánnyal: az elektronikus aláírást használó ügyfélnek biztosítja a rendszer, hogy e aláírásának nyilvános kulcsát megadva és a belépési kérelem nyomtatványt kitöltve lépjen be az ÉTDR-be.
Az első alkalommal belépő ügyfélnek ezután regisztrálnia kell az ÉTDR-ben, amely személyes adatainak kitöltésével és felhasználói minőségének (építtető) megjelölésével történik.
A belépés és a regisztráció megtörténte után használhatóak a rendszer szolgáltatásai, elektronikus tárhelyet lehet nyitni, amelyben gyűjthető a kérelem és mellékletei, ezen kívül összegyűjthetők és tárolhatók az előzetes szakhatósági állásfoglalások, valamint innen indítható a kérelem is. A tárhelyhez hozzáférés biztosítható más személynek, illetve az építésügyi- vagy szakhatóságnak is. Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az ÉTDR az építtető részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít.

Fontosabb fogalmak

1. Építési telek: az a telek,
1.1 amely beépítésre szánt területen fekszik,
1.2 az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
1.3 a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és
1.4 amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.
2. Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése
3. Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.
4. ÉTDR: Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer, az e-közigazgatás azon szolgáltatása, mely az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban lehetővé teszi az elektronikus kérelem- és tervbeadást, valamint az elektronikus ügykezelést. Az elektronikus ügyintézés során a dokumentumok feltöltésére és az eljárás megindítására szolgál. Az ÉTDR használata elengedhetetlen feltétele az építésügyi hatósági ügyek intézésének akár építtetői, akár hatósági oldalon.
5. Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.
6. Közmű: termelő, elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely az egyes területfelhasználási egységek és az építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz elvezetési, gáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén, vagy távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan, kellő biztonsággal, közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki.
7. Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület.
8. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.
9. ÉMO: Építésügyi Monitoring Rendszer
10. OÉNY: Országos Építésügyi Nyilvántartás

Vonatkozó jogszabályok

1. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.)
2. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)
3. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 29. § (2) bekezdés, 73. § (1)-(2) bekezdés, XV. Melléklet II. pont 1. alpont, III. pont
4. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)
5. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 2. §, 4. §, 7. § (1) - (2) bekezdés, 8. § (1), (5) bekezdés, 9. § (1)-(2) bekezdés, 10. § (1) - (5) bekezdés, 58. § (2) bekezdés ab) pont, 59. §, 60. §, 60/A. §
6. az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés, 1. melléklet I-II. rész
7. az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet
8. településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat, településszerkezeti terv)

Kulcsszavak

bontás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858