Akadálymentes verzió

Fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem

Kódszám

KINCS00024

Az ügy rövid leírása

A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. Ennek a jövedelemtől független támogatásnak a célja, hogy az arra jogosultnak anyagilag segítséget nyújtson a súlyosan fogyatékos állapotából eredő társadalmi hátrányok mérséklésében, és ezzel az esélyegyenlőség elősegítésében.

Ki jogosult az eljárásra?

A fogyatékossági támogatásra jogosultság alapvető feltételei:
- 18. életév betöltése;
- Magyarországon történő tartózkodás;
- magyar állampolgáraság VAGY bevándorlóként vagy menekültként/hontalanként elismert személynek kell lenni

A támogatásra jogosultság egyéb feltételei:
a) látási fogyatékosság (segédeszközzel vagy műtéti úton nem javítható, ezért vagy egyáltalán nem lát, vagy aliglátóként minimális látással rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes)
b) a jogosult hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes. Ekkor az alábbi többletfeltételek valamelyikének is fenn kell állnia:
ba) halláskárosodása 25. éves kora előtt következett be, vagy
bb) halláskárosodása mellett érthető (hangzó) beszédre sem képes (hallási fogyatékos),
c) értelmi fogyatékosság, mely
- középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű
- genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá
- tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt alakult ki.
d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
e) mozgásszervi fogyatékosság, melynek során a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt a mozgáshoz segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható
f) halmozottan fogyatékos
- a látási, a hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékosság, a d) pontban leírt személyiségzavar és a kromoszóma-rendellenesség miatti súlyos vagy középsúlyos állapotok közül legalább két fogyatékossága van),
- hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és emellett vagy a látási, vagy az értelmi, vagy a mozgásszervi fogyatékosság, a d) pontban leírt személyiségzavar, vagy a kromoszóma-rendellenesség miatti súlyos vagy középsúlyos állapotok közül valamelyik fogyatékossága is van
g) súlyos vagy középsúlyos kromoszóma-rendellenessége van, tartós vagy végleges az állapota, és önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

Fogyatékossági támogatásra jogosult továbbá

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az igénylés időpontjában Magyarországon tartózkodik és itt él a szabad mozgás jogával, bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek jogosulti körébe tartozó, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint Magyarországon tartózkodik és itt él a szabad mozgás jogával, bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
c) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgár, amennyiben az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel és rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

A fogyatékos személy halála esetén az arra hónapra járó támogatást, amikor a fogyatékos személy elhunyt, a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel egy éven belül, melyet vagy a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés jogerőre emelkedésétől kell számítani.

A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra ha
a) vakok személyi járadékában részesül,
b) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
c) utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

Milyen adatokat kell megadni?

Az ügyfélnek a "Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására" elnevezésű formanyomtartványt kell kitöltenie.

Milyen iratok szükségesek?

Az igénylőnek a természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy az arról készült másolat csatolásával szükséges igazolnia.
A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell az orvosi beutalót, melyet vagy a háziorvos, vagy ha a kérelmező bentlakásos szociális intézményben él, akkor az intézmény orvosa állít ki. Emellé csatolni kell a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt is.
A beutalóban az orvos
a) nyilatkozik arról, hogy a meglévő orvosi dokumentáció a súlyosan fogyatékos állapot megállapítására alkalmas-e,
b) véleményt ad arról, hogy a kérelmező mennyiben képes az önálló életre
c) nyilatkozik arról, hogy ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni.

Ha a kérelmező nem rendelkezik a minősítéséhez szükséges iratokkal, a súlyos fogyatékosság minősítésének előkészítése érdekében a háziorvos gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről.
Ha a kérelmező gondnokság alatt áll és kirendelt gondnoka van, csatolni kell a a gondnokot kirendelő határozatot is.

A fővárosi/megyei kormányhivatal a pontatlanul vagy hiányosan kitöltött, illetve az orvosi dokumentáció nélkül benyújtott kérelem esetén a kérelmezőt tizenöt napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A fogyatékossági támogatással kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Hol intézhetem el?

Az eljáró szerv a fővárosi/megyei kormányhivatal.
(A kérelem a kormányablaknál továbbítás céljából benyújtható.)

Ügyintézés határideje

A kérelemnek a hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított 21 nap.
Amennyiben a fővárosi/megyei kormányhivatalnak a súlyos fogyatékosság meglétét vagy a jogosultság fennállásával kapcsolatban egyes kérdéseket külön (szakkérdésként) vizsgálnia kell, az elsőfokú eljárásban az ügyintézési határidő 50 nap.

Jogorvoslati lehetőség

A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni az első fokon eljáró fővárosi/megyei kormányhivatalnál. A fellebbezést az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja bírálja el. Az eljárás illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Mikortól jár a támogatás? Amennyiben a szakértői bizottság szakvéleménye szerint az igénylő súlyosan fogyatékosnak minősül, a fogyatékossági támogatás az igénylőt az igénybejelentés hónapjának első napjától illeti meg.

Mennyi a fogyatékossági támogatás mértéke?
A fogyatékossági támogatás havi összege 2015. január 1-jétől
19 968 forint a látási fogyatékos, a hallási fogyatékos, az értelmi fogyatékos, az autista, a mozgásszervi fogyatékos személyek esetében;
24 576 forint a halmozottan fogyatékos, valamint a fogyatékosság olyan esetében, amikor a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.

Az a személy, aki a vakok személyi járadékában vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül, jogosult a fogyatékossági támogatásra?
A vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy, vagy a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy fogyatékossági támogatásra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha a vakok személyi járadékára való jogosultságáról lemond.

Ha a kérelmező a kérelemhez az orvosszakértői szervnek a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét nem csatolta, az Igazgatóság a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció megküldésével a súlyos fogyatékosság fennállása, az önkiszolgálási képesség, a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségessége, a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja kérdésében - szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából - megkeresi a szakértői bizottságot.
A súlyos fogyatékosság minősítését követően a kormányhivatal határozattal dönt a fogyatékossági támogatás megállapításáról, illetve az igény elutasításáról.

Ha a fogyatékossági támogatásban részesülő személy meghal, ki veheti fel a fel nem vett támogatást?
Ha a támogatásra való jogosultság a fogyatékos személy halála miatt szűnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.

Ha a fogyatékossági támogatás megállapítása iránti igényt elutasították, mikor lehet ismét igényelni az ellátást?
Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként - a jogszabályváltozás esetét kivéve - a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítják.

Mikor vizsgálják felül a fogyatékossági támogatásra való jogosultságot?
A súlyosan fogyatékos állapot fennállását - ha a szakhatósági állásfoglalás eltérően nem rendelkezik - öt évenként az orvos-szakértői szerv felülvizsgálja.
Ha a felülvizsgálat – a nyilvántartás adatai alapján – esedékessé válik, erről a kormányhivatal értesíti a jogosultat. A súlyos fogyatékos állapotot a 6. § (1) szerinti szakkérdés vizsgálatakor meghatározott időpontban felül kell vizsgálni, kivéve, ha a támogatásra jogosult személy állapota végleges. Ha a felülvizsgálat a nyilvántartás alapján esedékessé válik, erről a kormányhivatal értesíti a jogosultat. A vakok személyi járadékáról való lemondás következtében fogyatékossági támogatásra jogosult személy felülvizsgálatának időpontjára a vakok személyi járadékát megállapító határozatban meghatározott időpont irányadó.
A felülvizsgálat esedékességéről szóló értesítésben a kormányhivatal – határidő megjelölésével – felhívja a jogosultat, hogy a felülvizsgálathoz szükséges orvosi dokumentációt küldje meg a kormányhivatal részére.

Mi történik abban az esetben, ha a fülvizsgálat során a szakértői szerv megállapítja, hogy a támogatásban részesülő személy állapotában változás következett be?
Ha a felülvizsgálat állapotváltozást állapít meg, akkor a kormányhivatal dönt az ellátás mértékének módosításáról.
Ha a szakértői bizottság a felülvizsgálat során a jogosult állapotában, illetve önkiszolgálási képességében a fogyatékossági támogatás mértékét befolyásoló
- rosszabbodást állapít meg, úgy számára a magasabb ellátási összeget annak a hónapnak az első napjától kell megállapítani és folyósítani, amelyben a felülvizsgálatra sor került,
- javulást állapít meg, úgy számára az alacsonyabb ellátási összeget az állapotjavulás megállapítását követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani.

Mi történik abban az esetben, ha a fogyatékos állapot már nem áll fenn?
Ha a súlyosan fogyatékos állapot már nem áll fenn, a fogyatékossági támogatást a felülvizsgálatot követő hónap első napjától megszüntetik.

A fogyatékossági támogatásban részesülő személynek van bejelentési kötelezettsége a kormányhivatal felé?
A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a kormányhivatalt.

Ki veszi fel jogalap nélkül a fogyatékossági támogatást?
Jogalap nélkül veszi igénybe a fogyatékossági támogatást az a személy, aki
- arra nem jogosult, vagy
- kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.
Az, aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül határozatban kötelezték.
30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy az ellátás megszűnésétől számított kevesebb, mint három év telt el.

Van-e lehetőség a jogalap nélkül felvett ellátás részletekben történő visszafizetésének engedélyezésére?
Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egy összegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a kormányhivatal legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg.

Fontosabb fogalmak

Vakok személyi járadéka: 2001. június 30-ig az erősen látáscsökkent vagy vak személy részére a vakok személyi járadékát állapították meg. 2001. július 1-jétől új jogosult részére a vakok személyi járadékát nem lehet megállapítani. A vakok személyi járadékában részesülő személy, amennyiben 18. életévét betöltötte, a járadék helyett kérheti a fogyatékossági támogatás megállapítását.
Fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja;
Látási fogyatékos: akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes.
Hallási fogyatékos: akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, vagy halláskárosodása 25. életévét megelőzően következett be.
Értelmi fogyatékos személy: akinek értelmi akadályozottsága – genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegsége miatt – középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű.
Autista: akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető.
Mozgásszervi fogyatékos személy: akinek – a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt – helyváltoztatásához a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használata szükséges (ideértve azt a mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött személyt is, aki a segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes), vagy mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.
Halmozottan fogyatékos: akinek a fenti súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van, valamint akinek hallásvesztése olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és látási vagy értelmi vagy mozgásszervi fogyatékos, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.

Vonatkozó jogszabályok

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 73/2015. (III.30.) Korm. rendelet

Kulcsszavak

fogyatékossági támogatásvakok személyi járadéka, fogyatékossági támogatásvakok személyi járadéka

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858