Akadálymentes verzió

Fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem

Kódszám

KINCS00024

Az ügy rövid leírása

Fogyatékossági támogatásra jogosult - jövedelmi helyzetétől függetlenül - az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, akinek a jogszabályban meghatározott súlyosan fogyatékos állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, önálló életvitelre nem képes, és mások állandó segítségére szorul. 

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?:

Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek
a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
e) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos),
f) az a)-e) és h) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),
g) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-e) és h) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),
h) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

Fogyatékossági támogatásra jogosult továbbá
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, valamint
b)a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek jogosulti körébe tartozó, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel;
c) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgár, amennyiben az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel;
d) az összevont engedéllyel rendelkező, Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár;
e) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó, tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, amennyiben az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. 

Kizáró okok: -

Milyen adatokat kell megadni?

1. A támogatás jogcímével, a kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok
1.1 arra vonatkozó adat, hogy a kérelmet
1.1.1 fogyatékossági támogatás megállapítása vagy a már megállapított támogatás mértékének állapotrosszabbodás miatti módosítása, vagy
1.1.2 a vakok személyi járadékára való jogosultságról történő lemondás és az alacsonyabb mértékű fogyatékossági támogatás megállapítása, vagy
1.1.3 a vakok személyi járadékára való jogosultságról történő lemondás és a magasabb mértékű fogyatékossági támogatás megállapítása iránt nyújtják-e be;
1.2 a kérelmező
1.2.1 neve
1.2.2 születési neve
1.2.3 születési helye, ideje
1.2.4 anyja neve
1.2.5 lakcíme
1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele
1.2.7 állampolgársága (bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállása);
1.3 arra vonatkozó adat, hogy a kérelmező gondnokság alatt áll-e, valamint a gondnokának neve és lakcíme;
1.4 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy - postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén - a folyósítási cím.
2. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok
2.1 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező részesül-e magasabb összegű családi pótlékban, valamint arról, hogy ha igen, akkor arról lemond;
2.2 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező részesül-e vakok személyi járadékában, valamint arról, hogy ha igen, akkor arról lemond;
2.3 nyilatkozat a fogyatékossági támogatás folyósítását érintő változások - azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő - bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye. 

Milyen iratok szükségesek?

A fogyatékossági támogatást igénylő személy a természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy az arról készült másolat csatolásával igazolja.
A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt. Az orvosi beutalóban a háziorvos
- nyilatkozik arról, hogy a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció a súlyosan fogyatékos állapot minősítésére alkalmas-e,
- véleményt ad a kérelmező önálló életvitelre való képességének és önkiszolgálási képességének minősítéséhez,
- nyilatkozik arról, hogy ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni.
Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a minősítéséhez szükséges iratokkal, a súlyos fogyatékosság minősítésének előkészítése érdekében a háziorvos gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről. 

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A fogyatékossági támogatás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. 

Hol intézhetem el?

a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal  járási (fővárosi kerületi) hivatala.

Ügyintézés határideje

60 nap

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: Van lehetőség fellebbezésre

Jogorvoslati lehetőség részletei: A másodfokon eljáró fogyatékossági támogatási szervhez lehet fellebbezni. 

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): Budapest Főváros Kormányhivatal

 

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta):

megyei kormányhivatal illetékes járási hivatal

A benyújtási határidő: 15 nap

A fellebbezési illeték mértéke: illetékmentes

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Ki jogosult fogyatékossági támogatásra?

Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve menekültként vagy hontalanként elismert.

Mikortól jár a támogatás?

Ha a támogatásra vonatkozó igényt megállapító döntés véglegessé vált, az ellátás a kérelem benyújtása hónapjának  első napjától illeti meg a kérelmezőt.

Mennyi a fogyatékossági támogatás mértéke?

A fogyatékossági támogatás havi összege 2013. június 1-jétől

19 500 forint, a látási fogyatékos, a hallási fogyatékos, az értelmi fogyatékos, az autista, a mozgásszervi fogyatékos személyek esetében;

24 000 forint, a halmozottan fogyatékos, valamint a fogyatékosság olyan esete, amikor a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik A fogyatékossági támogatás összegét, 2014. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell. A támogatás mértéke 2018. január 1-től 21 785, illetve 26 813,- forint.

A súlyosan fogyatékos személy, milyen esetekben nem jogosult fogyatékossági támogatásra?

-Ha vakok személyi járadékában részesül, ha magasabb összegű családi pótlékban részesül vagy utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

Mi a fogyatékossági támogatás igénylésének a menete?

A fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban, abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a tizennyolcadik életévét betölti. 

A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár központi szerve által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell előterjeszteni a járási hivatalnál vagy a kormányablaknál.

A járási hivatal illetékességi területét a a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet 3. számú melléklet határozza meg. A fogyatékossági támogatás iránti ügyben a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el.

A fogyatékossági támogatás iránti eljárásokkal kapcsolatosan a Heves Megyei Kormányhivatal - a Magyar Államkincstár Központ szakmai támogatásával - országos telefonos ügyfélszolgálatot működtet.

A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt.

A fogyatékossági támogatást igénylő személy a természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy az arról készült másolat csatolásával igazolni kell.

A kérelmet és az orvosi beutalót eredetiben, az orvosi dokumentációkat és a személyazonosító igazolványt másolatban szükséges benyújtani, elküldeni.

Ha a kérelmező súlyos fogyatékosságát a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a járási hivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján a súlyos fogyatékosság fennállása, az önkiszolgálási képesség, a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségessége, a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja kérdését szakkérdésként vizsgálja. A kérelmező a súlyos fogyatékosság minősítése céljából személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a kérelmező a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívás ellenére nem jelenik meg, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmét visszavonta, a járási hivatal az eljárást megszünteti.

A járási hivatal a szakvélemény figyelembevételével határozatban dönt a kérelmező jogosultságáról. A döntéssel együtt kerül az ügyfél részére megküldésre a szakvélemény is.

Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a  szakkérdés vizsgálatára, a járási hivatal a kérelmezőt a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalja be vagy személyes vizsgálatot végez.

Ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a járási hivatal a vizsgálatot - a háziorvos javaslatától függően - a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén (bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézményben) vagy a járási hivatal székhelyén, telephelyén végzi el.

Cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy személyes vizsgálata a kérésére csak a törvényes képviselője jelenlétében folytatható le.

A fogyatékossági támogatás megállapítása esetén

a) a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezmény igénybevétele és

b) a jogszabályban maghatározott adókedvezmény megállapítása

céljából a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal egyidejűleg hatósági igazolványt kell kiadni. A hatósági igazolvány a felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos. Ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges, a hatósági igazolványt - a szakkérdés vizsgálata nélkül - további 5 éves időtartamra ki kell adni.

Ha a fogyatékossági támogatásban részesülő személy meghal, ki veheti fel a fel nem vett támogatást?

Ha a támogatásra való jogosultság a fogyatékos személy halála miatt szűnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.

Ha a fogyatékossági támogatás megállapítása iránti igényt elutasították, mikor lehet ismét igényelni az ellátást?

Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként - a jogszabályváltozás esetét kivéve - a kérelmet vissza kell utasítani.

Mikor vizsgálják felül a fogyatékossági támogatásra való jogosultságot?

A súlyosan fogyatékos állapotot szakkérdés vizsgálatakor meghatározott időpontban felül kell vizsgálni, kivéve, ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges. A vakok személyi járadékáról való lemondás következtében fogyatékossági támogatásra jogosult személy felülvizsgálatának időpontjára a vakok személyi járadékát megállapító határozatban meghatározott időpont irányadó. szakkérdés vizsgálatakor meghatározott időpontban felül kell vizsgálni, kivéve, ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges. A vakok személyi járadékáról való lemondás következtében fogyatékossági támogatásra jogosult személy felülvizsgálatának időpontjára a vakok személyi járadékát megállapító határozatban meghatározott időpont irányadó.

Mi történik abban az esetben, ha a fülvizsgálat során a szakértői szerv megállapítja, hogy a támogatásban részesülő személy állapotában változás következett be?

Ha a felülvizsgálat állapotváltozást állapít meg, akkor a járási hivatal dönt az ellátás mértékének módosításáról.

Ha a járási hivatal a felülvizsgálat során a jogosult állapotában, illetve önkiszolgálási képességében a fogyatékossági támogatás mértékét befolyásoló

- rosszabbodást állapít meg, úgy számára a magasabb ellátási összeget annak a hónapnak az első napjától kell megállapítani és folyósítani, amelyben a felülvizsgálatra sor került,

- javulást állapít meg, úgy számára az alacsonyabb ellátási összeget az állapotjavulás megállapítását követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani.

Mi történik abban az esetben, ha a fogyatékos állapot már nem áll fenn?

Ha a súlyosan fogyatékos állapot már nem áll fenn, a fogyatékossági támogatást a felülvizsgálatot követő hónap első napjától megszüntetik.

A fogyatékossági támogatásban részesülő személynek van bejelentési kötelezettsége a hivatal felé?

A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a fogyatékossági támogatási szervet.

Ki veszi fel jogalap nélkül a fogyatékossági támogatást?

Jogalap nélkül veszi igénybe a fogyatékossági támogatást az a személy, aki

- arra nem jogosult, vagy

- kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.

Az, aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül határozatban kötelezték.

30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy az ellátás megszűnésétől számított kevesebb, mint három év telt el.

Van-e lehetőség a jogalap nélkül felvett ellátás részletekben történő visszafizetésének engedélyezését?

Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egy összegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a kincstár legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg. 

Fontosabb fogalmak

fogyatékos személy:

az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátoljaaz 

súlyosan fogyatékos személy: 

a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, akinek a jogszabályban meghatározott súlyosan fogyatékos állapota (látási fogyatékosság, hallási fogyatékosság, értelmi fogyatékosság, autizmus, mozgásszervi fogyatékosság, halmozott fogyatékosság, kromoszóma-rendellenesség) tartósan vagy véglegesen fennáll, önálló életvitelre nem képes, és mások állandó segítségére szorul.

Ki tekinthető látási fogyatékos személynek?

Akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. Látási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, 

a) akinek látóélessége megfelelő korrekcióval 

aa) mindkét szemén 5/70, 

ab) az egyik szemén 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat, 

ac) az egyik szemén 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik; rövidlátás esetén - a fenti látásélesség értékeitől függetlenül - csak az jogosult a fogyatékossági támogatásra, akinek közeli látásélessége Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy 

b) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb. A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Fogyatékossági támogatásra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.

Ki tekinthető hallási fogyatékos személynek?

Akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, vagy halláskárosodása 25. életévét megelőzően következett be. Hallási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon nyolcvan dB felett van, és ennek következtében a hangzóbeszéd megértésére még segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy 

a) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy

 b) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. Ez a szóbeli kifejezőkészség terén megnyilvánuló olyan súlyos és végleges zavart jelent, amely a kommunikációt lehetetlenné teszi, és a kifejezésmód zavaraiban vagy a beszéd akusztikus megnyilvánulásának hiányában mutatkozik meg.

Ki tekinthető értelmi fogyatékos személynek?

Akinek értelmi akadályozottsága – genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegsége miatt – középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű. Értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki 

a) önellátásra képtelen, ezért állandó ápolásra szorul, beszéde nem alakult ki vagy tagolatlan, tartalom nélküli, s mindezek következtében a mindennapi élet szintjén csak kis mértékben képezhető, és élete más személy állandó segítsége nélkül veszélybe kerülne (IQ pontja 0-19 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van. BNO szerinti besorolása: F 73.), vagy 

b) a hétköznapi élet elemi cselekményei területén másokra van utalva, mivel az általános értelmi képessége az adott korosztályú népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, s amely miatt az önálló élet vezetése jelentősen akadályozott (IQ pontja: 20-49 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van és standard deviációja 15. BNO szerinti besorolása: F 71-F 72.).

Ki tekinthető autistának?

Akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető. IQ értékétől függetlenül autistának kell tekinteni azt a személyt, aki a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómia-tesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos (BNO szerinti besorolása: F 84.0-F 84.9).

Ki tekinthető mozgásszervi fogyatékos személynek?

Akinek – a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt – helyváltoztatásához a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használata szükséges (ideértve azt a mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött személyt is, aki a segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes), vagy mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.

Ki  tekinthető kromoszóma-rendellenességgel élőnek? 

Az a személy, aki az autoszómák vagy nemi kromoszómák teljes egészének vagy azok egy részletének többletével vagy hiányával született, és ebből adódóan állapota súlyos vagy középsúlyos.

Ki tekinthető halmozottan fogyatékos személynek?

Akinek a fenti súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van, valamint akinek hallásvesztése olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és látási, vagy értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos vagy kromoszóma-rendellenességgel él, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. 

Vonatkozó jogszabályok

a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pont; 22. §; 23. § (1)-(6) bekezdés; 23/A. § (1)-(3) bekezdés; 23/B. §; 23/C. §; 3/D. § (3)-(5) bekezdés; 23/E. § (3)-(8) bekezdés; 23/F. § (1) bekezdés a)-g) pontok

a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 2. és 3. számú melléklet, 3/A. § (1)-(5) bekezdés, 4. § (1) -(3) bekezdés, 5. § (1) - (2) bekezdés, 6. § (1)-(2) bekezdés, 8. § (1)-(3) bekezdés, 10. § (1) - (3) bekezdés, 12. §; 13. §; 19. §

a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. 49/B. § (1) - (3) bekezdés, 49/C. § (1) - (2) bekezdés

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 36. § (2) bekezdés; 50. § (2) bekezdés; 118. § (3) bekezdés 

Kulcsszavak

fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, magasabb összegű családi pótlék, súlyos fogyatékosság, önálló életvitel hiánya, önkiszolgálási képesség hiánya

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858