Akadálymentes verzió

Fogyatékossági támogatás továbbfolyósítása iránti kérelem

Kódszám

KINCS00026

Az ügy rövid leírása

A fogyatékossági támogatás szüneteltetése esetén a külföldről történő visszaérkezést követően az ügyfélnek külön kérelmeznie kell a támogatás továbbfolyósítását. Ebben az esetben a fővárosi/megyei kormányhivatal az ellátást annak a hónapnak az első napjától folyósítja újra, amelyben az ügyfél visszatér Magyarországra.

Ki jogosult az eljárásra?

Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett vagy bevándorolt jogállású, továbbá akit a magyar hatóság menekültként, illetve hontalanként elismert.

Milyen adatokat kell megadni?

Az ügyfélnek az alábbi adatokat kell megadnia:
- név (születéskori név),
- születési hely és idő,
- édesanyja neve,
- TAJ szám,
- állampolgárság,
- elérhetőség (telefon, e-mail),
- bejelentett lakcím,
- ha a kérelmező gondnokság alatt áll, akkor meg kell adni a gondnok nevét, címét és bankszámlaszámát.

A kérelemben meg kell jelölni azt a bankszámlaszámot, ahova a támogatást a kormányhivatalnak folyósítania kell (amennyiben az nem a gondnoké, külön), vagy kérhető a postai úton a kérlemben megjelölt lakcímre történő kézbesítés is.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelmet formanyomtatványon is be lehet nyújtani. A formanyomtatvány címe: "Kérelem fogyatékossági támogatás továbbfolyósítására". Ehhez szükséges csatolni a szünetelésről hozott határozat másolatát.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A fogyatékossági támogatással kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Hol intézhetem el?

Az eljáró szerv a fővárosi vagy megyei kormányhivatal.
(A kérelem a kormányablaknál továbbítás céljából benyújtható.)

Ügyintézés határideje

A fogyatékossági támogatás folyósítását érintő változásokat – így a 3 hónapnál hosszabb külföldi tartózkodásról történő hazaérkezést is – 15 napon belül be kell jelenteni. Ezt követően indul az általános ügyintézési határidő, mely 21 nap.

Jogorvoslati lehetőség

A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni az első fokon eljáró fővárosi/megyei kormányhivatalnál. A fellebbezést az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja bírálja el. Az eljárás illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Fogyatékossági támogatás: a súlyosan fogyatékos személy részére havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. Ennek a jövedelemtől független támogatásnak a célja, hogy az arra jogosultnak anyagilag segítséget nyújtson a súlyosan fogyatékos állapotából eredő társadalmi hátrányok mérséklésében, és ezzel az esélyegyenlőség elősegítésében.

Ki jogosult fogyatékossági támogatásra?
Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett vagy bevándorolt jogállású, továbbá akit a magyar hatóság menekültként, illetve hontalanként elismert.

Mikor kell a bejelentést megtenni?
A fogyatékossági támogatás folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított - 15 napon belül kell bejelenteni.
A fogyatékossági támogatás szüneteltetése esetén a külföldről történő visszaérkezést követően az ügyfélnek külön kérelmeznie kell a támogatás továbbfolyósítását. Ebben az esetben a fővárosi/megyei kormányhivatal az ellátást annak a hónapnak az első napjától folyósítja újra, amelyben az ügyfél visszatér Magyarországra.

Mennyi a fogyatékossági támogatás mértéke?
A fogyatékossági támogatás havi összege 2015. január 1-jétől
19 968 forint a látási fogyatékos, a hallási fogyatékos, az értelmi fogyatékos, az autista, a mozgásszervi fogyatékos személyek esetében;
24 576 forint a halmozottan fogyatékos, valamint a fogyatékosság olyan esetében, amikor a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.

Ki veszi fel jogalap nélkül a fogyatékossági támogatást?
Jogalap nélkül veszi igénybe a fogyatékossági támogatást az a személy, aki
- arra nem jogosult, vagy
- kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.
Az, aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül határozatban kötelezték.
30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy az ellátás megszűnésétől számított kevesebb, mint három év telt el.

Van-e lehetőség a jogalap nélkül felvett ellátás részletekben történő visszafizetésének engedélyezésére?
Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egy összegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a kormányhivatal legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg.

Fontosabb fogalmak

Vakok személyi járadéka: 2001. június 30-ig az erősen látáscsökkent vagy vak személy részére a vakok személyi járadékát állapították meg. 2001. július 1-jétől új jogosult részére a vakok személyi járadékát nem lehet megállapítani. A vakok személyi járadékában részesülő személy, amennyiben 18. életévét betöltötte, a járadék helyett kérheti a fogyatékossági támogatás megállapítását.
Fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja;
Látási fogyatékos: akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes.
Hallási fogyatékos: akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, vagy halláskárosodása 25. életévét megelőzően következett be.
Értelmi fogyatékos személy: akinek értelmi akadályozottsága – genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegsége miatt – középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű.
Autista: akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető.
Mozgásszervi fogyatékos személy: akinek – a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt – helyváltoztatásához a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használata szükséges (ideértve azt a mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött személyt is, aki a segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes), vagy mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.
Halmozottan fogyatékos: akinek a fenti súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van, valamint akinek hallásvesztése olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és látási vagy értelmi vagy mozgásszervi fogyatékos, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.

Vonatkozó jogszabályok

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 73/2015. (III.30.) Korm. rendelet

Kulcsszavak

fogyatékossági támogatásszüneteléstovábbfolyósítás, fogyatékossági támogatás, szüneteléstovábbfolyósítás, szüneteléstovábbfolyósítás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858