Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Fogyatékossági támogatás továbbfolyósítása iránti kérelem

Kódszám

KINCS00026

Az ügy rövid leírása


A fogyatékossági támogatás szüneteltetése esetén a továbbfolyósításra az ügyfél kérelmére kerül sor. Ebben az esetben az ellátást annak a hónapnak az első napjától kell továbbfolyósítani, amelyben az ügyfél visszatér Magyarországra.

Ki jogosult az eljárásra?

Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek

a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon a látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),

b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
e) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos),
f) az a)–e) és h) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),
g) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)–e) és h) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),
h) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

Fogyatékossági támogatásra jogosult támogatásra jogosult továbbá
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, valamint

b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek jogosulti körébe tartozó, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel,

c) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgár, amennyiben az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel és rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

Ha a támogatásra való jogosultság a fogyatékos személy halála miatt szűnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.
nem

Milyen adatokat kell megadni?

Magyarországra történő visszatérés ténye

Milyen iratok szükségesek?


szünetelésről hozott határozat másolata

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A fogyatékossági támogatás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Hol intézhetem el?

Első fokon fogyatékossági támogatási szervként - Pest megye kivételével - a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala, másodfokon  fogyatékossági támogatási szervként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.
A fogyatékossági támogatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

Ügyintézés határideje

Ha a kérelmező súlyos fogyatékosságát a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye korábban nem állapította meg, az elsőfokú eljárásban az ügyintézési határidő negyven nap, egyéb esetben 21 nap.

Jogorvoslati lehetőség

A határozat közigazgatási eljárásban megfellebbezhető.

fellebbezés
Budapest Főváros Kormányhivatal

első fokon eljáró fogyatékossági támogatási szervként - Pest megye kivételével - a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatal.
15 nap
illetékmentes

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

http://emmiugyfelszolgalat.gov.hu/szocialis/megvaltozott
http://emmiugyfelszolgalat.gov.hu/szocialis/szocialis-raszorultsag
Ki jogosult fogyatékossági támogatásra?
Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert.

Mikortól jár a támogatás?
Amennyiben az igénylő súlyosan fogyatékosnak minősül, a fogyatékossági támogatás az igénylőt az igénybejelentés hónapjának első napjától illeti meg.

Mennyi a fogyatékossági támogatás mértéke?
A fogyatékossági támogatás havi összege 2017. január 1-jétől
20.982  forint, a látási fogyatékos, a hallási fogyatékos, az értelmi fogyatékos, az autista, a mozgásszervi fogyatékos személyek esetében;
25.825  forint, a halmozottan fogyatékos, valamint a fogyatékosság olyan esete, amikor a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik
A fogyatékossági támogatás összegét, 2014. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell.

Az a személy, aki a vakok személyi járadékában, vagy a magasabb összegű családi pótlékban részesül, jogosult a fogyatékossági támogatásra?
A vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy, vagy a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy fogyatékossági támogatásra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha a vakok személyi járadékára való jogosultságáról lemond.

Mi a fogyatékossági támogatás igénylési rendje?
A fogyatékossági támogatást a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes fogyatékossági támogatási szervnél (a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatalánál, A fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatalánál, vagy a kormányablaknál lehet igényelni.
A fogyatékossági támogatást igénylő személynek fel kell keresnie háziorvosát, mivel a kérelemhez mellékelni kell a háziorvos által kiállított beutalót valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt tovább. Az orvosi beutalóban a háziorvos
- nyilatkozik arról, hogy a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció a súlyosan fogyatékos állapot minősítésére alkalmas-e,
- véleményt ad a kérelmező önálló életvitelre való képességének és önkiszolgálási képességének minősítéséhez,
- nyilatkozik arról, hogy ha a kérelmező szakértői bizottság általi személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni.
Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a minősítéséhez szükséges iratokkal, a súlyos fogyatékosság minősítésének előkészítése érdekében a háziorvos gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről.
Ha a kérelmező súlyos fogyatékosságát a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a járási hivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján a súlyos fogyatékosság fennállása, az önkiszolgálási képesség, a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségessége, a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja kérdését szakkérdésként vizsgálja.

Ha a fogyatékossági támogatásban részesülő személy meghal, ki veheti fel a fel nem vett támogatást?
Ha a támogatásra való jogosultság a fogyatékos személy halála miatt szűnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.

Ha a fogyatékossági támogatás megállapítása iránti igényt elutasították, mikor lehet ismét igényelni az ellátást?
Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként - a jogszabályváltozás esetét kivéve - a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítják.

Mikor vizsgálják felül a fogyatékossági támogatásra való jogosultságot?
A súlyos fogyatékos állapotot a szakkérdés vizsgálatakor meghatározott időpontban felül kell vizsgálni kivéve, ha a támogatásra jogosult személy állapota végleges. Ha a felülvizsgálat a nyilvántartás alapján esedékessé válik, erről a járási hivatal értesíti a jogosultat. A vakok személyi járadékáról való lemondás következtében fogyatékossági támogatásra jogosult személy felülvizsgálatának időpontjára a vakok személyi járadékát megállapító határozatban meghatározott időpont irányadó.
A felülvizsgálat esedékességéről szóló értesítésben a járási hivatal – határidő megjelölésével – felhívja a jogosultat, hogy a felülvizsgálathoz szükséges orvosi dokumentációt küldje meg részére.

Mi történik abban az esetben, ha a fülvizsgálat során a járási hivatal megállapítja, hogy a támogatásban részesülő személy állapotában változás következett be?
Ha a felülvizsgálat állapotváltozást állapít meg, akkor a járási hivatal dönt az ellátás mértékének módosításáról.
Ha a járási hivatal a felülvizsgálat során a jogosult állapotában, illetve önkiszolgálási képességében a fogyatékossági támogatás mértékét befolyásoló
- rosszabbodást állapít meg, úgy számára a magasabb ellátási összeget annak a hónapnak az első napjától kell megállapítani és folyósítani, amelyben a felülvizsgálatra sor került,
- javulást állapít meg, úgy számára az alacsonyabb ellátási összeget az állapotjavulás megállapítását követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani.

Mi történik abban az esetben, ha a fogyatékos állapot már nem áll fenn?
Ha a súlyosan fogyatékos állapot már nem áll fenn, a fogyatékossági támogatást a felülvizsgálatot követő hónap első napjától megszüntetik.

A fogyatékossági támogatásban részesülő személynek van bejelentési kötelezettsége a kincstár felé?
A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a járási hivatalt.

Ki veszi fel jogalap nélkül a fogyatékossági támogatást?
Jogalap nélkül veszi igénybe a fogyatékossági támogatást az a személy, aki
- arra nem jogosult, vagy
- kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.
Az, aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül határozatban kötelezték.
30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy az ellátás megszűnésétől számított kevesebb, mint három év telt el.

Van-e lehetőség a jogalap nélkül felvett ellátás részletekben történő visszafizetésének engedélyezését?
Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egy összegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a kincstár legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg.

Fontosabb fogalmak

Súlyosan fogyatékos az a 18. életévét betöltött

Látási fogyatékos személy:
Akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes.

Hallási fogyatékos személy:
Akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, vagy halláskárosodása 25. életévét megelőzően következett be, vagy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad.

Értelmi fogyatékos személy:
Akinek értelmi akadályozottsága – genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegsége miatt – középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű.

Autista:
Autista, az, akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető.

Mozgásszervi fogyatékos személy:
Akinek – a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt – helyváltoztatásához a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használata szükséges (ideértve azt a mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött személyt is, aki a segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes), vagy mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.

Halmozottan fogyatékos személy:
Akinek a fenti súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van, valamint akinek hallásvesztése olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és látási, vagy értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.

Kromoszóma-rendellenességgel élő személy:
Akinek ez az állapota t súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető.

Vonatkozó jogszabályok

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. §, 23/A§ (1) bekezdés; 23/B. § (1) bekezdés; 23/C § (2) bekezdés; 23/D.§ (5) bekezdés; 23/F. § (1) bekezdés a)-g) pontok
a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 3/A. § (1) bekezdés a)-b) pont, 3/A. § (2) bekezdés, (4)-(5) bekezdés, 4. § (2b) bekezdés, 5. § (1) - (3) bekezdés; 10. § (1) - (3) bekezdés, 6. §, 8.§,19.§
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 33. § (1) bekezdés;71.§ (1) bekezdés, 98.§; 99. §;102. § (1) bekezdés,104-106. §
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 73/2015 (III.30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f) és g) pontja, 9. § h) pontja, 9. § f)-i) pontja

Kulcsszavak

fogyatékossági támogatás szünetelés továbbfolyósítás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858