Akadálymentes verzió

Vakok személyi járadékában részesített személy részéről a lakcímében bekövetkezett változás, illetőleg a járadék folyósításának megszüntetését előidéző ok bejelentése

Kódszám

KINCS00029

Az ügy rövid leírása

Az, aki vakok személyi járadékában részesül, köteles a lakcímében bekövetkezett változást, illetve azokat az okokat, körülményeket, változásokat a kormányhivatalnak 15 napon belül bejelenteni, melyek alapján a továbbiakban már nem lehet folyósítani részére a járadékot. Ha a bekövetkezett változások miatt már nem jogosult a járadékra, a kormányhivatal megszünteti a folyósítást. Erről határozatban dönt, melyben feltünteti a megszüntetés időpontját is. Amennyiben valaki fogyatékossági támogatást szeretne kapni, le kell mondania a vakok személyi járadékáról, a két támogatás együtt nem folyósítható.
Ha a jogosult nem jelenti be azokat a változásokat a kormányhivatalnak, melyek miatt a járadék neki a továbbiakban már nem folyósítható, a kormányhivatal döntése alapján a jogtalanul felvett járadékot vissza kell fizetnie.

Ki jogosult az eljárásra?

A vakok személyi járadékában részesülőnek bejelentési kötelezettsége van. Vakok személyi járadékára jogosult az a látási fogyatékos, aki nem lát, és akinek segédeszközzel (szemüveggel) vagy műtéti úton sem lehet javítani a látásán vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért csak tapintó-halló életmódot tud élni.

Jogszabály pontosan részletezi azt is, ki tekinthető látási fogyatékosnak:
a) akinek látóélessége megfelelő korrekcióval
aa) mindkét szemén 5/70,
ab) az egyik szemén 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat,
ac) az egyik szemén 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik; rövidlátás esetén - a fenti látásélesség értékeitől függetlenül - csak az jogosult a fogyatékossági támogatásra, akinek közeli látásélessége Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy
b) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb. A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Fogyatékossági támogatásra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.

Milyen adatokat kell megadni?

Az ügyfélnek az alábbi adatokat kell megadnia:
- név (születéskori név),
- születési hely és idő,
- édesanyja neve,
- TAJ szám,
- állampolgárság,
- elérhetőség (telefon, e-mail),
- bejelentett lakcím,
- a formanyomtatványon külön fel kell tüntetni a megváltozott lakcímet, vagy ha a bejelentésre a járadék folyósításának megszüntetését előidéző ok miatt kerül sor, akkor ezt az okot kell leírni a formanyomtatványban

- ha a kérelmező gondnokság alatt áll, akkor meg kell adni a gondnok nevét, címét és bankszámlaszámát.

Milyen iratok szükségesek?

A bejelentést formanyomtatványon is meg lehet tenni. A formanyomtatvány címe: "Bejelentés a vakok személyi járadékában részesített személy részéről a lakcímében bekövetkezett változás, illetőleg a járadék folyósításának megszüntetését előidéző ok".

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A fogyatékossági támogatással kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Hol intézhetem el?

Az eljáró szerv a fővárosi vagy megyei kormányhivatal.
(A kérelem a kormányablaknál továbbítás céljából benyújtható.)

Ügyintézés határideje

A járadékban részesített személy köteles a lakcímében bekövetkezett változást, illetőleg a járadék folyósításának megszüntetését előidéző okot a kormányhivatalnak 15 napon belül bejelenteni.
A kormányhivatal ügyintézési határideje a kérelem megérkezését követő naptól számított 21 nap.

Jogorvoslati lehetőség

A bejelentést követően - amennyiben a bejelentés alapján egy új eljárás indul - a fővárosi/megyei kormányhivatal dönt. A fellebbezést ezen döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni az első fokon eljáró fővárosi/megyei kormányhivatalnál. A fellebbezést az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja bírálja el. Az eljárás illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Ki jogosult fogyatékossági támogatásra?
Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett vagy bevándorolt jogállású, továbbá akit a magyar hatóság menekültként, illetve hontalanként elismert.

Súlyosan fogyatékos személynek minősül: segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon a látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos).

Mikor kell a bejelentést megtenni?
A fogyatékossági támogatás folyósítását érintő változásokat – azok bekövetkezésétől számított - 15 napon belül kell bejelenteni.

Fontosabb fogalmak

Látási fogyatékosnak minősül:
- Vakság és csökkentlátás
- Vakság mindkét szemen
- Egyik szem vaksága, csökkentlátás a másik szemen
- Csökkentlátás mindkét szemen
- Nem osztályozott látásvesztés mindkét szemen

Fogyatékosság annál állapítható meg,
a) akinek látóélessége megfelelő korrekcióval
aa) mindkét szemén legfeljebb 5/70,
ab) az egyik szemén legfeljebb 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat, vagy
ac) az egyik szemén legfeljebb 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik,
b) akinek közeli látásélessége rövidlátás esetén Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy
c) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb.
A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Az adókedvezményre az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.

Fogyatékossági támogatás emelésének mértéke:
A fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka összegét 2014. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell, az újonnan megállapításra kerülő fogyatékossági támogatást pedig ugyanilyen emelt összegben kell megállapítani. Vakok személyi járadékára való jogosultságot 2001. július 1-jétől nem lehet megállapítani, csak továbbfolyósítás van.

Vonatkozó jogszabályok

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 73/2015. (III.30.) Korm. rendelet

Kulcsszavak

vakok személyi járadékasúlyosan fogyatékos személyfogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, súlyosan fogyatékos személyfogyatékossági támogatás, súlyosan fogyatékos személyfogyatékossági támogatás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858