Akadálymentes verzió

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény szerinti közérdekű bejelentés, kivéve az állami adó- és vámhatósághoz intézett közérdekű bejelentéseket

Kódszám

JEGYZ00402

Az ügy rövid leírása

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
Az állami szervek és a helyi önkormányzati szervek a panaszokat e törvény szerint kötelesek elintézni.

Az állami szervek és a helyi önkormányzati szervek a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
Közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szerv írásba foglalja és a közérdekű bejelentő számára másodpéldányban átadja.
Ha a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, a közérdekű bejelentést a beérkezésétől számított nyolc napon belül az eljárásra jogosult szervhez át kell tenni. Az áttételről a közérdekű bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesíteni kell. Ha a közérdekű bejelentés jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslatot tartalmaz, azt a jogalkotói hatáskörrel rendelkező személynek vagy szervnek is meg kell küldeni.





Ki jogosult az eljárásra?

Közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szerv írásba foglalja és a közérdekű bejelentő számára másodpéldányban átadja.

Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez (a továbbiakban: eljárásra jogosult szerv). A szóbeli közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szerv írásba foglalja és a közérdekű bejelentő számára másodpéldányban átadja.


Formálisan nincs kizárva a képviselet, de nehezen értelmezhető. Aki a bejelentést teszi, az a bejelentő. Ő kap tájékoztatást a bejelentés elintézéséről, és ő felel a bejelentés jogszerűségéért. Ha valkit megnevvez képviselt személyként, az legfeljebb annyit jelenthet, hogy kérheti, hogy annak a személynek is küldjék meg a bejelentés elitézésével kapcsoaltos tájékoztatást.

Milyen adatokat kell megadni?

A közérdekű bejelentés benyújtásának tartalmi követelményei:

- Egyértelműen rögzítse annak tárgyát.
- Röviden, tömören le kell írni annak jellegét.
- A közérdekű bejelentés indokainak, lényeges körülményeinek az ismertetése.
- A köüzérdekű bejelentés javaslatot is tartalmnazhat.

Milyen iratok szükségesek?

Amennyiben szükséges, a közérdekű bejelentés tárgyát megalapozó dokumentumok.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes.

Hol intézhetem el?

Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki – szóban, írásban vagy elektronikus úton – fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.
Ha a bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni, melyről a bejelentőt értesíteni kell.

Ügyintézés határideje

A közérdekű bejeletést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni.
Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a közérdekű bejelentőt – az elintézés várható időpontjának és az eljárás meghosszabbodása indokainak egyidejű közlésével – tájékoztatni kell.


30 nap

Jogorvoslati lehetőség

Nincs lehetőség fellebbezésre.

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Mikor mellőzhető az írásbeli értesítés a közérdekű bejelentés kivizsgálásáról?

Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézéséről a panaszost vagy közérdekű bejelentőt szóban tájékoztatták, aki a tájékoztatást tudomásul vette.[2. § (5) bekezdés] Ez a lehetőség a Kormányablakok tekintetében, azok működési módjából következően nem merülhet fel.

Mikor közérdekű bejelentés vizsgálata?
- A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt bejelentés vizsgálata mellőzhető.
Az azonosíthatatlan személy által tett közérdekű bejelentés vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi.
Ettől az eljárásra jogosult szerv eltekinthet és a közérdekű bejelentést megvizsgálja, ha a közérdekű bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.

Fontosabb fogalmak


Közérdekű bejelentés: A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Bejelentő: Bárki, aki bejelentést tesz.

Vonatkozó jogszabályok

A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 1-3. §
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 3. pont

Kulcsszavak

Bejelentés, közérdekű bejelentés, bejelentő, sérelem, érdek, közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszere

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858