Akadálymentes verzió

A mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványának visszavonása

Kódszám

OKMIR00114

Az ügy rövid leírása

A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa olyan közokirat és biztonsági okmány, amely a KRESZ 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja. Az igazolvány nem adható át használatra az arra jogosulatlan személynek. A jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet. Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány biztosította kedvezményekkel, az igazolványt vissza kell vonni és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki. Érvénytelen az igazolvány, ha a) a jogosult meghalt, b) időbeli hatálya lejárt lejárt, c) a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlan, d) meghamisították, e) a járási (fővárosi kerületi hivatal) hivatal a visszavonását a nyilvántartásba bejegyezte, f) a járási (fővárosi kerületi) hivatal, illetve a közúti közlekedési nyilvántartási szerv az okmány elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényét a nyilvántartásba bejegyezte. Akinek az igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított tíz napon belül bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalnál bejelenteni. A járási (fővárosi kerületi) hivatal haladéktalanul gondoskodik az okmány elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről, és egyidejűleg a jogosult részére - ha a jogosultság továbbra is fennáll és a jogosult kéri - –új igazolványt állít ki.

Ki jogosult az eljárásra?

Az alábbi személyek jogosultak parkolási igazolványra:
- aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pont ac) alpontja értelmében közlekedőképességében súlyosan akadályozott,
- aki a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésének értelmében látási fogyatékosnak; (3) bekezdésének értelmében értelmi, fogyatékosnak; (4) bekezdésének értelmében autistának; illetve (5) bekezdésének értelmében mozgásszervi fogyatékosnak minősül,
- akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek,
- aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak (K.1.), mozgásszervi fogyatékosnak (L.1–5.), értelmi fogyatékosnak (M.1–2.) vagy autistának (N.1.) minősül.
A jogosultságot szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással kell igazolni.A 2. §-ban meghatározott mozgásában korlátozott személyen kívül igazolványra az a működési engedéllyel rendelkező intézmény jogosult, amely
a) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott óvoda, alap- vagy középfokú oktatási intézmény, ha működési engedélye, alapító okirata, főtevékenysége szerint a 2. § d) pontjában meghatározott személyek oktatását-nevelését végzi; továbbá
b) a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott pedagógiai szakszolgálati intézmény, ha alapító okirata, főtevékenysége szerint a 2. § d) pontjában meghatározott személyeket lát el, vagy ezen pedagógiai szakszolgálati feladatellátás helyszíneként szolgáló intézmény, mindkét esetben akkor, ha a gyermekek szállításáról maga gondoskodik;
c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott, a 2. § d) pontjában meghatározott személyt ellátó
ca) nevelőszülői-, helyettes szülői hálózat, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, speciális gyermekotthon, utógondozó otthon,
cb) különleges gyermekotthon, lakásotthon,
cc) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézmény;
d) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott
da) a 2. § d) pontjában meghatározott személyt ellátó fogyatékos személyek otthona, és
db) támogató szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató
[a továbbiakban az a)–d) pont együtt: intézmény].

Az eljárás hivatalból indul.

Milyen adatokat kell megadni?

A parkolási igazolvány visszavonására irányuló eljárás hivatalból indul, nem kérelmezhető, az ügyfél számára hátrányos következménnyel jár.
A parkolási igazolvány visszavonására okot adó körülményről az eljáró hatóság hivatalból értesül.

Milyen iratok szükségesek?

Mivel hivatalból indul az eljárás, nincsen az ügyintézéshez csatolandó dokumentum.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Nincs eljárási költség, az eljárás hivatalból indul.

Hol intézhetem el?

A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, valamint a kormányablak.

Ügyintézés határideje

A parkolási igazolvány visszavonására irányuló eljárásra a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó általános, 21 napos ügyintézési határidő vonatkozik.

Jogorvoslati lehetőség

Az ügyfél az első fokú határozat ellen - a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül - fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.
A fellebbezés elbírálására jogosult szerv, melyhez a fellebbezést címezni kell: a fővárosi és megyei kormányhivatal, KEK KH esetén Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
A fellebbezést annál az első fokú hatóságnál (fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, KEK KH) kell benyújtani, amelyik a kifogásolt döntést hozta. A fellebbezés illetéke: 5000 forint.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

1.) Milyen kedvezményekre jogosít a parkolási igazolvány? A parkolási igazolvány a mozgáskorlátozott személyt vagy az őt szállító jármű vezetőjét jogosítja fel az alábbi kedvezmények igénybevételére: közlekedhet és várakozhat "Gyalogos övezetben" valamint "Gyalogos és kerékpáros övezetben, legfeljebb 20 km/óra sebességgel behajthat az alábbi jelzőtábláknál, ha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van, vagy csak ezen az úton közelíthető meg:
"Mindkét irányból behajtani tilos"
"Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos"
"Motorkerékpárral behajtani tilos"
"Járműszerelvénnyel behajtani tilos"
"Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos", parkolhat a kizárólag mozgáskorlátozott személyt szállító járművek részére fenntartott parkolóhelyen . Járdán akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg, várakozhat olyan helyen is, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja, korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen várakozhat a várakozást ellenőrző óra, illetve jegykiadó automata működtetése nélkül is. A járművön el kell helyezni a kedvezmények igénybevételének engedélyére utaló jelzést.

2.) Milyen szabályok vonatkoznak az igazolvány használatára? A parkolási igazolvány birtokban tartására vonatkozó szabályok:
Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött kell elhelyezni oly módon, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság
ellenőrzése céljából látható legyen.
A jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet.
Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.
Az igazolvány nem adható át használatra jogosulatlan személynek.
Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány biztosította kedvezményekkel, az igazolványt vissza kell vonni, és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki. Akinek az igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított tíz napon belül bármely a járási (fővárosi kerületi) hivatal nálbejelenteni. A járási (fővárosi kerületi) hivatal haladéktalanul gondoskodik az okmány elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről, és egyidejűleg a jogosult részére – ha a jogosultság továbbra is fennáll, és a jogosult kéri – új igazolványt állít ki.

3.) Mikor érvénytelen az igazolvány? Ha a jogosult meghalt; az intézmény megszűnt, az intézmény működési engedélyét visszavonták, időbeli hatálya lejárt; a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlan; meghamisították; a járási (fővárosi kerületi) hivatal a visszavonását a nyilvántartásba bejegyezte; a járási (fővárosi kerületi) hivatal, illetve a közúti közlekedési nyilvántartási szerv az okmány elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényét a nyilvántartásba bejegyezte.

Fontosabb fogalmak

Parkolási igazolvány:A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa (a továbbiakban: parkolási igazolvány) a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben meghatározott biztonsági okmány, amely a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja.Közokirat: Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. KRESZ:közúti közlekedés szabályairól szóló, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet.

Vonatkozó jogszabályok

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1) bekezdése 85. § (3)-(4) bekezdése, 98.§ (1) bekezdése, 99.§ (1) bekezdése, 107.§ (2) bekezdése, 116. §-a;
A központi államigazgatási szervekről, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 4. §-a;
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése;
A mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII.11.) Korm. rendelet 2. §-a, 2/A. §-a, 3. § (1) bekezdése, 8. § (4) bekezdése,
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés i) pontja, 8/A. § (1) bekezdés k) pontja;
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja;
A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése.

Kulcsszavak

Parkolási igazolvány, igazolvány, súlyos mozgáskorlátozott személy, közlekedőképességében súlyosan korlátozott személyszakvélemény, közlekedőképességében súlyosan korlátozott személyszakvélemény

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858