Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Kérelem a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásának szabályozására, valamint a kapcsolattartás végrehajtására

Kódszám

SZGYH00037

Az ügy rövid leírása

Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.
A gyámhatóság a szülőkön túl a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult már személyek közötti kapcsolattartás szabályozására is rendelkezik hatáskörrel.
Az eljárás kérelemre indul, jognyilatkozat csak személyesen tehető. A gyámhivatal megkísérli egyezség létrehozását, melynek elősegítésére az ügyfelek mediátorhoz fordulhatnak. Egyezség hiányában a gyámhivatal a gyermek érdekét szem előtt tartva szabályozza a kapcsolattartás módját, gyakoriságát, időtartamát, és a járulékos kérdéseket. Ha a kapcsolattartásra jogosult a gyermeket súlyosan veszélyeztette, a kérelmet elutasítja, a már szabályozott kapcsolattartást a veszélyeztetettség mértékétől függően kérelemre megvonja, szünetelteti, korlátozza. A felek körülményeinek megváltozása esetén a kapcsolattartás újraszabályozása kérhető. Ha a szülői kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, annak megváltoztatását két éven belül csak a bíróságtól lehet kérni. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.

Ki jogosult az eljárásra?

1. szülő, nagyszülő, testvér; 2. ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja, a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa; 3. a korlátozottan cselekvőképes gyermek a kérelem előterjesztésére önállóan is jogosult; 4. ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett, kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.
az ügyben az ügyfelek csak személyesen tehetnek jognyilatkozatot (írásban vagy szóban), a jogorvoslati kérelmet azonban benyújthatja az ügyfél jogi képviselője is

Milyen adatokat kell megadni?

1. a kérelmező és a gyermek személyazonosító adatai (természetes személyazonosító adatok, neme, állampolgársága, bevándorolt, letelepedett, oltalmazott vagy menekült jogállása, lakó-és tartózkodási helye) 2. gyermeket gondozó törvényes képviselő fenti (ismert) adatai

Milyen iratok szükségesek?

1. különélő szülő kapcsolattartásának szabályozása esetén a bíróság gyermekelhelyezésről hozott döntése, 2. újraszabályozás, végrehajtás esetén a kapcsolattartást rendező korábbi bírósági vagy gyámhatósági határozat, 3. gyámhivatal felhívására csatolandó egyéb, tényállás tisztázásához szükséges dokumentumok

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes, eljárási díj nincs.
Az eljárás költségeit az ügyfél viseli (kérelemnek helyt adó döntés esetén az ellenérdekű ügyfél, kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfél, a kérelemnek részben történő helyt adás esetén a gyámhivatal által meghatározott arányban mindkét ügyfél, egyezség esetén az ügyfelek erről is megegyeznek). Eljárási költségként felmerülhet az ügyfelek és a tanúk megjelenéssel összefüggő költsége, kirendelt igazságügyi szakértő díja.

Hol intézhetem el?

Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának a lakóhelye található. Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők lakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területén található, a gyámhatóság illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg. Ha a gyermek lakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos, az a gyámhatóság jár el, amelynek területén az anya lakóhelye található.
Lakóhely hiányában a gyámhatóság illetékességét az előzőek szerint a tartózkodási hely határozza meg.
Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, a gyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a fővárosi kormányhivatal V. kerületi járási gyámhivatala illetékes.

Ügyintézés határideje

30 nap, mely egy alkalommal, legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható; kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetén az ügyet soron kívül kell elintézni, ebben az esetben az ügyintézési határidő 15 nappal hosszabbítható meg.

Jogorvoslati lehetőség

A kapcsolattartást szabályozó elsőfokú határozat ellen fellebbezéssel lehet élni, az egyezséget jóváhagyó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, és bírósági felülvizsgálata sem kérhető. A kapcsolattartás végrehajtására irányuló végzés ellen fellebbezésnek van helye.
a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak
az elsőfokú döntést hozó járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz
A határozat kézhezvételét követő 15 napon belül nyújtható be a fellebbezés. A végzés kézhezvételét követő 8 napon belül nyújtható be a fellebbezés.
A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

nem áll rendelkezésre Ügyféltájékoztató
1. Gyermekelhelyezési per alatt kérhetem-e a gyámhivataltól a gyermekemmel való kapcsolattartás szabályozását?
Nem. Amennyiben gyermekelhelyezési per van folyamatban, a szülő csak a bíróságtól kérheti a kapcsolattartás szabályozását.

2. Gyermekemmel való kapcsolattartást a bíróság szabályozta, hat hónappal ezelőtt. Körülményeim azóta lényegesen változtak, így a szabályozásban foglaltak szerint nem tudok élni kapcsolattartási jogommal. Hol kérhetem a kapcsolattartás újraszabályozását?
Ez esetben a bírósághoz kell keresetet benyújtani kapcsolattartás újraszabályozása iránt. Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, annak megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni.

3. A gyermek különélő édesapjának testvéreként kérhetem-e a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozását?
A szülő testvérének gyermekkel való kapcsolattartásának szabályozásáról csak akkor dönthet a gyámhivatal, ha a szülő és a nagyszülő nem él, a kapcsolattartásban akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja.

4. A járási gyámhivataltól kértem a gyermekemmel való kapcsolattartás szabályozását. A gyámhivatal előtt tartott tárgyaláson egyezség nem jött létre, a hatóság bizonyítási eljárást folytat. Lehetőség van-e az eljárásnak e szakaszában is egyezségkötésre?
Az ügyfelek a kapcsolattartás szabályozására irányuló eljárás során bármikor köthetnek egyezséget, akár másodfokú eljárásban is. A gyámhivatal az egyezséget jóváhagyja, ha az megfelel a kapcsolattartás céljának, a gyermek érdekében áll, és az ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek nem tiltakozik, és a felek az eljárási költségek viselésében is megegyeztek.

5. Mi az a gyermekvédelmi közvetítői eljárás?
Ha a felek a kapcsolattartás tekintetében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal felhívja figyelmüket a gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció) igénybevételének lehetőségére, melyre a felek együttes beleegyezésével kerülhet sor. A gyámhivatal eljárását a mediációs eljárás időtartamára, legfeljebb négy hónapra felfüggeszti. A felek együttesen állapodnak meg a közvetítő személyében, aki a feleket és a gyermeket (életkortól függően) megbeszélésre hívja meg, szükség szerint több megbeszélés is tartható. Ha a felek közt egyezség jön létre, a mediátor azt írásba foglalja, és megküldi a gyámhivatalnak, mely a felek kérelmére az egyezséget jóváhagyja. Ha a mediáció nem vezet eredményre, a gyámhivatal felfüggesztett eljárását folytatja. A mediáció költségeit az ügyfelek viselik.

6. Élettársi kapcsolatból született gyermekemmel való kapcsolattartás szabályozását melyik szervtől kérhetem?
Amennyiben a szülői felügyelet rendezése érdekében pert indít, akkor a bíróságtól, ennek hiányában a gyámhatóságtól lehet kérni a kapcsolattartás szabályozását.

Fontosabb fogalmak

1. Ítélőképessége birtokában lévő gyermek: az a kiskorú, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes - meghallgatása során - az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni.
2. Törvényes képviselő: a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok.
3. Kiskorú (gyermek): aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.
4. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú: aki a 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen.
5. Folyamatos kapcsolattartás: a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozás (meglátogatás), a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra - a visszaadás kötelezettségével történő elvitele, a gyermekkel személyes érintkezés nélkül történő rendszeres kapcsolattartás (így különösen a levelezés, a telefonkapcsolat, az ajándékozás és a csomagküldés)
6. Időszakos kapcsolattartás: a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlét
7. Felügyelt kapcsolattartás: a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult találkozására a - szakmai programja alapján kapcsolattartási ügyeletet biztosító - család- és gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén, vagy más, kapcsolattartással összefüggő tevékenységet nyújtó szolgáltató által biztosított helyszínen, a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett kerül sor. A felügyelt kapcsolattartás eredményeként - a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára - a felügyelt kapcsolattartás helyszínén megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között, kivéve, ha ezt a lehetőséget a gyámhivatal döntése kizárta.
8. Milyen módon lehet a gyermekét veszélyeztető szülő kapcsolattartási jogát korlátozni?
A gyámhatóság vagy - házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben - a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja. A gyámhivatal a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében - kérelemre - korlátozza, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél. Visszaélésnek, felróható magatartásnak minősül az is, ha a jogosult nem a bíróság vagy a gyámhivatal döntésének megfelelően él kapcsolattartási jogával, vagy ha ezen kötelezettségének önhibájából hat hónapig nem tesz eleget.

Vonatkozó jogszabályok

hatáskör, illetékesség: a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006 (XII.23.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés, 9. § a) pont, 13. § a), c) pont, 21. § (1) bekezdés a) pont, (2)-(4) bekezdés;
anyagi jogszabályok: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 92. §, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 27.-32. §, ;
eljárási szabályok: a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés a)pont, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 50. §, 71. § (1) bekezdés, 72. § (2) bekezdés, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 127. § (2) bekezdés, 128. § (1), (3) bekezdés; ügyintézési határidő: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. (1)-(2), (7) bekezdés; eljárási költség: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 153. §, 157. §, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 6. pont; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 133/A. § (3) bekezdés c) pont, jogorvoslat: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 73/A. § (6) bekezdés b) pont, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 100. § (1) bekezdés b) pont, 102. § (1) bekezdés

Kulcsszavak

kapcsolattartás szabályozása, kapcsolattartás újraszabályozása, láthatás, gyermekkel való találkozás, kapcsolattartás újraszabályozása, kapcsolattartás megváltoztatása, kapcsolattartás végrehajtása, kapcsolattartási joggal való visszaélés, kapcsolattartás akadályozása

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858