Akadálymentes verzió

Gyermek családi és utónevének megállapítása iránti kérelem

Kódszám

SZGYH00047

Az ügy rövid leírása

A gyermek - szüleinek megállapodása szerint - apjának vagy anyjának születési vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli. Szintén a szülők határozzák meg a gyermek utónevét is függetlenül attól, hogy együtt vagy külön élnek. Egyes esetekben azonban a járási (fővárosi kerületi) hivatalalnak kell megállapítani a gyermek nevét. Erre akkor kerülhet sor, ha a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők a gyermek családi és utónevének meghatározásával kapcsolatos megállapodásukat a felhívásától számítva harminc napon belül nem jelentik be.

Ki jogosult az eljárásra?

Ügyindításra jogosult ügyfelek: a gyermek szülei, akár együtt, akár külön élnek, emellett a járási (fővárosi kerületi) hivatal hivatalból jogosult megindítani, az anyakönyvvezető értesítése alapján.
A járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal állapítja meg a gyermek utónevét: ha csak egy szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot (házasságon kívül szülte gyermekét és még az apaság kérdése nem rendeződött) és aki az anyakönyvvezető vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal felhívása ellenére a gyermek utónevét - a felhívás közlésétől számított 30 napon belül - nem határozza meg.
A családi és utónév járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal általi megállapítására akkor van szükség, ha: 1. a szülői felügyeleti jogot közösen gyakorló együttélő szülők (házasságban élnek, élettársak) a gyámhatóság felhívásától számított 30 napon belül nem jelentik be megállapodásukat. 2. Ha külön élnek (elváltak, vagy házasságon kívül élnek és a szülői felügyeletet közösen gyakorolják és jogszabály alapján a név megválasztás kérdésében együtt kell dönteniük) ) és nem tudnak a gyermek nevével kapcsolatban megegyezni, a járási (fővárosi kerületi) hivatal felhívásától számított 30 napon belül.

Az ügyfél helyett törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat.

Milyen adatokat kell megadni?

A szülő(k), gyermek személyazonosítására szolgáló adatok.

Milyen iratok szükségesek?

A gyermek születési anyakönyvi kivonata.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes, az eljárási költséget az eljáró szerv viseli.

Hol intézhetem el?

A fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala.

Ügyintézés határideje

Az ügyintézés határideje 21 nap (kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztettsége esetén az ügyet soron kívül kell intézni).

Jogorvoslati lehetőség

A járási (fővárosi kerületi) hivatal első fokú határozata ellen - a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül - fellebbezéssel lehet élni.
A fellebbezést a fővárosi és megyei kormányhivatalnak kell címezni de az első fokú döntét hozó járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalhoz kell benyújtani. A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

A férjemtől elváltam, időközben megszületett a gyermek, vita van közöttünk a gyermek családi nevére vonatkozóan. Nem szeretnék személyesen találkozni vele, együttesen kell-e megjelennünk az ügyintézés során?
Jogszabály nem írja elő kötelezően együttes meghallgatásuk szükségességét. A járási (fővárosi kerületi) hivatal, ha a tényállás tisztázása érdekében szükségesnek tart tárgyalást, azon az ügyfeleknek vagy meghatalmazottaiknak együttesen részt kell venniük. Ha a tényállás e nélkül is tisztázható, külön-külön is intézhető az ügy.

Mi a teendő, ha a férjemmel, akivel különélünk, de nem váltunk el nem tudunk megegyezni a közös gyermekünk családi és utónevében?
A járási (fővárosi kerületi) hivatal állapítja meg a gyermek családi és utónevét, ha a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülőkként, a gyermek családi és utóneve meghatározásával kapcsolatos megállapodásukat a járási (fővárosi kerületi) hivatal felhívására számított 30 napon belül nem jelentik be.

A bíróság megállapította az apaságot. Az apa azonban nem szeretné, ha a gyermek az Ő családi nevét viselné. Megteheti-e? A különélő szülők, ha a gyermek nevével kapcsolatban nem tudnak egyetértésre jutni, és a járási (fővárosi kerületi) hivatal felhívása ellenére, a felhívás közlésétől számított 30 napon belül – a járási (fővárosi kerületi) hivatal kötelessége megállapítani a gyermek családi nevét. Ha továbbra sem tudnak megállapodni, forduljanak a járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz. A járási (fővárosi kerületi) hivatal eljárása során meghallgatja a szülőket és a gyermek érdekét tekinti elsődlegesnek a döntése meghozatala során.

Elismertem a gyermeket magaménak, teljes hatályú elismerő nyilatkozatot tettem, de úgy egyeztünk meg az anyával, hogy a gyermek az ő családi nevét viseli. Akkor is kell gyermektartásdíjat fizetnem a gyermek után? Igen, a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség a szülői felügyeleti jogon alapul, melyet a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat keletkeztetett. A névviselésnek nincs hatása a szülői felügyeleti jogra.

Fontosabb fogalmak

Születési név: az a név, amely az érintettet a születési anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A magyar állampolgár születési neve családi és utónévből áll.
Közösen gyakorolják a szülők a szülői felügyeletet:
1. Ha házasságuk fennáll; 2. Házasságuk fennáll, de életközösségüket megszakították; 3. Élettársi kapcsolatban élnek vagy élettársi kapcsolatukat megszakították; 4. Sem házassági, sem élettársi kapcsolatban nem éltek és egyik esetben sem került sor a szülői felügyeleti jog bíróság általi megszüntetésére vagy korlátozására.

Vonatkozó jogszabályok

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:150. és 4:151.§-ai, 4:175. §-a;
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 127. § (2) bekezdése, 133/A § (1) bekezdése;
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 15. § (1) bekezdése, 33. § (1)-(3), (5) és (7) bekezdései, 71. § (1) bekezdése, 72-73/A. §-a, 78. §-a, 98. §-a, 99. § (1) bekezdése, 102. § (1) bekezdése;
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (1) bekezdés 6. pontja;
A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése, 6. § b) pontja, 21. §-a;
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése, 14. § (1) bekezdés a) pontja, 20. §-a, 21. §-a;
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet.

Kulcsszavak

családi és utónév, szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők, különélő szülőkgyermek sorsát érintő lényeges kérdés, különélő szülőkgyermek sorsát érintő lényeges kérdés

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858