Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Családi jogállás megállapítása iránti perindításhoz történő hozzájárulás megadása és eseti gondnok kirendelése iránti kérelem

Kódszám

SZGYH00048

Az ügy rövid leírása

A családi jogállás megállapítása iránti perindításhoz a cselekvőképtelen jogosult helyett a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő, a járási gyámhivatal által kirendelt eseti gyám (elsősorban ügyvéd) indíthat pert. A családi jogállás rendezése iránti per megindításához a gyámhivatal a gyermek törvényes képviseletének ellátására eseti gyámot rendel ki, ha a perben gyermeke törvényes képviselőjeként az anya nem járhat el, vagy nem kíván eljárni. A járási gyámhiavatal a hozzájárulás megadása, és ezzel együtt az eseti gyám kirendelése előtt, vagy a kiskorú gyermeknek a perben az anya pertársaként való részvételéhez történő hozzájárulását megelőzően azt vizsgálja, hogy a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy érdekében áll-e.

Ki jogosult az eljárásra?

Az apaságnak és az anyaságnak, bírósági megállapítását keresettel lehet kérni, s keresettel lehet megtámadni az apaság vélelmét is. A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania. Újdonság a szabályozásban, hogy nincs szükség az apaság vélelmének megdöntése iránti perindításra, ha az apaság vélelme az anya házassága alapján áll fenn, a házastársak életközössége legalább háromszáz napja megszűnt, és az a férfi, akitől a gyermek ténylegesen származik, a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak kívánja elismerni. A bírósdág ilyen esetben nemperes eljárásban a vélelmezett apa, az anya és a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerni kívánó férfi közös kérelmére megállapítja, hogy a gyermeknek nem az anya férje vagy volt férje az apja. Az apaság kérdését ugyanebben az eljárásban teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal kell rendezni.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy a pert csak törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja.

Cselekvőképtelen jogosult helyett — a gyámhatóság hozzájárulásával — a törvényes képviselő léphet fel.

Az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítása előtt a gyámhatóságnak cselekvőképtelen kiskorú esetében — elháríthatatlan akadályt kivéve — az anyát és a vélelmezett apát meg kell hallgatnia.
A gyámhatóság a perindításhoz csak akkor járulhat hozzá, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a kiskorú érdekében áll. Ha az anya és a vélelmezett apa között a gyermek elhelyezése vitás, a gyámhatóság a hozzájárulást csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg.
Anyaság megállapítása iránti per megindítása előtt a gyámhivatal meghallgatja azt a személyt, aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja, vagy aki az eset körülményei alapján valószínűsíthetően a gyermek anyja. A perindítás előtt ebben az esetben is a gyermek érdekét kell mérlegelni.

A családi jogállás megállapítása iránt indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos.

A családi jogállás rendezése iránti per megindításához a gyámhivatal a gyermek törvényes képviseletének ellátásra eseti gyámot rendel ki, ha a perben gyermeke törvényes képviselőjeként az anya nem járhat el, vagy nem kíván eljárni.

Az eseti kirendelését a szülő, a gyám és a 14. életévét betöltött gyermek kérheti, de a kirendelésről a gyámhivatal hivatalból is dönthet.

A családi jogállás megállapítására irányuló per megindítására – ha a gyermek gyámság alatt áll, a gyámhivatal előzetes hozzájárulásával – a gyám is jogosult.
csak személyesen lehet jognyilatkozatot tenni, a jogorvoslati kérelmt azonban benyújthatja az ügyfél jogi képviselője is

Milyen adatokat kell megadni?

A szülő(k), gyermek személyazonosítására szolgáló adatokat

Milyen iratok szükségesek?

a gyermek születési anyakönyvi kivonata

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes, az eljárási költséget az eljáró szerv viseli

Hol intézhetem el?

Az a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal jár el, amelynek területén a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének (szüleinek) lakóhelye található.
Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők lakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területén található, az illetékességet a gyermek lakóhelye határozza meg. Ha a gyermek lakóhelye egyik szülőjével sem azonos, az a gyámhatóság jár el, amelynek területén az anya lakóhelye található. Lakóhely hiányában - előzőek szerint - a gyámhatóság illetékességét a tartózkodási hely határozza meg. Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában a gyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában a fővárosi kormányhivatal V. kerületi járási gyámhivatala illetékes.

Ügyintézés határideje

21 nap (kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztettsége esetén az ügyet soron kívül kell intézni)

Jogorvoslati lehetőség

az első fokú határozat ellen fellebbezéssel lehet élni
fővárosi, megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala
az első fokú döntést hozó járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalhoz
a határozat kézhetvételét követő 15 napon belülnyújtható be a fellebbezés
a fellebbezés illetékmentes

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

nem ismert ügyféltájékoztató prospektus
Családi jogállás megállapítására irányuló perek fajtái, perindításra jogosultak Csjt 38-44 §:
1. Apaság megállapítása
(Indíthatja: apa, gyermek, gyermek halála után leszármazója,)
2. Anyaság megállapítása
(Indíthatja: gyermek, annak halála után leszármazottja, az a személy, aki azt állítja,
hogy ő a gyermek anyja.)

4. Apaság vélelmének megdöntése
(Indíthatja: gyermek, az akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni (vélt apa), a gyermek halála után leszármazója, vagy ha ilyen nincs, az ügyész de csak a vélelmezett apa életében)
A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania.
A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járási gyámhivatalnak, mint első fokú gyámhatóságnak is van feladata a családi jogállás megállapítására irányuló perek esetében, ugyanis a per megindításához cselekvőképtelen jogosult esetén szükség van a gyámhivatal hozzájárulására.
1. A gyámhivatali eljárás megindítására jogosult: a szülő, a gyám és a 14. évét betöltött gyermek, de annak hivatalból is helye van. (Többnyire az anyakönyvvezető küld értesítést a szülő adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről.)
Ha a gyermek gyámság alatt áll, a gyámhivatal előzetes hozzájárulásával – a gyám is indíthat pert családi jogállás rendezése érdekében.
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy a pert csak törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van (igazolni kell), vagy a hozzájárulást nem adja meg (erről jegyzőkönyvet kell felvenni), azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja. Cselekvőképtelen jogosult helyett – a gyámhatóság hozzájárulásával – a törvényes képviselő léphet fel. A szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának megállapítása. Ezért Az anya a perben a gyermek törvényes képviselőjeként eljárhat. A gyámhivatal a gyermek törvényes képviseletének ellátására eseti gondnokot gyámot (elsősorban ügyvédet) rendel, ha a perben gyermeke törvényes képviselőjeként az anya nem járhat el, vagy nem kíván eljárni.
2. A gyámhivatal eljárása során:
• A feleket (apaként megnevezett férfi, anya vélt apa, 14. életévét betöltött,) személyesen nyilatkoztatja és ennek figyelembevételével, illetve a gyermek születési anyakönyvi kivonata alapján tisztázza a gyermek családi jogállását.
• Leggyakrabban apaság megállapítása és az apasági vélelem megdöntése iránti eljárások fordulnak elő.
• Az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítása előtt a járási gyámhivatalnak cselekvőképtelen kiskorú esetében – elháríthatatlan akadályt kivéve – az anyát és a vélelmezett apát (házastárs) meg kell hallgatnia és fel kell hívnia a felek figyelmét a nemperes bírósági eljárás lehetőségére.
• Az eljárás során vizsgálja, hogy a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a gyermek vagy gondnokság alatt álló személy érdekében áll-e. A per megindításához csak ebben az esetben járulhat hozzá.
• Ha az anya és a vélelmezett apa között a gyermek elhelyezése vitás, a gyámhatóság a hozzájárulást csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg.
• A gyámhivatal kérelemre vagy hivatalból eseti gyámot rendel, aki a cselekvőképtelen személy helyett jogosult a per megindítására.
3. Döntés: A járási hivatal a hozzájárulásról vagy annak elutasításáról határozatot hoz, mely ellen az érintettek a döntés közlésétől számított 15 napon belül a fővárosi/megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatalához címzett, de az eljáró első fokú járási gyámhivatalnál benyújtandó illetékmentes fellebbezéssel élhet(nek).

A családi jogállás megállapítása iránti perekben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos. Az ítéletnek mindazokat az adatokat tartalmaznia kell, amelyek az anyakönyvi bejegyzéshez szükségesek. Az ítéletet – jogerőre emelkedése után, az anyakönyvi bejegyzés érdekében – az illetékes anyakönyvvezetőnek a bíróság megküldi.

Fontosabb fogalmak

vélelmezett apa, vagy vélt apa:, míg az anyai jogállás a szülés tényével betöltötté válik, addig az apai jogállás nem tény, hanem vélelem. A jogilag elismert apaság az anya házasságán, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton, az apaság bírósági megállapításán, illetve a reprodukciós eljáráson alapulhat. A házasság tényén alapuló apasági vélelem alapvélelem, vagyis elsőbbséget élvez minden további vélelemmel szemben. Ez azt jelenti, hogy amíg ez a vélelem fennáll, nem kerülhet sor a gyermek igazgatási vagy bírósági eljárás keretében történő apai jogállásának rendezésére. Az apasági vélelem azonban megdönthető, a megdöntésre jogosultak körét a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény törvény szabályozza.

Vonatkozó jogszabályok

Hatáskör, illetékesség:

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés c), 6. § c) pont, 21. § (1)-(4) bekezdés,
a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13. ) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés

Szakmai jogszabályok:
A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4: 103. §- 4:106. §, 4: 115-4: 118. §
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 64 §, 130/A. § (1) bekezdés a) , c) és d) pont,
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 20. §, 14. § (1) bekezdés a) pont,
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 127. § (2) bekezdés, 138. § (3) bekezdés

Eljárási szabályok:
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 127. § (2) bekezdés,
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: Ket.) 15. § (1) bekezdés, 33. § (1)-(2) bekezdés, 71. § (1) bekezdés, 72-73/A. §, 78. §, A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés, 11. §, 12. 14. § 20. §

Ügyintézési határidő:
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 33. § (1)-(2) bekezdés, (3) bekezdés, (7) bekezdés,

Eljárási költség:
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (1) bekezdés 6. pont, A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 133/A. § (1) bekezdés

Jogorvoslatról rendelkező jogszabályhelyek:
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény98., 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés

Kulcsszavak

apasági vélelem megdöntése, eseti gyám, hozzájárulás per indításához, apaság vállalásacsaládi jogállás megállapítása, családi jogállás megállapításaapaság vállalása, családi jogállás megállapításaapaság vállalása

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858