Akadálymentes verzió

Családi jogállás megállapítása iránti perindításhoz történő hozzájárulás megadása és eseti gyám kirendelése iránti kérelem

Kódszám

SZGYH00048

Az ügy rövid leírása

Családi jogállás megállapítása iránti perek köre: apaság illetve anyaság megállapítása, apaság vélelmének megdöntése.
A családi jogállás megállapítása iránti perindításhoz a cselekvőképtelen jogosult helyett a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal által kirendelt eseti gyám (elsősorban ügyvéd) indíthat pert. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú pedig csak a törvényes képviselőjének hozzájárulásával indíthatja meg a pert. Amennyiben a törvényes képviselője akadályoztatva van vagy hozzájárulását nem adja meg, a hozzájárulását a gyámhatóság hozzájárulása pótolja.
A családi jogállás rendezése iránti per megindításához a járási (fővárosi kerületi) hivatal a gyermek törvényes képviseletének ellátására eseti gyámot rendel ki, ha a perben gyermeke törvényes képviselőjeként az anya nem járhat el (pl.: érdekellentét miatt) , vagy nem kíván eljárni. A járási (fővárosi kerületi) hivatal a hozzájárulás megadása, és ezzel együtt az eseti gyám kirendelése előtt, vagy a kiskorú gyermeknek a perben az anya pertársaként való részvételéhez történő hozzájárulását megelőzően azt vizsgálja, hogy a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy érdekében áll-e.

Ki jogosult az eljárásra?

Az apaságnak és az anyaságnak bírósági megállapítását keresettel lehet kérni, keresettel lehet megtámadni az apaság vélelmét is. A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania. Újdonság a szabályozásban, hogy nincs szükség az apaság vélelmének megdöntése iránti perindításra, ha az apaság vélelme az anya házassága alapján áll fenn, a házastársak életközössége legalább háromszáz napja megszűnt, és az a férfi, akitől a gyermek ténylegesen származik, a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak kívánja elismerni. A bíróság ilyen esetben nemperes eljárásban a vélelmezett apa, az anya és a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerni kívánó férfi közös kérelmére megállapítja, hogy a gyermeknek nem az anya férje vagy volt férje az apja. Az apaság kérdését ugyanebben az eljárásban teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal kell rendezni. (javaslom a cella végére tenni)

Az apaság megállapítása iránti pert megindíthatja az anya, a gyerek, a gyerek halála esetén a leszármazója és az apa is. Csak személyesen van helye a perindításnak, kivéve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy a pert csak törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja.

Cselekvőképtelen jogosult helyett — a gyámhatóság hozzájárulásával — a törvényes képviselő léphet fel.

Az apasági vélelem megtámadása iránt keresetet nyújthat be a vélelmezett apa, az anya, a gyerek és a gyerek halála esetén a leszármazója. Ebben az esetben is csak személyesen lehet megindítani, kivéve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy a pert csak törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja.
Az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítása előtt a gyámhatóságnak cselekvőképtelen kiskorú esetében — elháríthatatlan akadályt kivéve — az anyát és a vélelmezett apát meg kell hallgatnia.
A gyámhatóság a perindításhoz csak akkor járulhat hozzá, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a kiskorú érdekében áll. Ha az anya és a vélelmezett apa között a gyermek elhelyezése vitás, a gyámhatóság a hozzájárulást csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg.

Az anyaság megállapítása iránti pert az indíthatja meg, aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja vagy maga a gyermek (halála esetén leszármazója), illetve a vér szerinti anya.
Anyaság megállapítása iránti per megindítása előtt a járási (fővárosi kerületi) hivatal meghallgatja azt a személyt, aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja, vagy aki az eset körülményei alapján valószínűsíthetően a gyermek anyja. A perindítás előtt ebben az esetben is a gyermek érdekét kell mérlegelni. Csak személyesen lehet megindítani, kivéve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy a pert csak törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja.

A családi jogállás megállapítása iránt indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos.

A családi jogállás rendezése iránti per megindításához a járási (fővárosi kerületi) hivatal a gyermek törvényes képviseletének ellátásra eseti gyámot rendel ki, ha a perben gyermeke törvényes képviselőjeként az anya nem járhat el (pl.: érdekellentét áll fenn), vagy nem kíván eljárni.

Az eseti gyám kirendelését bármely érdekelt (így például a szülő, a gyám és a 14. életévét betöltött gyermek kérheti), de a kirendelésről a járási (fővárosi kerületi) hivatal hivatalból is dönthet.

A családi jogállás megállapítására irányuló per megindítására – ha a gyermek gyámság alatt áll, a járási (fővárosi kerületi) hivatal előzetes hozzájárulásával – a gyám is jogosult.

Jognyilatkozatot csak személyesen lehet tenni, a jogorvoslati kérelmet azonban benyújthatja az ügyfél jogi képviselője is.

Milyen adatokat kell megadni?

A szülő(k), gyermek személyazonosítására szolgáló adatok.

Milyen iratok szükségesek?

A gyermek születési anyakönyvi kivonata.
Ha az ügyfél nem csatolja a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, azt az eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal szerzi be.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes, az eljárási költséget az eljáró szerv viseli.

Hol intézhetem el?

A fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, mint első fokú gyámhatóság.
Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, a gyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4-12. §-ban foglalt ügyekben a Budapest Főváros Kormányhivatala gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V. Kerületi Hivatala illetékes.

Ügyintézés határideje

Az ügyintézési határidő 21 nap (kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztettsége esetén az ügyet soron kívül kell intézni).

Jogorvoslati lehetőség

Az első fokú határozat ellen - annak kézhezvételét követő 15 napon belül - fellebbezéssel lehet élni, melyet a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz (mint másodfokon eljáró szerv) kell címezni és az első fokú döntést hozó járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz kell benyújtani.
A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Ki ellen kell megindítani a pert? Apaság megállapítása iránti per esetén az apának a gyermek ellen, mindenki másnak pedig az apa ellen. Anyaság megállapítása esetén a gyermek vagy leszármazója a születési anyakönyvbe bejegyzett anya ellen, az anyának a gyermek vagy a születési anyakönyvbe bejegyzett anya ellen kell egindítania. Apasági vélelem megdöntése esetén a gyermek és az anya az apa ellen indítja meg, mindenki más pedig a gyermek és az apa ellen indítja meg egyszerre.
Az apasági vélelmet meddig lehet megtámadni? A pert a kiskorú gyermek és az anya a gyámhatóság hozzájárulásával a kiskorú gyermek 3 éves koráig indíthatja meg. Mindenki más az apasági vélelem keletkezésétől számított 1 évig támadhatja meg.

Fontosabb fogalmak

vélelmezett apa vagy vélt apa:, míg az anyai jogállás a szülés tényével betöltötté válik, addig az apai jogállás nem tény, hanem vélelem. A jogilag elismert apaság az anya házasságán, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton, az apaság bírósági megállapításán, illetve a reprodukciós eljáráson alapulhat. A házasság tényén alapuló apasági vélelem alapvélelem, vagyis elsőbbséget élvez minden további vélelemmel szemben. Ez azt jelenti, hogy amíg ez a vélelem fennáll, nem kerülhet sor a gyermek igazgatási vagy bírósági eljárás keretében történő apai jogállásának rendezésére. Az apasági vélelem azonban megdönthető, a megdöntésre jogosultak körét a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény törvény szabályozza: Az apaság vélelmének megtámadására a vélelmezett apa, az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója jogosult.

Vonatkozó jogszabályok

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4: 103. §-a, 4: 104. §-a, ,4:106. §-a, 4: 109. §-a, 4: 115.§-a; 4:117§
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 15. § (1) bekezdése, 33. § (1)-(3), (5) és (7) bekezdései, 71. § (1) bekezdése, 72-73/A. §-ai, 78. §-a,
98-99. § (1) bekezdése, 102. § (1) bekezdése;
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 127. § (2) bekezdése, 133/A. § (1) bekezdése, 138. § (3) bekezdése;
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (1) bekezdés 6. pontja;
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése, 11-12. §-ai, 14. § (1) bekezdés a) pontja, 20. §-a,
64 §-a, 130/A. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjai;
A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a, 6. § c) pontja,
21. § (1)-(4) bekezdései;
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III.30.) Korm. rendelet.

Kulcsszavak

apasági vélelem megdöntése, eseti gyám, hozzájárulás per indításához, apaság vállalásacsaládi jogállás megállapítása, családi jogállás megállapításaapaság vállalása, családi jogállás megállapításaapaság vállalása

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858