Akadálymentes verzió

Gyermektartásdíj megelőlegezése iránti kérelem

Kódszám

SZGYH00411

Az ügy rövid leírása

A járási (fővárosi kerületi) hivataltól a tartásdíj megelőlegezése kérelmezhető, ha a bíróság már jogerõsen megállapította a gyermektartásdíjat, és a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, valamint a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy fõre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. A járási (fővárosi kerületi) hivatalától - a feltételek fennállása esetén - a hozzá beérkezett kérelem benyújtásának napjától előlegezi meg a gyermektartásdíjat a bíróság határozatában meghatározott összegben (százalékos marasztalás esetében az alapösszeget) azzal, hogy a megelőlegezett tartásdíj összege gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át nem haladhatja meg.
Az állam által történő megelőlegezés legfeljebb 3 évig tart, és a feltételek fennállása esetén kérelemre, 1 alkalommal, legfeljebb további 3 évre a megelőlegezés továbbfolyósítható, illetve ismételten elrendelhető. A jogosultsági feltételek folyósítás ideje alatt történő megszűnése esetén a járási (fővárosi kerületi) hivatal a folyósítást felfüggeszti, illetőleg megszünteti. A megelőlegezett tartásdíjat a kötelezettnek az állam részére vissza kell fizetnie.

Ki jogosult az eljárásra?

gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülőjének vagy más törvényes képviselőjének kérelmére indul. A nagykorúvá vált gyermek is kérelmezheti, ha középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, és a 20. életévét nem töltötte be.
Az eljárás során lehetőség van képviseletre, meghatalmazásra.

Milyen adatokat kell megadni?

Kérelmező adatai: neve, születési neve, anyja neve, születési helye, ideje, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye, TAJ-száma, jövedelmi adatai; A nyilatkozat benyújtásának időpontjában a nyilatkozóval közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók adatai (neve, születési neve, anyja neve, születési helye, ideje, állampolgársága, TAJ-száma, jövedelmi adatai);

Milyen iratok szükségesek?

A kérelemhez csatolni kell:
a) a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a 7. számú melléklete szerinti "Nyilatkozat a gyermektartásdíj megelőlegezéséhez/gondozási díj megállapításához" c. nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal ( A jövedelemnyilatkozat 1-6. pontjában feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat, kivéve a családi pótlék és a GYES igazolását, ha azt nem munkáltatói kifizetőhely folyósítja, valamint a GYET és a fogyatékossági támogatás (FOT) igazolását),
b) a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági határozatot,
c) a gyermek nagykorúvá válása után igényelt gyermektartásdíj megelőlegezés iránti kérelem esetén a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatását igazoló iratot,
d) a bírósági végrehajtási eljárásra vonatkozóan a végrehajtás szünetelését kimondó 6 hónapnál nem régebbi jegyzőkönyvet, mely a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazolja. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, akkor a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot vagy a bírósági végrehajtó által kiállított iratot arról, hogy a szünetelő végrehajtás nem folytatódott, vagy folytatódott, de az eredményéről szóló jegyzőkönyv még nem áll rendelkezésre.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes.

Hol intézhetem el?

A fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala.

Ügyintézés határideje

Az ügyintézési határidő a kérelemnek a járási hivatalhoz történő beérkezését követő naptól számított 21 nap, amely egy alkalommal, legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható.
Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetén az ügyet soron kívül kell elintézni, ebben az esetben az ügyintézési határidő 15 nappal hosszabbítható meg.

Jogorvoslati lehetőség

Az első fokú határozat ellen, a közlésétől számított 15 napon belül előterjesztett fellebbezéssel lehet élni, amelyet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak kell címezni és az első fokú döntést hozó fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz kell benyújtani.
A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

1. Mi a különbség a gyermektartásdíj továbbfolyósítása és ismételt elrendelése között?
Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. A feltételek fennállása esetén - függetlenül az adók módjára történő behajtás eredményétől - ugyanazon gyermekre tekintettel, egy alkalommal, legfeljebb további három évre a megelőlegezés továbbfolyósítható, illetve ismételten elrendelhető. A jogosult a feltételek teljesülése esetén legfeljebb további 3 évre kérheti
a) a korábbi jogosultság fennállása alatt a megelőlegezett gyermektartásdíj megszakítás nélküli továbbfolyósítását,
b) a korábbi jogosultság megszűnését követően a gyermektartásdíj megelőlegezésének ismételt elrendelését.
2. A járási (fővárosi kerületi) hivatal 2006-ban döntött a gyermektartásdíj megelőlegezéséről, három évre. Ennek lejártát követően kértem a gyermektartásdíj ismételt megelőlegezését, melynek a járási (fővárosi kerületi) hivatal helyt adott, újabb három évre elrendelve a folyósítást, mely 2012 decemberében lejárt. Kérhetem-e újra a gyermektartásdíj megelőlegezését?
A jogszabály szerint egy alkalommal van lehetőség ismételt megelőlegezésre, illetve továbbfolyósításra, legfeljebb további három évre. Amennyiben a járási (fővárosi kerületi) hivatal egy ízben már döntött az ismételt megelőlegezésről vagy a továbbfolyósításról, másodszor arra már nincs lehetőség. Összesen tehát legfeljebb hat év időtartamban részesülhet a jogosult megelőlegezett gyermektartásdíjban, ezt meghaladóan akkor sincs erre lehetőség, ha az egyéb jogszabályi feltételek fennállnának.
3. Volt élettársammal külön élünk, a bíróság a gyermeket nálam helyezte el, de a tartásdíjról nem született döntés. Közösen megegyeztünk, hogy a különélő szülő milyen összeget fizet havonta, ezt a megegyezésünket azonban nem tartja be, tartásdíjat nem fizet. Kérhetem-e a tartásdíj megelőlegezését?
A felek egymás közti megállapodása nem alapozza meg az állam általi megelőlegezést. A tartásdíj állam általi megelőlegezésének egyik jogszabályi feltétele a bíróság által jogerősen megállapított tartásdíj. A gyermektartásdíj megállapítása iránt a jogosult keresetet nyújthat be a járási bírósághoz, ahol lehetőség van arra, hogy e körben a felek egyezséget kössenek, melyet a bíróság végzéssel jóváhagy, illetve egyezség hiányában ítélettel dönt.
4. A bíróság a különélő szülőt 15.000.-Ft gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte, ő azonban minden hónapban csak 10.000.- Ft-ot fizet. Jogosult vagyok-e a megelőlegezett gyermektartásdíjra?
A jogszabály szerint nincs helye a gyermektartásdíj megelőlegezésének részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja. A kérdésben szereplő esetben a különélő szülő teljes egészében nem tesz eleget kötelezettségének, a részösszegű megfizetés azonban a bíróság által megállapított összeg felét meghaladja, így a megelőlegezés egyik jogszabályi feltétele hiányzik, nem előlegezhető meg tehát a gyermektartásdíj.
5. Milyen összegben előlegezi meg a járási (fővárosi kerületi) hivatal a gyermektartásdíjat?
A gyermektartásdíjat a járási (fővárosi kerületi) hivatal a bíróság által a határozatában meghatározott összegben, százalékos marasztalás esetén a bíróság által meghatározott alapösszegben előlegezi meg azzal, hogy a megelőlegezett tartásdíj összege gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át nem haladhatja meg. Ennél alacsonyabb összeget akkor állapíthat meg a járási (fővárosi kerületi) hivatal, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja, de a megelőlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10%-ánál.
6. A járási (fővárosi kerületi) hivatal a tartásdíj megelőlegezéséről döntött. A folyósítás ideje alatt a kötelezett eleget tett felém fizetési kötelezettségének. Be kell-e ezt jelentenem a járási (fővárosi kerületi) hivatalnak, illetve dönthetek-e úgy, hogy az állam általi megelőlegezést veszem inkább igénybe?
A jogosult köteles bejelenteni a járási (fővárosi kerületi) hivatalnak, ha a kötelezett közvetlenül neki fizet tartásdíjat. Amennyiben a kötelezett a kérelmező részére legalább két egymást követő alkalommal közvetlenül fizetett tartásdíjat, és annak összege alkalmanként a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladta, a járási (fővárosi kerületi) hivatal a folyósítást felfüggeszti. A gyámhatóság a felfüggesztést követő vizsgálat eredményeképpen, ha a felfüggesztés időtartama alatt a jogosult nem részesült a bíróság által megállapított összeg 50%-át meghaladó gyermektartásdíjban, elrendeli a gyermektartásdíj további folyósítását és a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj utólagos, egy összegben történő kifizetését vagy a megelőlegezést megszünteti. A jogosult nem választhat, hogy az állam általi tartásdíjat vagy a kötelezett által fizetett tartásdíjat veszi inkább igénybe. Amennyiben a kötelezett a bíróság által megállapított összeg 50%-át meghaladóan teljesít, a tartásdíj állam általi megelőlegezésére nincs lehetőség.
7. Gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségemnek nem tudok eleget tenni. Amennyiben volt házastársam kéri a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését, mentesülök-e arra az időszakra a fizetési kötelezettségem alól?
A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezettnek a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kamattal az államnak meg kell térítenie. A megelőlegezett gyermektartásdíjnak meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. A járási (fővárosi kerületi) hivatal a megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti vagy részletfizetést engedélyezhet, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. A megelőlegezett gyermektartásdíj meg nem térített összege tekintetében fennálló tartozás a kötelezett halála esetén megszűnik.

Fontosabb fogalmak

1. Kiskorú: kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.
2. Törvényes képviselő: a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok. 3. Gyermektartás: A szülőnek kiskorú gyermekével szemben, mivel az magáról gondoskodni nem tud, tartási kötelezettsége van. A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is - legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig - érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat. 4. Gyermektartásdíj: A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben, azaz gyermektartásdíjban teljesíti.

Vonatkozó jogszabályok

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:213. § -4:218 §. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 1-18/A. §-ai, 22-24.§-ai, 127-130. §-ai, 133-133/A. §-ai, 144. § (1) bekezdése;
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1) és (7) bekezdései, 40. § (1) bekezdése, 71. § (1) bekezdése, 98. § (1) bekezdése, 99. § (1) bekezdése, 102. § (1) bekezdése;
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 6. pontja;
A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése, 5. § b) pontja, 13. § a), c) pontjai;
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 2-17. §-ai, 69-76.§-ai, 7. sz. melléklete.

Kulcsszavak

behajthatatlan tartásdíj, állam által folyósított gyermektartásdíj, megelőlegezett tartásdíj, gyermektartásdíj, tartásdíj folyósítástartásdíj továbbfolyósítás, tartásdíj folyósítástartásdíj továbbfolyósítás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858