Családba fogadásra, illetve családba fogadás megszüntetésére irányuló kérelem
Kódszám
SZGYH00415
Az ügy rövid leírása
A szülői felügyeletet gyakorló szülő (szülők) kérelmezi, hogy egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermekét más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll. A kérelmet a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalához kell benyújtani. A járási hivatal a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról határozathozatallal dönt. A családba fogadó szülőt (szülőket) a járási hivatal családba fogadó gyámul rendeli. A családba fogadás ideje alatt a felügyeleti joga szünetel, de kapcsolatot tarthat a gyermekkel és megilleti a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való együttes döntési jog, valamint a tartási kötelezettsége is fennáll.
A családbafogadás feltételeinek fennállását a járási hivatal évente felülvizsgálja és, ha úgy ítéli meg, hogy a továbbiakban nem szükséges a családbafogadás fenntartása, akkor azt megszünteti. Ezáltal a gyermek visszakerül a saját családjába. A családbafogadás megszüntetésére abban az esetben is sor kerülhet, ha azt a szülő vagy családbafogadó szülő kéri, ha annak fenntartása a gyermek fejlődését veszélyezteti. A kérelmet ugyanúgy a járási hivatalnál kell benyújtani, mint a családbafogadás engedélyezésére vonatkozó kérelmet.
A családbafogadás feltételeinek fennállását a járási hivatal évente felülvizsgálja és, ha úgy ítéli meg, hogy a továbbiakban nem szükséges a családbafogadás fenntartása, akkor azt megszünteti. Ezáltal a gyermek visszakerül a saját családjába. A családbafogadás megszüntetésére abban az esetben is sor kerülhet, ha azt a szülő vagy családbafogadó szülő kéri, ha annak fenntartása a gyermek fejlődését veszélyezteti. A kérelmet ugyanúgy a járási hivatalnál kell benyújtani, mint a családbafogadás engedélyezésére vonatkozó kérelmet.
Ki jogosult az eljárásra?
Családbafogadás engedélyezésére vonatkozó kérelem benyújtására jogosult:
- a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő,
- a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő (a különélő másik szülőt a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala meghallgatja), -nevelésbe vett gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel előtt gyakorló azon szülő , akinek a szülői felügyeleti joga szünetel (a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámjának meghallgatásával, a nevelésbe vétel egyidejű megszüntetése mellett)
Családbafogadás megszüntetésére vonatkozó kérelem benyújtására jogosult:
- szülő,
- családba fogadó szülő.
A családba fogadással kapcsolatos nyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint ha a tényállás tisztázása érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni. Ez alól kivétel a jogorvoslati kérelem benyújtása, ugyanis azt a jogi képviselő, vagy a jogi képviselő az ügyféllel együtt is benyújthatja.
A kérelem benyújtására nem jogosult az a szülő, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette vagy szünetelteti.
- a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő,
- a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő (a különélő másik szülőt a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala meghallgatja), -nevelésbe vett gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel előtt gyakorló azon szülő , akinek a szülői felügyeleti joga szünetel (a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámjának meghallgatásával, a nevelésbe vétel egyidejű megszüntetése mellett)
Családbafogadás megszüntetésére vonatkozó kérelem benyújtására jogosult:
- szülő,
- családba fogadó szülő.
A családba fogadással kapcsolatos nyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint ha a tényállás tisztázása érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni. Ez alól kivétel a jogorvoslati kérelem benyújtása, ugyanis azt a jogi képviselő, vagy a jogi képviselő az ügyféllel együtt is benyújthatja.
A kérelem benyújtására nem jogosult az a szülő, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette vagy szünetelteti.
Milyen adatokat kell megadni?
A kérelem benyújtásakor meg kell adni:
- a kérelmező szülő/szülők adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely),
- a gyermek adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely),
- a különélő szülő adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely),
- a családba fogadó személy/személyek adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely)
- a kérelem benyújtásának, a gyámrendelés szükségességének okát meg kell jelölni.
- a kérelmező szülő/szülők adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely),
- a gyermek adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely),
- a különélő szülő adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely),
- a családba fogadó személy/személyek adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely)
- a kérelem benyújtásának, a gyámrendelés szükségességének okát meg kell jelölni.
Milyen iratok szükségesek?
"NINCS ADAT"
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
Az eljárás illetékmentes és nincs eljárási díj. Az eljárás költségeit az eljáró szerv viseli.
Hol intézhetem el?
Az ügyben a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el.
Ügyintézés határideje
Az általános ügyintézési határidő a kérelemnek a járási hivatalhoz történő megérkezését követő naptól számított 21 nap, mely indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható. Kivéve, ha kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége fennáll, mert ebben az esetben az ügy soron kívül kerül elintézésre. Ilyenkor az ügyintézési határidő indokolt esetben legfeljebb 15 nappal hosszabbítható meg.
Jogorvoslati lehetőség
A döntés ellen fellebbezés benyújtására van lehetőség. A fellebbezést a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak kell címezni és a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál kell benyújtani. A fellebbezés benyújtására a határozat közlésétől számított 15 napon belül van lehetőség. A határozat elleni fellebbezés illetékmentes.
Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)
1. Szükséges-e a családba fogadáshoz való hozzájáruláshoz a különélő szülő "belegyezése", akinek a szülői felügyeleti joga szünetel?
A fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala meghallgatja őt, az általa előadottakat mérlegeli, de a döntés meghozatalánál, a különélő szülő beleegyezése, jóváhagyása nem szükséges.
2. Köteles-e a gyámhatóság megszüntetni a családba fogadást, ha azt a szülő kéri, azonban a saját családi környezetbe való visszahelyezése sértené a gyermek érdekét?
A családbafogadást meg kell szüntetni, ha azt a szülő kéri, azonban indokolt esetben a gyermek érdekét szolgáló más intézkedés tehető, például a gyámhivatal elrendelheti a gyermek védelembe vételét vagy a gyermek védelembe vételével együtt a megelőző pártfogását.
3. Tehető-e gyermekvédelmi intézkedés a családbafogadott gyermek érdekében, melynek alkalmazásával nem kell a gyermeket a családbafogadó környezetéből kiemelni?
Igen, a gyámhivatal a gyermeket védelembe veszi, amennyiben a a gyermek veszélyeztetettsége fennáll és az az alapellátás önkéntes igénybevételével sem szüntethető meg - de a gyermeket nem kell a családból kiemelni -. Ez nem nyújt megoldást arra az esetre, ha a gyám alkalmatlanná válik a gyámi tisztségére.
4. Lehet elektronikusan tartani a kapcsolatot az eljáró hatósággal?
A törvény kizárja az elektronikus kapcsolattartást.
A fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala meghallgatja őt, az általa előadottakat mérlegeli, de a döntés meghozatalánál, a különélő szülő beleegyezése, jóváhagyása nem szükséges.
2. Köteles-e a gyámhatóság megszüntetni a családba fogadást, ha azt a szülő kéri, azonban a saját családi környezetbe való visszahelyezése sértené a gyermek érdekét?
A családbafogadást meg kell szüntetni, ha azt a szülő kéri, azonban indokolt esetben a gyermek érdekét szolgáló más intézkedés tehető, például a gyámhivatal elrendelheti a gyermek védelembe vételét vagy a gyermek védelembe vételével együtt a megelőző pártfogását.
3. Tehető-e gyermekvédelmi intézkedés a családbafogadott gyermek érdekében, melynek alkalmazásával nem kell a gyermeket a családbafogadó környezetéből kiemelni?
Igen, a gyámhivatal a gyermeket védelembe veszi, amennyiben a a gyermek veszélyeztetettsége fennáll és az az alapellátás önkéntes igénybevételével sem szüntethető meg - de a gyermeket nem kell a családból kiemelni -. Ez nem nyújt megoldást arra az esetre, ha a gyám alkalmatlanná válik a gyámi tisztségére.
4. Lehet elektronikusan tartani a kapcsolatot az eljáró hatósággal?
A törvény kizárja az elektronikus kapcsolattartást.
Fontosabb fogalmak
Családba fogadás: a gyermeket a szülő kérelmére az általa megjelölt személy átmenetileg saját családjába befogadja, családbafogadó gyámként gondozza és neveli.
Gyám: Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A gyám a gyámság alatt állónak gondozója, nevelője, vagyonának kezelője és törvényes képviselője.
Családba fogadás megszüntetése: a szülő vagy családba fogadó szülő kérelmére induló eljárás Gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.
Gyám: Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A gyám a gyámság alatt állónak gondozója, nevelője, vagyonának kezelője és törvényes képviselője.
Családba fogadás megszüntetése: a szülő vagy családba fogadó szülő kérelmére induló eljárás Gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.
Vonatkozó jogszabályok
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:160.§, 4:186.§, 4:187.§, 4:188.§, 4:189. §, 4:223.§, 4:243.§ (1) bekezdés;
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 81. §, 127. § (2) bekezdés, 128.§ (3)bekezdés, 133/A.§ (1) bekezdés;
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1)-(2), (5) és (7) bekezdés, 50.§ (4) bekezdés, 71.§ (1) bekezdés, 98.§ (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés;
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.törvény 33.§ (2) bekezdés 6. pont;
A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 9. § e) pont, 13. § a) és c) pont, 21. § (1) bekezdés a) pont, (2)-(4) bekezdés;
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés, 93. § (1) bekezdés, 94. §., 128. § (2)-(3) bekezdés
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 81. §, 127. § (2) bekezdés, 128.§ (3)bekezdés, 133/A.§ (1) bekezdés;
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1)-(2), (5) és (7) bekezdés, 50.§ (4) bekezdés, 71.§ (1) bekezdés, 98.§ (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés;
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.törvény 33.§ (2) bekezdés 6. pont;
A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 9. § e) pont, 13. § a) és c) pont, 21. § (1) bekezdés a) pont, (2)-(4) bekezdés;
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés, 93. § (1) bekezdés, 94. §., 128. § (2)-(3) bekezdés
Kulcsszavak
otthonról elköltözzön a gyermek, gyámság alá vegyék a gyermeket, magához vegye valaki a gyermeket, elköltözik a gyermek, a szülő hozzájárulhogy más nevelje a gyermeket, a szülő hozzájárulhogy más nevelje a gyermeket
Országos Telefonos Ügyfélszolgálat
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
Elérhetőségeink:
Tel: 1818
E-mail: 1818@1818.hu
Chat: Chat indítása
Külföldről: +36 (1) 550-1858