Akadálymentes verzió

Kérelem a szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatban

Kódszám

SZGYH00418

Az ügy rövid leírása

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helyének meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, valamint a leendő gyám megnevezése és a gyámságból kizárni kívánt személy megjelölése jogát foglalja magában.
Ha a szülői felügyelet körébe tartozó kérdésekben a szülők nem tudnak megegyezésre jutni, akkor bármelyik szülő kérheti az ügyben a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának döntését. A lelkiismereti-és vallásszabadság körébe tartozó kérdésekben nem dönthet a járási hivatal. Ha a különélő szülők egyes, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt. Ha a szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való vitájuk miatt terjesztenek elő kérelmet a gyámhivatalnál, a gyámhivatal megvizsgálja, hogy a bíróság korlátozta vagy megvonta-e a szülő szülői felügyeleti jogát a vita tárgyát képező kérdésben.
A járási hivatal az eljárás során meghallgatja a szülőket és a gyermeket, illetve a vita eldöntése céljából felajánlja vagy a gyermek érdekében elrendeli a közvetítői eljárás igénybevételét, hogy a szülők együttműködését kialakítsa. Ezt követően a járási hivatal az eset összes körülményeit mérlegelve, a gyermek érdekét szem előtt tartva határozathozatallal dönt a szülői felügyeleti jog körébe tartozó kérdésről, mely a szülőkre nézve kötelező.

Ki jogosult az eljárásra?

A kérelem benyújtására a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő jogosult. A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők közül bármelyik jogosult a kérelem benyújtására.
A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők a gyermek vagyoni ügyeiben meghatalmazást adhatnak egymásnak arra vonatkozóan, hogy a gyermek vagyonát az egyik szülő a másik helyett kezelje . Ebben az esetben a meghatalmazást a meghatalmazott szülő köteles az eljárás során a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának benyújtani. Ezzel szemben a szülői ház elhagyása, a családbafogadás, illetve a leendő gyám megnevezése és a gyámságból kizárni kívánt személy megjelölése ügyekben a szülők csak személyesen tehetnek nyilatkozatot (szóban vagy írásban), valamint ha a tényállás tisztázása érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni.
A jogorvoslati kérelmet az ügyfél jogi képviselője vagy a jogi képviselő az ügyféllel együtt is benyújthatja.

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelem benyújtásakor meg kell adni:
- a kérelmező szülő adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely),
- a szülői felügyeleti jogot közösen gyakorló másik szülő adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely),
- a gyermek adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely).

Milyen iratok szükségesek?

A jogszabály nem ír elő az ügyfél számára kötelezően csatolandó dokumentumot.
Kivéve, ha a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők a gyermek vagyoni ügyeiben meghatalmazást adnak egymásnak. A meghatalmazás akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ilyenkor a meghatalmazást a meghatalmazott szülő köteles az eljárás során a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának benyújtani.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes, nincs eljárási díj. Az eljárás ezen költségeit az eljáró szerv viseli.

Hol intézhetem el?

Az ügyben a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el.

Ügyintézés határideje

Az általános ügyintézési határidő a kérelemnek a járási hivatalhoz történő megérkezését követő naptól számított 21 nap, mely indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható. Kivéve, ha kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége fennáll, mert ebben az esetben az ügy soron kívül kerül elintézésre. Ilyenkor az ügyintézési határidő indokolt esetben legfeljebb 15 nappal hosszabbítható meg.

Jogorvoslati lehetőség

A döntés ellen fellebbezés benyújtására van lehetőség. A fellebbezést a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak kell címezni és a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál kell benyújtani. A fellebbezés benyújtására a döntés közlésétől számított 15 napon belül van lehetőség. A határozat elleni fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

1. Mi tartozik a szülői felügyelet körébe?
A szülői felügyelet magában foglalja a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helyének meghatározásának, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, valamint az arról történő rendelkezés jogát, hogy a szülő halála esetére kiskorú gyermekének ki legyen a gyámja, illetve ki ne lehessen gyámul kirendelhető a gyermekének.

2. Házastársammal közösen gyakoroljuk gyermekünk felett a szülői felügyeleti jogot. Nem tudunk azonban egyezségre jutni abban a kérdésben, hogy gyermekünket melyik középiskolába írassuk be. Hová fordulhatunk problémánk megoldása érdekében?
A szülői felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, melyekben a szülői felügyeleti jogot közösen gyakorló, együttélő szülők nem tudnak megegyezni a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala dönt, kivéve a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdéseket. A járási hivatal döntését bármelyik szülő kérheti.

3. Gyermekemet a bíróság volt élettársamnál helyezte el, szülői felügyeleti jogomat nem korlátozta, nem vonta meg. Volt élettársam bölcsődébe szeretné íratni a gyermeket, én ezzel nem értek egyet. Kérhetem-e a gyámhatóság döntését?
Igen, a szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatban felmerült kérdésben, ha a szülők nem tudnak megegyezni a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala dönt.

4. Gyermekemet a bíróság volt házastársamnál helyezte el, közös szülői felügyeleti jogot nem rendelt el. Volt házastársammal a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésben – iskolájának megválasztásában – nem tudunk megegyezésre jutni. Fordulhatunk-e a gyámhivatalhoz?
A külön élő szülők is közösen gyakorolják szülői felügyeleti jogukat, ha a bíróság azt nem korlátozta, nem vonta meg. A szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben, így az iskola megválasztásában is, közösen döntenek. Amennyiben ezekben a kérdésekben a különélő szülők közt vita van, akkor a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala dönt az ügyben.

5. Házastársammal közös gyermekünk felett közösen gyakoroljuk a szülői felügyeleti jogot. A gyermeket meg szeretnénk kereszteltetni, de nem tudunk megegyezni abban, hogy milyen felekezethez tartozzon. Kérhetem-e emiatt a gyámhatóság döntését?
A lelkiismereti-és vallásszabadság körébe tartozó kérdésekben a szülők vitáját nem döntheti el a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala. Ezt törvény zárja ki.

Fontosabb fogalmak

1. Szülői felügyelet tartalma: a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének joga és kötelessége, valamint az arról történő rendelkezés joga, hogy a szülő halála esetére kiskorú gyermekének ki legyen a gyámja, illetve ki ne lehessen gyámul kirendelhető a gyermekének

2. Kiskorú (gyermek): aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.

3. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú: aki a 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. 4. Germek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

Vonatkozó jogszabályok

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006 (XII.23.) Kormányrendelet 2. § (3) bekezdés, 9. § d) pont, 13. § a), c) pont, 21. § (1) bekezdés a) pont, (2)-(4) bekezdés;
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4: 146. §, 4:164. §, 4:166.§ , 4:168. §, 4:175.§, 4:188.§ (2) bekezdése;
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. § (3)-(4) bekezdés, 14. § (1) bekezdés a) pont, 18. § (1) bekezdés, 20. §, 30/A.§ (2) bekezdés b) pontja;
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. (1)-(2), (7) bekezdés, 40. § (1) bekezdés, 50. §, 71. § (1) bekezdés, 72. § (1) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 153. §;
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 127. § (2) bekezdés, 128. § (1), (3) bekezdés, 133/A. § (1) bekezdést;
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 6. pont;

Kulcsszavak

gyermek iskolájának kijelölése, szülői felügyeleti jog, gyermek nevének megállapítása, életpálya kijelöléseszülők vagyonkezelése, életpálya kijelöléseszülők vagyonkezelése

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858