Akadálymentes verzió

Öröklésben érdekelt kérelme a hagyaték leltározása iránt

Kódszám

JEGYZ00505

Az ügy rövid leírása

A hagyatéki eljárásban az öröklésre vonatkozó döntést a hagyaték leltározása előzheti meg. Ezt a leltározást többnyire az illetékes jegyző (illetve az általa megbízott ügyintéző) végzi. A leltározás sok esetben (pl. az örökösök között kiskorú van, akinek öröklési érdeke veszélyeztetve van, vagy a hagyatékban belföldön fekvő ingatlan van) hivatalból történik, de előfordulhat, hogy a hivatalbóli leltározásra nincs ok, viszont valamelyik öröklésben érdekelt személy fontosnak tartja, hogy az örökhagyó vagyonát leltárba vegyék.
Ebben az esetben a jegyző az öröklésben érdekelt kérelmére a hagyatékot leltározza. 

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?:

Az öröklésben érdekelt nyújthat be kérelmet a hagyaték leltározása iránt. 
Öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti végrendeleti végrehajtó és hagyatéki gondnok, valamint a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor (az örökhagyó halálakor) az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, háttérjoganyagként főszabály szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései irányadók. A perben fél az lehet, akit a polgári (anyagi) jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek (perbeli-eljárási jogképesség). A polgári (anyagi) jog szerint jogképes az ember, a jogi személy, illetve egyes jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.
A perben (eljárásban) mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el (perbeli-eljárási cselekvőképesség), aki
a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik,
b) olyan, cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége a per (eljárás) tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva, vagy
c) a per (eljárás) tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.
A cselekvőképesség kizárólag természetes személyek vonatkozásában értelmezhető. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk. (például kiskorúság miatt) vagy a bíróság gondnokság alá helyezéssel nem korlátozza. Ilyen esetekben helyette törvényes képviselője jár el. A perbeli jog- és cselekvőképesség együttes megvalósulása a perképesség. A hagyatéki eljárásban a Pp. képviseletre vonatkozó szabályai is alkalmazandóak azzal, hogy az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. A fél választhat, hogy kizárólag személyesen, vagy meghatalmazott útján (aki nem csak jogi képviselettel hivatásszerűen foglalkozó személy lehet), vagy jogi képviselővel jár el. A Pp. alapján meghatalmazottként a következő személyek járhatnak el:  
a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda,
b) a kamarai jogtanácsos, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben meghatározott körben,
c) a fél hozzátartozója,
d) a fél pertársa, valamint a fél pertársának képviselője,
e) a közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet, illetve egyéb nem természetes személy alkalmazottja munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos pereiben,
f) az önkormányzati szerv alkalmazottja az önkormányzat vagy önkormányzati szerv feladat- és hatáskörét érintő perekben, továbbá ugyanezen perekben az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tisztségviselő, ideértve az önkormányzati képviselőt is, ha a per – tárgya alapján – abba a szabályzatban meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult, valamint
g) akit erre jogszabály feljogosít.   

Kizáró okok: Nem.

Milyen adatokat kell megadni?

A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, háttérjoganyagként főszabály szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései irányadók a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel. Ennek megfelelően a kérelem tartalmazza az örökhagyóra vonatkozó adatokat, az ügyfél öröklésben érdekeltségére vonatkozó adatokat, illetve – ha ilyenről tudomással bír – a leltározandó vagyonra vonatkozó információkat. 

A kérelemnek továbbá tartalmaznia kell az eljáró hatóság (jegyző, közjegyző) megnevezését, a fél nevét, azonosító adatait; – képviselet esetén – a fél képviselőjének teljes nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, ismert elektronikus levélcímét; - jogi képviselet esetén - jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét; az ügyfélnek a hatóság döntésére irányuló határozott kérelmét.

Azonosító adatok természetes személy esetén: lakóhely (lakóhely hiányában tartózkodási hely), kézbesítési cím (ha lakóhelytől vagy tartózkodási helytől eltér), születési hely és idő, anyja neve, perbeli cselekvőképesség hiányában törvényes képviselő neve és kézbesítési címe.
Azonosító adatok nem természetes személy esetén: székhely, kézbesítési cím (ha székhelytől eltér), nyilvántartó hatóság és nyilvántartási szám, adószám, perben eljáró törvényes vagy szervezeti képviselőjének neve és kézbesítési címe.

Milyen iratok szükségesek?

Képviselet esetén meghatalmazás (kivéve, ha az a rendelkezési nyilvántartásban szerepel). Csatolhatóak a kérelemben előadottakat alátámasztó dokumentumok. 

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes.

Hol intézhetem el?

Főszabály szerint a jegyző. A közjegyző végzi a leltározást, ha a leltár felvételének vagy kiegészítésének szükségessége a jegyző vagy a jegyző által megbízott ügyintéző eljárása után merült fel. A közjegyző a leltár felvétele vagy kiegészítése céljából az illetékes jegyzőt is megkeresheti.
A leltározást akkor is a közjegyző végzi, ha a jegyző 30 napon belül a leltárt nem készíti el, és erről a közjegyző értesül.

Ügyintézés határideje

30 nap

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: A helyszíni leltár felvétele iránti kérelmet elutasító és hagyatéki eljárást megszüntető végzések esetén van lehetőség fellebbezésre. 

Jogorvoslati lehetőség részletei:

A közjegyző helyszíni leltár felvétele iránti kérelmet elutasító és hagyatéki eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a közjegyző széhelye szerint illetékes törvényszékhez kell címezni. A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság által hozott végzéssel azonos hatályú. 

Jegyző által hozott helyszíni leltár felvétele iránti kérelmet elutasító és hagyatéki eljárást megszüntető végzés esetén a fellebezést a jegyzőnél kell előterjeszteni. A végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben – a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem, vagy nem egészben ad helyt, köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzőnek, aki – ha a fellebbezésben foglaltaknak 3 napon belül nem ad helyt – felterjeszti a bírósághoz.

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): A fellebbezést a közjegyző, vagy jegyző széhelye szerint illetékes törvényszékhez kell címezni.

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A végzést hozó jegyzőnél vagy közjegyzőnél. 

A benyújtási határidő: A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap. 

A fellebbezési illeték mértéke: A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Mi történik, ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy?
Ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Az alaphagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és elvégzett eljárási cselekmények – az örökség visszautasításától vagy a visszautasítás jogáról való lemondástól eltekintve – a póthagyatéki eljárásra nem hatnak ki. 

Fontosabb fogalmak

hagyaték leltározása: az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek jogszabályban meghatározott adatainak, valamint a hagyatékba tartozó vagyonnak, továbbá az ezekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nyilatkozatoknak a beszerzése és rögzítése;

öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti végrendeleti végrehajtó és hagyatéki gondnok, valamint a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság;

örökösként érdekelt: aki az eljárásban örökösként lép fel, ideértve azt is, akit az örökhagyó dologi hagyományban vagy halála esetére szóló ajándékban részesített, valamint az utóörököst és a dologi utóhagyományost is;

utóörökös: aki az örökhagyó végrendeleti intézkedése alapján az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst váltja fel;

hagyatéki hitelező: aki
a) a hagyatékátadási teher, valamint az örökhagyó tartozásainak megfizetése iránti igényét a hagyatéki eljárásban előterjesztő személy,
b) a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra – az örökhagyónak a vagyontárgy reá történő átruházására vonatkozó kötelezettségét állítva – a hagyatéki eljárásban kötelmi jogcímen támaszt igényt;

igénylő: aki a leltározott vagyontárgyra (dologra, jogra, követelésre) a hagyatéki eljárásban olyan jogcímen terjeszt elő igényt, amely szerint az nem tartozik az örökhagyó hagyatékához, hanem (tulajdonosként, engedményesként stb.) magát az igénylőt illeti meg;

Vonatkozó jogszabályok

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 4. pont

a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 15/A. §, 69. § (2) bekezdés

a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 2. §, 3. §, 4. § (1) bekezdés, 5. §, 6. §, 7. §, 9. § (2) bekezdés, 16. § (1) bekezdés, 20. §, 21. §, 22. § (1)-(2) bekezdés, 22. § (3) bekezdés a) pont, 23. § (1) bekezdés, 24. §, 28. § (1)-(3) bekezdés, 29. § (2) bekezdés, 30. §, 103. § (1)-(2) bekezdés, 109. § (2) bekezdés, 110. § (2) bekezdés b) és h) pont, 111. § (1) bekezdés, 113. § (1)-(2) bekezdés, 115. §

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. § (1) bekezdés i) pont, 132. § (2) bekezdés, 132. § (4) bekezdés b) pont

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:1-4. §, 2:8. §, 2:12. § (2) bekezdés, 2:19. § (5) bekezdés,7:75. §

az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 60. §

a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 2. és 3. pont, 33. §, 34. §, 65. §, 66. §, 110. § (1) bekezdés, 114. §, 170. §, 171. §, 247. § (1) bekezdés, 340. §, 365. § (6) bekezdés

a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. §

a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 1. §, 3. §, 4. §

Kulcsszavak

hagyaték, öröklés, leltár, öröklésben érdekelt

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858