Akadálymentes verzió

Öröklésben érdekelt indokolt kérelme a leltárba felvett vagyon, a vagyon meghatározott része vagy egyes vagyontárgyak bírósági letétbe helyezésének elrendelése iránt

Kódszám

JEGYZ00506

Az ügy rövid leírása

Ha a hagyaték átadására még nem került sor, az öröklésben érdekelt azonban valószínűsítette, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, az öröklésben érdekelt indokolt kérelmére – amíg a leltárt meg nem küldte a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően – a közjegyző végzésben biztosítási intézkedésként elrendelheti a leltárba felvett belföldi vagyonnak, e vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak bírósági letétbe helyezését (őrzési letét).

Őrzési letétként pénz, pénzhelyettesítő eszköz (hitelkártya, csekk-kártya, kereskedelmi kártya, váltó, utalvány…), értékpapír, egyéb okirat (közokirat, magánokirat), bírósági letéti kezelésre alkalmas tárgy (minden olyan dolog, amelynek pénzben kifejezhető értéke van) helyezhető bírósági letétbe. Őrzési letétként kétezer forintot meghaladó összegű pénz, továbbá ötezer forintot meghaladó értékű tárgy helyezhető bírósági letétbe. Az eredetben megőrzendő pénzt és minden egyéb, bírósági letétbe helyezni kívánt tárgyat az ítélőtábla és a törvényszék székhelyén a bíróság gazdasági hivatala, a törvényszék székhelyén kívül működő bíróságoknál pedig a bíróság elnöke által erre a feladatra kijelölt dolgozója (letétkezelő) kezeli. Ha a letétbe helyezendő tárgy annak terjedelme, súlya, jellege vagy egyéb ok miatt a letétkezelő kezelésében nem tartható, akkor főszabály szerint – díjazás ellenében – a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező más állami szerv, egyesület vagy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerinti gazdálkodó szervezet (letéteményes) kezelésébe és őrizetébe adható. Erről a bíróság a letevőt értesíti. A letéteményes köteles a letétbe helyezett tárgy állagának megóvásáról gondoskodni és a letevőt minden, a tárgy állagával kapcsolatos lényeges körülményről értesíteni. A közjegyző előtt folyamatban lévő eljárással összefüggő letéti ügyben a közjegyző székhelye szerinti járásbíróság jár el, egyébként pedig az a bíróság, amelynek eljárásával a letétbe helyezés összefügg, ha pedig nincs ilyen eljárás, a teljesítés helye vagy a letevő lakóhelye, székhelye szerinti járásbíróság jár el. 

A jegyző által elrendelt biztosítási intézkedést a jegyző maga foganatosítja. A közjegyző által elrendelt biztosítási intézkedést a közjegyző maga is foganatosíthatja, vagy annak foganatosítása végett a vagyontárgy fekvése szerint illetékes jegyzőt keresi meg. A megkeresett jegyző a megkeresést haladéktalanul köteles teljesíteni.

A kérelmet (ha a kormányablaknál nyújtják be) továbbítani kell az illetékes jegyzőnek, vagy közjegyzőnek, aki elbírálja és elfogadása esetén biztosítási intézkedésként elrendeli a bírósági letétbehelyezést, vagy – ha a kérelem törvényi feltételei nem állnak fenn (pl. nem öröklésben érdekelt terjeszti elő) – a kérelmet elutasítja. 

Biztosítási intézkedés elrendelése előtt a biztosítási intézkedéssel közvetlenül érintettet szükség szerint meg kell hallgatni. Végrendeleti öröklés esetében a biztosítási intézkedés elrendelését csak akkor lehet alkalmazni, ha az adott tevékenységet nem végrendeleti végrehajtó vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezése szerint az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt eljárni köteles személy látja el.
   
Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy birtokosa a veszélyeztetett értéknek megfelelő, a jegyző által elrendelt biztosítási intézkedés esetén hatósági letétbe vehető biztosítékot ad, a biztosítási intézkedés elrendelése mellőzhető. A felajánlott biztosítékot hatósági letétbe kell venni. Biztosítékként készpénzt vagy korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt lehet elfogadni.

Az elrendelt biztosítási intézkedést a leltárban fel kell tüntetni. A biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló végzést a hagyatéki eljárásban érdekelteknek is kézbesíteni kell. A biztosítási intézkedés foganatosításáról jegyzőkönyv készül. A biztosítási intézkedést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt. A hagyatéki eljárás megszüntetéséről szóló végzésben, a teljes hatályú hagyatékátadó végzésben vagy a hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzésben rendelkezni kell a hagyatéki eljárás során korábban elrendelt és még meg nem szüntetett biztosítási intézkedés megszüntetéséről.

A biztosítási intézkedés foganatosításával felmerült költséget az intézkedést megszüntető vagy az eljárást befejező végzésben – ha az intézkedést vagy az eljárást a jegyző szünteti meg, a jegyző végzésében – kell megállapítani. Ugyanebben a végzésben – az elrendelés indokoltságával kapcsolatos összes körülmény figyelembevételével – kell dönteni a költség viseléséről.

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?:

Az öröklésben érdekelt nyújthat be kérelmet.
Öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti végrendeleti végrehajtó és hagyatéki gondnok, valamint a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság;
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor (az örökhagyó halálakor) az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.
A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás,   háttérjoganyagként főszabály szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései irányadók. A perben fél az lehet, akit a polgári (anyagi) jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek (perbeli-eljárási jogképesség). A polgári (anyagi) jog szerint jogképes az ember, a jogi személy, illetve egyes jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.
A perben (eljárásban) mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el (perbeli-eljárási cselekvőképesség), aki
a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik,
b) olyan, cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége a per (eljárás) tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva, vagy
c) a per (eljárás) tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.
A cselekvőképesség kizárólag természetes személyek vonatkozásában értelmezhető. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk. (például kiskorúság miatt) vagy a bíróság gondnokság alá helyezéssel nem korlátozza. Ilyen esetekben helyette törvényes képviselője jár el. A perbeli jog- és cselekvőképesség együttes megvalósulása a perképesség.   A hagyatéki eljárásban a Pp. képviseletre vonatkozó szabályai is alkalmazandóak azzal, hogy az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező.
A fél választhat, hogy kizárólag személyesen, vagy meghatalmazott útján (aki nem csak jogi képviselettel hivatásszerűen foglalkozó személy lehet), vagy jogi képviselővel jár el. A Pp. alapján meghatalmazottként a következő személyek járhatnak el:  
a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda,
b) a kamarai jogtanácsos,  az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben meghatározott körben,
c) a fél hozzátartozója,
d) a fél pertársa, valamint a fél pertársának képviselője,
e) a közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet, illetve egyéb nem természetes személy alkalmazottja munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos pereiben,
f) az önkormányzati szerv alkalmazottja az önkormányzat vagy önkormányzati szerv feladat- és hatáskörét érintő perekben, továbbá ugyanezen perekben az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tisztségviselő, ideértve az önkormányzati képviselőt is, ha a per – tárgya alapján – abba a szabályzatban meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult, valamint
g) akit erre jogszabály feljogosít.

Kizáró okok:

Milyen adatokat kell megadni?

A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, háttérjoganyagként főszabály szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései irányadók a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel.
Ennek megfelelően az öröklésben érdekeltnek a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmét indokolnia kell, elő kell adnia az öröklésben érdekeltségét megalapozó, valamint az illetékesség megállapításához szükséges adatokat és valószínűsítenie kell azt, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van.

A kérelem a fentieken túl tartalmazza az eljáró hatóság (jegyző, közjegyző) megnevezését, a fél nevét, azonosító adatait; – képviselet esetén – a fél képviselőjének teljes nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, ismert elektronikus levélcímét; – jogi képviselet esetén – jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét; az ügyfélnek a hatóság döntésére irányuló határozott kérelmét.

Azonosító adatok természetes személy esetén: lakóhely (lakóhely hiányában tartózkodási hely), kézbesítési cím (ha lakóhelytől vagy tartózkodási helytől eltér), születési hely és idő, anyja neve, perbeli cselekvőképesség hiányában törvényes képviselő neve és kézbesítési címe.
azonosító adatok nem természetes személy esetén: székhely, kézbesítési cím (ha székhelytől eltér), nyilvántartó hatóság és nyilvántartási szám, adószám, perben eljáró törvényes vagy szervezeti képviselőjének neve és kézbesítési címe.

Milyen iratok szükségesek?

Képviselet esetén meghatalmazás – kivéve, ha az a rendelkezési nyilvántartásban szerepel –, kérelmet alátámasztó bizonyítékok.    

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes.
A biztosítási intézkedés költségeit az köteles előlegezni, aki a biztosítási intézkedést kérte. A jegyző vagy a közjegyző felhívja a biztosítási intézkedést kérelmezőt, hogy a biztosítási intézkedés foganatosításával várhatóan felmerülő költségeket helyezze közjegyzői letétbe. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani. A biztosítási intézkedés foganatosításával felmerült költséget az intézkedést megszüntető vagy az eljárást befejező végzésben – ha az intézkedést vagy az eljárást a jegyző szünteti meg a jegyző végzésében – kell megállapítani. Ugyanebben a végzésben – az elrendelés indokoltságával kapcsolatos összes körülmény figyelembevételével – kell dönteni a költség viseléséről.

Hol intézhetem el?

Amíg a leltárt meg nem küldte a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően a közjegyző

Ügyintézés határideje

Soron kívül, de legkésőbb 30 napon belül intézkedni szükséges

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során a biztosítási intézkedés tárgyában hozott végzés ellen. 

Jogorvoslati lehetőség részletei:

Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során a biztosítási intézkedés tárgyában hozott végzés ellen. A hagyaték leltározása során a nem a közjegyző által hozott végzésekkel szembeni jogorvoslat esetében a fellebbezést a jegyzőnél kell benyújtani. A végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben – a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem, vagy nem egészben ad helyt, köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzőnek, aki – ha a fellebbezésben foglaltaknak 3 napon belül nem ad helyt – felterjeszti a bírósághoz. A közjegyző a biztosítási intézkedésről szóló végzést – a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben maga is megváltoztathatja. Fellebbezéssel élhet az öröklésben érdekelt, és a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz.

A közjegyző végzése ellen fellebbezéssel a gyámhatóság is élhet, ha az örökösként érdekelt
a) méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy,
b) ismeretlen helyen levő személy vagy
c) ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy.

A fellebbezési jogról előzetesen lemondani nem lehet. A végzés közlése után sem mondhat le képviseltje nevében a fellebbezési jogról a természetes személy törvényes képviselője, valamint a gyám, az eseti gyám, az eseti és az ügygondnok. A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság által hozott végzéssel azonos hatályú. A közjegyző végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni.

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv):

A közjegyző végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszékhez kell címezni.
A közjegyző a biztosítási intézkedésről szóló végzést – a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben maga is megváltoztathatja.
A hagyaték leltározása során a nem a közjegyző által hozott végzésekkel szembeni jogorvoslatra a közjegyző végzése elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) a fellebbezést a jegyzőnél kell előterjeszteni,
b) a végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben – a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem, vagy nem egészben ad helyt, köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzőnek, aki – ha a fellebbezésben foglaltaknak 3 napon belül nem ad helyt – felterjeszti a bírósághoz.

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A közjegyző végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni. A hagyaték leltározása során a nem a közjegyző által hozott végzésekkel szembeni fellebbezést a jegyzőnél kell előterjeszteni.

A benyújtási határidő: A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 15 nap.

A fellebbezési illeték mértéke: A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Mit kell figyelembe venni az illetékesség megállapításakor?

Az illetékesség megállapításakor
- az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában
- az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, mindezek hiányában
- az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye 
szerinti adatokat tartalmazó rendelkezésre álló közokiratokat, vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének adatait tartalmazó nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartás adatait kell figyelembe venni.

Milyen jellegű vagyontárgyak helyezhetők bírósági letétbe?

Őrzési letétként:
a) pénz,
b) pénzhelyettesítő eszköz (hitelkártya, csekk-kártya, kereskedelmi kártya, váltó, utalvány és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány, betétről kiállított okirat),
c) értékpapír, továbbá
d) egyéb okirat (közokirat, magánokirat)
e) bírósági letéti kezelésre alkalmas tárgy (minden olyan dolog, amelynek pénzben kifejezhető értéke van)
helyezhető bírósági letétbe.

Milyen összegű pénz, továbbá milyen értékű tárgy helyezhető bírósági (őrzési) letétbe?

Őrzési letétként kétezer forintot meghaladó összegű pénz, továbbá ötezer forintot meghaladó értékű tárgy helyezhető bírósági letétbe.

Fontosabb fogalmak

Biztosítási intézkedés:
Ha az eljárás tárgyát képező követelés későbbi teljesítése veszélyben van, a teljesítési határidő lejárta előtt, az erre okot adó körülmény felmerülése esetén biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítása (például a követelt vagyon őrzési letétbe helyezése útján) vagy meghatározott dolog zárlata rendelhető el.

Örökösként érdekelt:  az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti végrendeleti végrehajtó és hagyatéki gondnok, valamint a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság.
   
Hagyatéki hitelező:
a) a hagyatékátadási teher, valamint az örökhagyó tartozásainak megfizetése iránti igényét a hagyatéki eljárásban előterjesztő személy,
b) a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra – az örökhagyónak a vagyontárgy reá történő átruházására vonatkozó kötelezettségét állítva – a hagyatéki eljárásban kötelmi jogcímen támaszt igényt.
      
Hagyatéki igénylő: aki a leltározott vagyontárgyra (dologra, jogra, követelésre) a hagyatéki eljárásban olyan jogcímen terjeszt elő igényt, amely szerint az nem tartozik az örökhagyó hagyatékához, hanem (tulajdonosként, engedményesként stb.) magát az igénylőt illeti meg.   
  
Kötelesrész: A hagyatékból kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor (az örökhagyó halálakor) az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.

Vonatkozó jogszabályok

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 4. pont

a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 15/A. §, 69. § (2) bekezdés

a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 2. §, 3. §, 4. § (1) bekezdés, 5. §, 6. §, 9. § (2) bekezdés, 16. § (1) bekezdés, 32. § - 42. §, 109. § (2) bekezdés, 110. § (2) bekezdés c) pont, 111-112. §,113. § (1)-(2) bekezdés, 115. §

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. § (1) bekezdés i) pont, 132. § (2) bekezdés, 132. § (4) bekezdés b) pont

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:1-4. §, 2:8. §, 2:12. § (2) bekezdés, 2:19. § (5) bekezdés, 7:75. §

az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 60. §

a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 2. és 3. pont, 33. §, 34. §, 65. §, 66. §, 110. § (1) bekezdés, 114. §, 170. §, 171. §, 247. § (1) bekezdés, 365. § (6) bekezdés

a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyesbírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. §

a bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII.2.) IM rendelet 1. § b) pont, 2. §, 3. §, 4. § (2) bekezdés, 5. § (1) bekezdés, 9. § (2) bekezdés, 12. § (3) bekezdés 

Kulcsszavak

hagyaték, leltár, öröklés, érdekelt, bírósági letét, letétbe helyezés, biztosítási intézkedés

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858