Akadálymentes verzió

Öröklésben érdekelt indokolt kérelme a leltárba felvett vagyon, a vagyon meghatározott része vagy egyes vagyontárgyak bírósági letétbe helyezésének elrendelése iránt

Kódszám

JEGYZ00506

Az ügy rövid leírása

Ha a hagyaték átadása nem történt meg, de veszélyben van (pl. őrzés nélkül megrongálódhat, vagy előreláthatóan ellopnák) és az öröklésben érdekelt kérelmezi, a közjegyző biztosítási intézkedést rendelhet el, s a leltárba felvett vagyont, vagy annak egy részét vagy egyes vagyontárgyakat bírósági letétbe helyezheti el. Ezt a leltározás időszakában a jegyző rendelheti el. A biztosítási intézkedés elrendelése előtt a biztosítási intézkedéssel érintettet szükség szerint meg kell hallgatni. Ha biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy birtokosa a veszélyeztetett vagyontárgy értékének megfelelő, hatósági letétbe vehető biztosítékot kap (készpénz, korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapír), a biztosítási intézkedés mellőzhető. A biztosítási intézkedés költségeit az köteles köteles előlegezni, aki azt kérte. A biztosítási intézkedést azonnal meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt.

Ki jogosult az eljárásra?

Az öröklésben érdekelt nyújthat be kérelmet

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelmezőnek meg kell adnia a saját adatait - és ha van képviselője, akkor a képviselőét - is: a nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.

Az öröklésben érdekeltnek a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmét indokolnia kell, elő kell adnia az öröklésben érdekeltségét megalapozó, valamint az illetékesség (azaz, hogy melyik jegyző/közjegyző fog eljárni) megállapításához szükséges adatokat és valószínűsítenie kell azt, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van.

Milyen iratok szükségesek?

Csatolhatóak a kérelemben előadottakat alátámasztó dokumentumok.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes.
A biztosítási intézkedés költségeit az köteles előlegezni, aki a biztosítási intézkedést kérte.
A jegyző vagy a közjegyző felhívja a biztosítási intézkedést kérelmezőt, hogy a biztosítási intézkedés foganatosításával várhatóan felmerülő költségeket helyezze közjegyzői letétbe. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani.
A biztosítási intézkedés foganatosításával felmerült költséget a jegyző végzésében állapítja meg. Ugyanebben a végzésben – az elrendelés indokoltságával kapcsolatos összes körülmény figyelembevételével – kell dönteni a költség viseléséről.

Hol intézhetem el?

amíg a leltárt meg nem küldte a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően a közjegyző

Ügyintézés határideje

5 nap

Jogorvoslati lehetőség

A fellebbezést a jegyzőnél kell benyújtani. A végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben – a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem, vagy nem egészben ad helyt, köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzőnek, aki – ha a fellebbezésben foglaltaknak 3 napon belül nem ad helyt – felterjeszti a bírósághoz. A fellebbezést a törvényszékhez kell címezni (de a jegyzőnél kell előterjeszteni). A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 15 nap. A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Mit kell figyelembe venni az illetékesség megállapításakor?
Az illetékesség megállapításakor
- az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában
- az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, mindezek hiányában
- az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye
szerinti adatokat tartalmazó rendelkezésre álló közokiratokat, vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének adatait tartalmazó nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartás adatait kell figyelembe venni.
Milyen fajtái vannak a bírósági letétnek?
Őrzési letétként:
a) pénz,
b) pénzhelyettesítő eszköz (hitelkártya, csekk-kártya, kereskedelmi kártya, váltó, utalvány és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány, betétről kiállított okirat),
c) értékpapír, továbbá
d) egyéb okirat (közokirat, magánokirat)
e) bírósági letéti kezelésre alkalmas tárgy (minden olyan dolog, amelynek pénzben kifejezhető értéke van)
helyezhető bírósági letétbe.
Milyen összegű pénz, továbbá milyen értékű tárgy helyezhető bírósági (őrzési) letétbe?
Őrzési letétként kétezer forintot meghaladó összegű pénz, továbbá ötezer forintot meghaladó értékű tárgy helyezhető bírósági letétbe.

Fontosabb fogalmak

Biztosítási intézkedés:
Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a teljesítési határidő lejárta előtt, az erre okot adó körülmény felmerülésétől számított öt napon belül biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítása vagy meghatározott dolog zárlata rendelhető el.
A biztosítási intézkedést az elsőfokú hatóság rendeli el, és a végrehajtást foganatosító szerv hajtja végre.
A biztosítási intézkedést elrendelő végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

Hagyatéki eljárásban érdekelt:
- az öröklésben érdekelt,
- a hagyatéki eljárás lefolytatását azon az alapon kérte, hogy a birtokában van az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog,
- az örökhagyó hagyatékához tartozó, a halállal az örökösként érdekeltre átszálló jognak vagy követelésnek a hagyatéki eljárásban fellépő kötelezettje, és
- tulajdonostársak közös öröklési szerződése esetén az örökhagyót túlélő tulajdonostárs
Ebbe a körbe nagyon sokan tartozhatnak; olyanok is, akik nem örökösök, de nem is öröklésben érdekeltek, de a hagyatéki eljárás eredménye egyéb okból fontos a számukra.

Öröklésben érdekelt:
Az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság. Ebbe a körbe az örökösökön kívül még sokan tartozhatnak, akik még közvetlenül érintettek abban a kérdésben (és ezért vitathatják is), hogy a hagyatéki leltárba felvett vagyonnak ki az örököse.

Örökösként érdekelt:
Aki az eljárásban örökösként lép fel, ideértve azt is, akit az örökhagyó dologi hagyományban vagy halála esetére szóló ajándékban részesített, valamint az utóörököst és a dologi utóhagyományost is. Ebbe a körbe tartozhatnak a legkevesebben; akik örököltek és akiknek az örökhagyó juttatott valamit az örökségből.

Utóörökös: Aki az örökhagyó végrendeleti intézkedése alapján az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst váltja fel.

Hagyatéki hitelező:
a) a hagyatékátadási teher, valamint az örökhagyó tartozásainak megfizetése iránti igényét a hagyatéki eljárásban előterjesztő személy,
b) a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra – az örökhagyónak a vagyontárgy reá történő átruházására vonatkozó kötelezettségét állítva – a hagyatéki eljárásban kötelmi jogcímen támaszt igényt.

Vonatkozó jogszabályok

a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés, 5. § (1)-(2) bekezdés; 6. § (1) bekezdés l) pont, 32. § (1) bekezdés; 32. § (6) bekezdés, 34-37. §; 41. § (1) bekezdés; 42. § ; 113.§ (1)-(2) bekezdés, 115.§ (1)-(2) bekezdés
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 4. pont
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 234. § (1) bekezdés

Kulcsszavak

Hagyaték, leltár, öröklés, érdekelt, bírósági letét, letétbe helyezésbiztosítási intézkedés, letétbe helyezésbiztosítási intézkedés

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858