Akadálymentes verzió

Öröklésben érdekelt indokolt kérelme a leltárba felvett vagyon, a vagyon meghatározott része vagy egyes vagyontárgyak birtokba adásának (birtokban hagyásának) elrendelése iránt

Kódszám

JEGYZ00508

Az ügy rövid leírása

Ha a hagyaték átadása nem történt meg, de veszélyben van (pl. őrzés nélkül megrongálódhat, vagy előreláthatóan ellopnák) és az öröklésben érdekelt kérelmezi, a közjegyző biztosítási intézkedésként rendelheti el, s a leltárba felvett vagyon, a vagyon meghatározott része vagy egyes vagyontárgyak birtokba adását (birtokban hagyását). Az intézkedés alapján akihez a tárgy kerül, illetve akinél már a tárgy van (általában valamelyik örökös), annak egy ideiglenes birtoklási jogosultságot adnak arra, hogy azt használja és megóvja, ha sem a letétbehelyezés, sem a gondnok kirendelés nem indokolt. Ezt a leltározási időszakban a jegyző rendeli el. A biztosítási intézkedés elrendelése előtt az öröklésben érdekeltet szükség szerint meg kell hallgatni. Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy birtokosa érdekelt a veszélyeztetett vagyontárgy értékének megfelelő, hatósági letétbe vehető biztosítékot kap( készpénz, korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapír), a biztosítási intézkedés mellőzhető. A biztosítási intézkedés költségeit az intézkedést kérelmező köteles előlegezni. A biztosítási intézkedést azonnal meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt.

Ki jogosult az eljárásra?

Az öröklésben érdekelt nyújthat be kérelmet

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelmezőnek meg kell adnia a saját adatait - és ha van képviselője, akkor a képviselőét - is: a nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget. Az öröklésben érdekeltnek a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmét indokolnia kell, elő kell adnia az öröklésben érdekeltségét megalapozó, valamint az illetékesség (azaz, hogy melyik jegyző/közjegyző fog eljárni) megállapításához szükséges adatokat és valószínűsítenie kell azt, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van.

Milyen iratok szükségesek?

Csatolhatóak a kérelemben előadottakat alátámasztó dokumentumok.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes. A biztosítási intézkedés költségeit az köteles előlegezni, aki a biztosítási intézkedést kérte. A jegyző vagy a közjegyző felhívja a biztosítási intézkedést kérelmezőt, hogy a biztosítási intézkedés foganatosításával várhatóan felmerülő költségeket helyezze közjegyzői letétbe. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani. A biztosítási intézkedés foganatosításával felmerült költséget a jegyző végzésében állapítja meg. Ugyanebben a végzésben – az elrendelés indokoltságával kapcsolatos összes körülmény figyelembevételével – kell dönteni a költség viseléséről.

Hol intézhetem el?

amíg a leltárt meg nem küldte a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően a közjegyző

Ügyintézés határideje

5 nap

Jogorvoslati lehetőség

A fellebbezést a jegyzőnél kell benyújtani. A végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben – a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem, vagy nem egészben ad helyt, köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzőnek, aki – ha a fellebbezésben foglaltaknak 3 napon belül nem ad helyt – felterjeszti a bírósághoz. A fellebbezést a törvényszékhez kell címezni (de a jegyzőnél kell előterjeszteni). A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 15 nap. A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Mit kell figyelembe venni az illetékesség megállapításakor?
Az illetékesség megállapításakor
- az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában
- az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, mindezek hiányában
- az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye
szerinti adatokat tartalmazó rendelkezésre álló közokiratokat, vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének adatait tartalmazó nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartás adatait kell figyelembe venni.

Fontosabb fogalmak

Biztosítási intézkedés:
Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a teljesítési határidő lejárta előtt, az erre okot adó körülmény felmerülésétől számított öt napon belül biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítása vagy meghatározott dolog zárlata rendelhető el.
A biztosítási intézkedést az elsőfokú hatóság rendeli el, és a végrehajtást foganatosító szerv hajtja végre.
A biztosítási intézkedést elrendelő végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

Hagyatéki eljárásban érdekelt:
- az öröklésben érdekelt,
- a hagyatéki eljárás lefolytatását azon az alapon kérte, hogy a birtokában van az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog,
- az örökhagyó hagyatékához tartozó, a halállal az örökösként érdekeltre átszálló jognak vagy követelésnek a hagyatéki eljárásban fellépő kötelezettje, és
- tulajdonostársak közös öröklési szerződése esetén az örökhagyót túlélő tulajdonostárs
Ebbe a körbe nagyon sokan tartozhatnak; olyanok is, akik nem örökösök, de nem is öröklésben érdekeltek, de a hagyatéki eljárás eredménye egyéb okból fontos a számukra.

Öröklésben érdekelt:
Az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság. Ebbe a körbe az örökösökön kívül még sokan tartozhatnak, akik még közvetlenül érintettek abban a kérdésben (és ezért vitathatják is), hogy a hagyatéki leltárba felvett vagyonnak ki az örököse.

Örökösként érdekelt:
Aki az eljárásban örökösként lép fel, ideértve azt is, akit az örökhagyó dologi hagyományban vagy halála esetére szóló ajándékban részesített, valamint az utóörököst és a dologi utóhagyományost is. Ebbe a körbe tartozhatnak a legkevesebben; akik örököltek és akiknek az örökhagyó juttatott valamit az örökségből.

Utóörökös: Aki az örökhagyó végrendeleti intézkedése alapján az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst váltja fel.

Hagyatéki hitelező:
a) a hagyatékátadási teher, valamint az örökhagyó tartozásainak megfizetése iránti igényét a hagyatéki eljárásban előterjesztő személy,
b) a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra – az örökhagyónak a vagyontárgy reá történő átruházására vonatkozó kötelezettségét állítva – a hagyatéki eljárásban kötelmi jogcímen támaszt igényt.

A biztosítási intézkedéssel birtokossá váló, vagy az maradó személynek a jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok megegyeznek a jogalap nélküli birtoklás esetén alkalmazandóakkal (Ptk. 5:9-5:12. §):
5:9. § [A jogalap nélküli birtokos helyzete és kiadási kötelezettsége]
(1) Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.
(2) A jogalap nélküli birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik. Nem tagadhatja meg a dolog kiadását az, aki a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg.
(3) A jogalap nélküli birtokos jogállására, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadók.
5:10. § [A jogalap nélküli birtokos megtérítési igénye és elviteli joga]
(1) A jogalap nélküli birtokos követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését - a dolog fenntartásával rendszerint együtt járó kisebb kiadások kivételével - és elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.
(2) A jogalap nélküli birtokos jóhiszeműsége esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is követelheti, rosszhiszeműsége esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést.
(3) A jogalap nélküli birtokos az elvitel jogát az állag sérelme nélkül gyakorolhatja.
5:11. § [A dolog hasznainak kiadása és a jogalap nélküli birtokos felelőssége]
(1) A jogalap nélküli birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, kivéve, ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt.
(2) A jóhiszemű jogalap nélküli birtokos az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a jegyző vagy a bíróság előtt vissza nem követelik, az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének megtérítésére nem köteles, és a dologban bekövetkezett károkért nem felelős. A jóhiszemű jogalap nélküli birtokos a dolog visszakövetelése ellenére sem köteles azoknak az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének megfizetésére, amelyeket vélt jogának megfelelően a visszakövetelésig beszedett vagy beszedhetett volna, és nem felel azokért a károkért sem, amelyek a dologban vélt jogának gyakorlása következtében keletkeztek.
(3) A rosszhiszemű jogalap nélküli birtokos köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, továbbá a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint köteles megtéríteni a dologban bekövetkezett mindazon károkat, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be.
5:12. § [A jogalap nélküli birtokos joga a dolog értékesítésére és felhasználására]
(1) Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a jogalap nélküli birtokos a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja.
(2) A gyorsan romló vagy az olyan a dolgot, amelynél a késedelem jelentős értékveszteséggel járna - ha lehetséges - értékesíteni kell vagy fel kell használni.
(3) Az értékesítésből befolyt összeg vagy a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg.
(4) A jogalap nélküli birtokos helyzetére egyebekben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni.

Vonatkozó jogszabályok

a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés, 5. § (1)-(2) bekezdés; 6. § (1) bekezdés l) pont, 32. § (1) bekezdés; 32. § (6) bekezdés, 34-37. §, 39. §; 41. § (1) ; 42. §; 113. § (1)-(2) bekezdés, 115.§ (1)-(2) bekezdés
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvény 33. § (2) bekezdés 4. pont
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 234. § (1) bekezdés
a Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény 5:9-5:12. §

Kulcsszavak

Hagyaték, leltár, öröklés, érdekelt, felelős őrzés, birtokba adás, birtokban hagyás, vagyon, vagyontárgybiztosítási intézkedés, vagyontárgybiztosítási intézkedés

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858