Akadálymentes verzió

Öröklésben érdekelt indokolt kérelme a leltárba felvett vagyon, a vagyon meghatározott része vagy egyes vagyontárgyak zárlatának elrendelése iránt

Kódszám

JEGYZ00509

Az ügy rövid leírása

A kérelmet (ha a kormányablaknál nyújtják be) továbbítani kell az illetékes jegyzőnek, vagy közjegyzőnek, aki elbírálja és elfogadása esetén a biztosítási intézkedést elrendeli, vagy – ha a kérelem törvényi feltételei nem állnak fenn (pl. nem öröklésben érdekelt terjeszti elő) – a kérelmet elutasítja. Ha a hagyaték átadására még nem került sor, az öröklésben érdekelt azonban valószínűsítette, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, az öröklésben érdekelt indokolt kérelmére – amíg a leltárt meg nem küldte a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően – a közjegyző végzésben biztosítási intézkedésként elrendelheti a leltárba felvett vagyonnak, a vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak zárlatát, szükség esetén zár alá vételét.

A jegyző által elrendelt biztosítási intézkedést a jegyző maga foganatosítja.

Biztosítási intézkedés elrendelése előtt a biztosítási intézkedéssel közvetlenül érintettet szükség szerint meg kell hallgatni. Végrendeleti öröklés esetében a biztosítási intézkedés elrendelését csak akkor lehet alkalmazni, ha az adott tevékenységet nem végrendeleti végrehajtó vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezése szerint az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt eljárni köteles személy látja el.
Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy birtokosa a veszélyeztetett értéknek megfelelő, a jegyző által elrendelt biztosítási intézkedés esetén hatósági letétbe vehető biztosítékot ad, a biztosítási intézkedés elrendelése mellőzhető. A felajánlott biztosítékot hatósági letétbe kell venni. Biztosítékként készpénzt vagy korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt lehet elfogadni.

A biztosítási intézkedés költségeit az köteles előlegezni, aki a biztosítási intézkedést kérte.

A jegyző vagy a közjegyző felhívja a biztosítási intézkedést kérelmezőt, hogy a biztosítási intézkedés foganatosításával várhatóan felmerülő költségeket helyezze közjegyzői letétbe. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani.

Az elrendelt biztosítási intézkedést a leltárban fel kell tüntetni.
A biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló végzést a hagyatéki eljárásban érdekelteknek is kézbesíteni kell.
A biztosítási intézkedés foganatosításáról jegyzőkönyv készül.

A biztosítási intézkedést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt.

A biztosítási intézkedés foganatosításával felmerült költséget a jegyző végzésében állapítja meg. Ugyanebben a végzésben – az elrendelés indokoltságával kapcsolatos összes körülmény figyelembevételével – kell dönteni a költség viseléséről.

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?:

Az öröklésben érdekelt nyújthat be kérelmet.            

Öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti végrendeleti végrehajtó és hagyatéki gondnok, valamint a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság;
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor (az örökhagyó halálakor) az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.
A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, háttérjoganyagként főszabály szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései irányadók. A perben fél az lehet, akit a polgári (anyagi) jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek (perbeli-eljárási jogképesség). A polgári (anyagi) jog szerint jogképes az ember, a jogi személy, illetve egyes jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.
A perben (eljárásban) mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el (perbeli-eljárási cselekvőképesség), aki
a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik,
olyan, cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége a per (eljárás) tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva, vagy
a per (eljárás) tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.
A cselekvőképesség kizárólag természetes személyek vonatkozásában értelmezhető. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk. (például kiskorúság miatt) vagy a bíróság gondnokság alá helyezéssel nem korlátozza. Ilyen esetekben helyette törvényes képviselője jár el. A perbeli jog- és cselekvőképesség együttes megvalósulása a perképesség. A hagyatéki eljárásban a Pp. képviseletre vonatkozó szabályai is alkalmazandóak azzal, hogy az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező.
A fél választhat, hogy kizárólag személyesen, vagy meghatalmazott útján (aki nem csak jogi képviselettel hivatásszerűen foglalkozó személy lehet), vagy jogi képviselővel jár el. A polgári perrendtartás alapján meghatalmazottként a járhatnak el az ügyvéd és az ügyvédi iroda, a kamarai jogtanácsos,  az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben meghatározott körben, a fél hozzátartozója, a fél pertársa, valamint a fél pertársának képviselője, a közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet, illetve egyéb nem természetes személy alkalmazottja munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos pereiben, az önkormányzati szerv alkalmazottja az önkormányzat vagy önkormányzati szerv feladat- és hatáskörét érintő perekben, továbbá ugyanezen perekben az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tisztségviselő, ideértve az önkormányzati képviselőt is, ha a per – tárgya alapján – abba a szabályzatban meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult, valamint akit erre jogszabály feljogosít.

Kizáró okok: Nem.

Milyen adatokat kell megadni?

 A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, háttérjoganyagként főszabály szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, valamint a  bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény általános rendelkezései irányadók a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel.
Ennek megfelelően az öröklésben érdekeltnek a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmét indokolnia kell, elő kell adnia az öröklésben érdekeltségét megalapozó, valamint az illetékesség megállapításához szükséges adatokat és valószínűsítenie kell azt, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van.

A kérelem a fentieken túl tartalmazza az eljáró hatóság (jegyző, közjegyző) megnevezését, a fél nevét, azonosító adatait; – képviselet esetén – a fél képviselőjének teljes nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, ismert elektronikus levélcímét; – jogi képviselet esetén – jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét; az ügyfélnek a hatóság döntésére irányuló határozott kérelmét.
Természetes személy (ember) azonosító adatai: lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely, kézbesítési cím, ha az a lakóhelytől vagy a tartózkodási helytől eltér, születési hely és idő, anyja neve, perbeli cselekvőképesség hiányában törvényes képviselő neve és kézbesítési címe.
Nem természetes személy azonosító adatai: székhely, kézbesítési cím (ha székhelytől eltér), nyilvántartó hatóság és nyilvántartási szám, adószám, perben eljáró törvényes vagy szervezeti képviselőjének neve és kézbesítési címe.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelmező öröklésben érdekeltségét megalapozó okirat(ok); az illetékesség megállapításához szükséges adatokat tartalmazó okirat(ok); ha az ügyfél nem személyesen jár el, a törvényes vagy a meghatalmazott képviselője képviseleti jogát megalapozó okirat, kivéve, ha az a rendelkezési nyilvántartásban szerepel.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes.
A biztosítási intézkedés költségeit az köteles előlegezni, aki a biztosítási intézkedést kérte. A jegyző vagy a közjegyző felhívja a biztosítási intézkedést kérelmezőt, hogy a biztosítási intézkedés foganatosításával várhatóan felmerülő költségeket helyezze közjegyzői letétbe. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani. A biztosítási intézkedés foganatosításával felmerült költséget a jegyző végzésében állapítja meg. Ugyanebben a végzésben – az elrendelés indokoltságával kapcsolatos összes körülmény figyelembevételével – kell dönteni a költség viseléséről.

Hol intézhetem el?

Amíg a hagyatéki leltárt meg nem küldte a közjegyzőnek, addig a jegyző, azt követően a közjegyző.

Ügyintézés határideje

A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, háttérjoganyagként főszabály szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény általános rendelkezései irányadók a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel.
Tekintettel arra, hogy a biztosítási intézkedésnél az idő tényező kulcsszerepet tölt be, ezért a jegyző, illetve a közjegyző soron kívül – de legkésőbb 30 napon belül – köteles meghozni a végzését.
 
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény általános intézkedési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján a bíróság (itt: jegyző, illetve közjegyző) – törvény eltérő rendelkezése hiányában –
a) a beadvány bírósághoz történő érkezésétől,
b) a beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától, vagy
c) az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől
számított legkésőbb harminc napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: Van lehetőség fellebbezésre.

Jogorvoslati lehetőség részletei:

Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során a biztosítási intézkedés tárgyában hozott végzés ellen.
A hagyaték leltározása során a nem a közjegyző által hozott végzésekkel szembeni jogorvoslat esetében a fellebbezést a jegyzőnél kell benyújtani. A végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben – a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem, vagy nem egészben ad helyt, köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzőnek, aki – ha a fellebbezésben foglaltaknak 3 napon belül nem ad helyt – felterjeszti a bírósághoz.

A közjegyző a biztosítási intézkedésről szóló végzést – a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben maga is megváltoztathatja. Fellebbezéssel élhet az öröklésben érdekelt, és a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz.

A közjegyző végzése ellen fellebbezéssel a gyámhatóság is élhet, ha az örökösként érdekelt
a) méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy,
b) ismeretlen helyen levő személy vagy
c) ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy.

A fellebbezési jogról előzetesen lemondani nem lehet. A végzés közlése után sem mondhat le képviseltje nevében a fellebbezési jogról a természetes személy törvényes képviselője, valamint a gyám, az eseti gyám, az eseti és az ügygondnok. A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság által hozott végzéssel azonos hatályú. A közjegyző végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni.

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv):

A fellebbezést a jegyző vagy a közjegyző székhelyes szerint illetékes törvényszékhez kell címezni, de a jegyzőnél vagy a közjegyzőnél kell előterjeszteni.

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta):

A közjegyző végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni. A hagyaték leltározása során a nem a közjegyző által hozott végzésekkel szembeni fellebbezést a jegyzőnél kell előterjeszteni.

A benyújtási határidő:

A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap.

A fellebbezési illeték mértéke: A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Mit kell figyelembe venni az illetékesség megállapításakor?

Az illetékesség megállapításakor
- az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában
- az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, mindezek hiányában
- az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye
szerinti adatokat tartalmazó rendelkezésre álló közokiratokat, vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének adatait tartalmazó nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartás adatait kell figyelembe venni.

Fontosabb fogalmak

Hagyatéki eljárásban érdekelt:
- az öröklésben érdekelt,
- a hagyatéki eljárás lefolytatását azon az alapon kérte, hogy a birtokában van az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog,
- az örökhagyó hagyatékához tartozó, a halállal az örökösként érdekeltre átszálló jognak vagy követelésnek a hagyatéki eljárásban fellépő kötelezettje, és
- tulajdonostársak közös öröklési szerződése esetén az örökhagyót túlélő tulajdonostárs

Öröklésben érdekelt: Az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság.

Örökösként érdekelt:
Aki az eljárásban örökösként lép fel, ideértve azt is, akit az örökhagyó dologi hagyományban vagy halála esetére szóló ajándékban részesített, valamint az utóörököst és a dologi utóhagyományost is.

Utóörökös:
Aki az örökhagyó végrendeleti intézkedése alapján az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst váltja fel.

Hagyatéki hitelező:
a) a hagyatékátadási teher, valamint az örökhagyó tartozásainak megfizetése iránti igényét a hagyatéki eljárásban előterjesztő személy,
b) a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra – az örökhagyónak a vagyontárgy reá történő átruházására vonatkozó kötelezettségét állítva – a hagyatéki eljárásban kötelmi jogcímen támaszt igényt.

Jogalap nélküli birtoklás:
(1) Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.
(2) A jogalap nélküli birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik. Nem tagadhatja meg a dolog kiadását az, aki a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg.
(3) A jogalap nélküli birtokos jogállására, ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény eltérően nem rendelkezik, a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadók.
(4) A jogalap nélküli birtokos követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését – a dolog fenntartásával rendszerint együtt járó kisebb kiadások kivételével – és elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.
(5) A jogalap nélküli birtokos jóhiszeműsége esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is követelheti, rosszhiszeműsége esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést.
(6) A jogalap nélküli birtokos az elvitel jogát az állag sérelme nélkül gyakorolhatja.
(7) A jogalap nélküli birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, kivéve, ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt.
(8) A jóhiszemű jogalap nélküli birtokos az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a jegyző vagy a bíróság előtt vissza nem követelik, az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének megtérítésére nem köteles, és a dologban bekövetkezett károkért nem felelős. A jóhiszemű jogalap nélküli birtokos a dolog visszakövetelése ellenére sem köteles azoknak az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének megfizetésére, amelyeket vélt jogának megfelelően a visszakövetelésig beszedett vagy beszedhetett volna, és nem felel azokért a károkért sem, amelyek a dologban vélt jogának gyakorlása következtében keletkeztek.
(9) Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a jogalap nélküli birtokos a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja.
(10) A gyorsan romló vagy az olyan a dolgot, amelynél a késedelem jelentős értékveszteséggel járna – ha lehetséges – értékesíteni kell vagy fel kell használni.
(11) Az értékesítésből befolyt összeg vagy a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg.
(12) A jogalap nélküli birtokos helyzetére egyebekben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni.

Vonatkozó jogszabályok

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 4. pontja

a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 15/A. §, 69. § (2) bekezdés

a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 2. §, 3. §, 4. § (1)-(2) bekezdés, 5. §, 6. § (1) bekezdés d), e), l), n) és o) pontok, 7. §, 9. § (2) bekezdés, 16. § (1) bekezdés, 32. § - 42. §, 109. § (2) bekezdés, 110. § (2) bekezdés c) pont, 111-112. §, 113. § (1)-(2) bekezdés, 115. §

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. § (1) bekezdés i) pont, 132. § (2) bekezdés, 132. § (4) bekezdés b) pont


a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:1-4. §, 2:8. §, 2:12. § (2) bekezdés, 2:19. § (5) bekezdés, 5:9-5:12. §


az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 60. §

a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 2. és 3. pont, 33-34. §, 65-66. §, 110. § (1) bekezdés, 114. §, 170-171. §, 247. § (1) bekezdés, 365. § (6) bekezdés


a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyesbírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. §

Kulcsszavak

Hagyaték, leltár, öröklés, érdekelt, zárlat, biztosítási intézkedés.

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858