Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2020. május 25-től a kormányablakokban és okmányirodákban– Budapest kivételével – az ügyintézés minden ügykörben időpontfoglalás nélkül is lehetséges.

A fővárosi kormányablakokban a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt okmányok ügyintézéséhez szintén nem szükséges előzetesen időpontot foglalni, egyéb ügyekben  változatlanul kizárólag előzetes időpontfoglalással történik az ügyfélfogadás. Aelkészült okmányokat  postai úton kézbesítjük.

Továbbra is javasoljuk az időpontfoglalás és az elektronikus ügyintézési lehetőségek igénybevételét és kérjük a megfelelő óvintézkedések betartását (maszk viselése, védőtávolság, higiéniás előírások).

Felhívjuk továbbá szíves figyelmüket, hogy a kormányablakokban működő adóügyi ügyfélszolgálatokon határozatlan ideig szünetel az ügyfélfogadás. Javasoljuk a NAV online szolgáltatásainak használatát.

Öröklésben érdekelt indokolt kérelme a leltárba felvett vagyon, a vagyon meghatározott része vagy egyes vagyontárgyak zárlatának elrendelése iránt

Kódszám

JEGYZ00509

Az ügy rövid leírása

A kérelmet (ha a kormányablaknál nyújtják be) továbbítani kell az illetékes jegyzőnek, vagy közjegyzőnek, aki elbírálja és elfogadása esetén a biztosítási intézkedést elrendeli, vagy – ha a kérelem törvényi feltételei nem állnak fenn (pl. nem öröklésben érdekelt terjeszti elő) – a kérelmet elutasítja. Ha a hagyaték átadására még nem került sor, az öröklésben érdekelt azonban valószínűsítette, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, az öröklésben érdekelt indokolt kérelmére – amíg a leltárt meg nem küldte a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően – a közjegyző végzésben biztosítási intézkedésként elrendelheti a leltárba felvett vagyonnak, a vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak zárlatát, szükség esetén zár alá vételét.

A jegyző által elrendelt biztosítási intézkedést a jegyző maga foganatosítja.

Biztosítási intézkedés elrendelése előtt a biztosítási intézkedéssel közvetlenül érintettet szükség szerint meg kell hallgatni. Végrendeleti öröklés esetében a biztosítási intézkedés elrendelését csak akkor lehet alkalmazni, ha az adott tevékenységet nem végrendeleti végrehajtó vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezése szerint az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt eljárni köteles személy látja el.
Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy birtokosa a veszélyeztetett értéknek megfelelő, a jegyző által elrendelt biztosítási intézkedés esetén hatósági letétbe vehető biztosítékot ad, a biztosítási intézkedés elrendelése mellőzhető. A felajánlott biztosítékot hatósági letétbe kell venni. Biztosítékként készpénzt vagy korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt lehet elfogadni.

A biztosítási intézkedés költségeit az köteles előlegezni, aki a biztosítási intézkedést kérte.

A jegyző vagy a közjegyző felhívja a biztosítási intézkedést kérelmezőt, hogy a biztosítási intézkedés foganatosításával várhatóan felmerülő költségeket helyezze közjegyzői letétbe. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani.

Az elrendelt biztosítási intézkedést a leltárban fel kell tüntetni.
A biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló végzést a hagyatéki eljárásban érdekelteknek is kézbesíteni kell.
A biztosítási intézkedés foganatosításáról jegyzőkönyv készül.

A biztosítási intézkedést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt.

A biztosítási intézkedés foganatosításával felmerült költséget a jegyző végzésében állapítja meg. Ugyanebben a végzésben – az elrendelés indokoltságával kapcsolatos összes körülmény figyelembevételével – kell dönteni a költség viseléséről.

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?:

Az öröklésben érdekelt nyújthat be kérelmet.            

Öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti végrendeleti végrehajtó és hagyatéki gondnok, valamint a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság;
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor (az örökhagyó halálakor) az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.
A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, háttérjoganyagként főszabály szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései irányadók. A perben fél az lehet, akit a polgári (anyagi) jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek (perbeli-eljárási jogképesség). A polgári (anyagi) jog szerint jogképes az ember, a jogi személy, illetve egyes jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.
A perben (eljárásban) mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el (perbeli-eljárási cselekvőképesség), aki
a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik,
olyan, cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége a per (eljárás) tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva, vagy
a per (eljárás) tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.
A cselekvőképesség kizárólag természetes személyek vonatkozásában értelmezhető. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk. (például kiskorúság miatt) vagy a bíróság gondnokság alá helyezéssel nem korlátozza. Ilyen esetekben helyette törvényes képviselője jár el. A perbeli jog- és cselekvőképesség együttes megvalósulása a perképesség. A hagyatéki eljárásban a Pp. képviseletre vonatkozó szabályai is alkalmazandóak azzal, hogy az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező.
A fél választhat, hogy kizárólag személyesen, vagy meghatalmazott útján (aki nem csak jogi képviselettel hivatásszerűen foglalkozó személy lehet), vagy jogi képviselővel jár el. A polgári perrendtartás alapján meghatalmazottként a járhatnak el az ügyvéd és az ügyvédi iroda, a kamarai jogtanácsos,  az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben meghatározott körben, a fél hozzátartozója, a fél pertársa, valamint a fél pertársának képviselője, a közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet, illetve egyéb nem természetes személy alkalmazottja munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos pereiben, az önkormányzati szerv alkalmazottja az önkormányzat vagy önkormányzati szerv feladat- és hatáskörét érintő perekben, továbbá ugyanezen perekben az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tisztségviselő, ideértve az önkormányzati képviselőt is, ha a per – tárgya alapján – abba a szabályzatban meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult, valamint akit erre jogszabály feljogosít.

Kizáró okok: Nem.

Milyen adatokat kell megadni?

 A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, háttérjoganyagként főszabály szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, valamint a  bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény általános rendelkezései irányadók a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel.
Ennek megfelelően az öröklésben érdekeltnek a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmét indokolnia kell, elő kell adnia az öröklésben érdekeltségét megalapozó, valamint az illetékesség megállapításához szükséges adatokat és valószínűsítenie kell azt, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van.

A kérelem a fentieken túl tartalmazza az eljáró hatóság (jegyző, közjegyző) megnevezését, a fél nevét, azonosító adatait; – képviselet esetén – a fél képviselőjének teljes nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, ismert elektronikus levélcímét; – jogi képviselet esetén – jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét; az ügyfélnek a hatóság döntésére irányuló határozott kérelmét.
Természetes személy (ember) azonosító adatai: lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely, kézbesítési cím, ha az a lakóhelytől vagy a tartózkodási helytől eltér, születési hely és idő, anyja neve, perbeli cselekvőképesség hiányában törvényes képviselő neve és kézbesítési címe.
Nem természetes személy azonosító adatai: székhely, kézbesítési cím (ha székhelytől eltér), nyilvántartó hatóság és nyilvántartási szám, adószám, perben eljáró törvényes vagy szervezeti képviselőjének neve és kézbesítési címe.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelmező öröklésben érdekeltségét megalapozó okirat(ok); az illetékesség megállapításához szükséges adatokat tartalmazó okirat(ok); ha az ügyfél nem személyesen jár el, a törvényes vagy a meghatalmazott képviselője képviseleti jogát megalapozó okirat, kivéve, ha az a rendelkezési nyilvántartásban szerepel.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes.
A biztosítási intézkedés költségeit az köteles előlegezni, aki a biztosítási intézkedést kérte. A jegyző vagy a közjegyző felhívja a biztosítási intézkedést kérelmezőt, hogy a biztosítási intézkedés foganatosításával várhatóan felmerülő költségeket helyezze közjegyzői letétbe. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani. A biztosítási intézkedés foganatosításával felmerült költséget a jegyző végzésében állapítja meg. Ugyanebben a végzésben – az elrendelés indokoltságával kapcsolatos összes körülmény figyelembevételével – kell dönteni a költség viseléséről.

Hol intézhetem el?

Amíg a hagyatéki leltárt meg nem küldte a közjegyzőnek, addig a jegyző, azt követően a közjegyző.

Ügyintézés határideje

A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, háttérjoganyagként főszabály szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény általános rendelkezései irányadók a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel.
Tekintettel arra, hogy a biztosítási intézkedésnél az idő tényező kulcsszerepet tölt be, ezért a jegyző, illetve a közjegyző soron kívül – de legkésőbb 30 napon belül – köteles meghozni a végzését.
 
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény általános intézkedési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján a bíróság (itt: jegyző, illetve közjegyző) – törvény eltérő rendelkezése hiányában –
a) a beadvány bírósághoz történő érkezésétől,
b) a beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától, vagy
c) az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől
számított legkésőbb harminc napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: Van lehetőség fellebbezésre.

Jogorvoslati lehetőség részletei:

Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során a biztosítási intézkedés tárgyában hozott végzés ellen.
A hagyaték leltározása során a nem a közjegyző által hozott végzésekkel szembeni jogorvoslat esetében a fellebbezést a jegyzőnél kell benyújtani. A végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben – a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem, vagy nem egészben ad helyt, köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzőnek, aki – ha a fellebbezésben foglaltaknak 3 napon belül nem ad helyt – felterjeszti a bírósághoz.

A közjegyző a biztosítási intézkedésről szóló végzést – a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben maga is megváltoztathatja. Fellebbezéssel élhet az öröklésben érdekelt, és a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz.

A közjegyző végzése ellen fellebbezéssel a gyámhatóság is élhet, ha az örökösként érdekelt
a) méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy,
b) ismeretlen helyen levő személy vagy
c) ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy.

A fellebbezési jogról előzetesen lemondani nem lehet. A végzés közlése után sem mondhat le képviseltje nevében a fellebbezési jogról a természetes személy törvényes képviselője, valamint a gyám, az eseti gyám, az eseti és az ügygondnok. A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság által hozott végzéssel azonos hatályú. A közjegyző végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni.

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv):

A fellebbezést a jegyző vagy a közjegyző székhelyes szerint illetékes törvényszékhez kell címezni, de a jegyzőnél vagy a közjegyzőnél kell előterjeszteni.

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta):

A közjegyző végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni. A hagyaték leltározása során a nem a közjegyző által hozott végzésekkel szembeni fellebbezést a jegyzőnél kell előterjeszteni.

A benyújtási határidő:

A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap.

A fellebbezési illeték mértéke: A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Mit kell figyelembe venni az illetékesség megállapításakor?

Az illetékesség megállapításakor
- az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában
- az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, mindezek hiányában
- az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye
szerinti adatokat tartalmazó rendelkezésre álló közokiratokat, vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének adatait tartalmazó nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartás adatait kell figyelembe venni.

Fontosabb fogalmak

Hagyatéki eljárásban érdekelt:
- az öröklésben érdekelt,
- a hagyatéki eljárás lefolytatását azon az alapon kérte, hogy a birtokában van az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog,
- az örökhagyó hagyatékához tartozó, a halállal az örökösként érdekeltre átszálló jognak vagy követelésnek a hagyatéki eljárásban fellépő kötelezettje, és
- tulajdonostársak közös öröklési szerződése esetén az örökhagyót túlélő tulajdonostárs

Öröklésben érdekelt: Az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság.

Örökösként érdekelt:
Aki az eljárásban örökösként lép fel, ideértve azt is, akit az örökhagyó dologi hagyományban vagy halála esetére szóló ajándékban részesített, valamint az utóörököst és a dologi utóhagyományost is.

Utóörökös:
Aki az örökhagyó végrendeleti intézkedése alapján az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst váltja fel.

Hagyatéki hitelező:
a) a hagyatékátadási teher, valamint az örökhagyó tartozásainak megfizetése iránti igényét a hagyatéki eljárásban előterjesztő személy,
b) a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra – az örökhagyónak a vagyontárgy reá történő átruházására vonatkozó kötelezettségét állítva – a hagyatéki eljárásban kötelmi jogcímen támaszt igényt.

Jogalap nélküli birtoklás:
(1) Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.
(2) A jogalap nélküli birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik. Nem tagadhatja meg a dolog kiadását az, aki a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg.
(3) A jogalap nélküli birtokos jogállására, ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény eltérően nem rendelkezik, a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadók.
(4) A jogalap nélküli birtokos követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését – a dolog fenntartásával rendszerint együtt járó kisebb kiadások kivételével – és elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.
(5) A jogalap nélküli birtokos jóhiszeműsége esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is követelheti, rosszhiszeműsége esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést.
(6) A jogalap nélküli birtokos az elvitel jogát az állag sérelme nélkül gyakorolhatja.
(7) A jogalap nélküli birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, kivéve, ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt.
(8) A jóhiszemű jogalap nélküli birtokos az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a jegyző vagy a bíróság előtt vissza nem követelik, az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének megtérítésére nem köteles, és a dologban bekövetkezett károkért nem felelős. A jóhiszemű jogalap nélküli birtokos a dolog visszakövetelése ellenére sem köteles azoknak az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének megfizetésére, amelyeket vélt jogának megfelelően a visszakövetelésig beszedett vagy beszedhetett volna, és nem felel azokért a károkért sem, amelyek a dologban vélt jogának gyakorlása következtében keletkeztek.
(9) Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a jogalap nélküli birtokos a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja.
(10) A gyorsan romló vagy az olyan a dolgot, amelynél a késedelem jelentős értékveszteséggel járna – ha lehetséges – értékesíteni kell vagy fel kell használni.
(11) Az értékesítésből befolyt összeg vagy a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg.
(12) A jogalap nélküli birtokos helyzetére egyebekben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni.

Vonatkozó jogszabályok

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 4. pontja

a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 15/A. §, 69. § (2) bekezdés

a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 2. §, 3. §, 4. § (1)-(2) bekezdés, 5. §, 6. § (1) bekezdés d), e), l), n) és o) pontok, 7. §, 9. § (2) bekezdés, 16. § (1) bekezdés, 32. § - 42. §, 109. § (2) bekezdés, 110. § (2) bekezdés c) pont, 111-112. §, 113. § (1)-(2) bekezdés, 115. §

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. § (1) bekezdés i) pont, 132. § (2) bekezdés, 132. § (4) bekezdés b) pont


a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:1-4. §, 2:8. §, 2:12. § (2) bekezdés, 2:19. § (5) bekezdés, 5:9-5:12. §


az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 60. §

a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 2. és 3. pont, 33-34. §, 65-66. §, 110. § (1) bekezdés, 114. §, 170-171. §, 247. § (1) bekezdés, 365. § (6) bekezdés


a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyesbírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. §

Kulcsszavak

Hagyaték, leltár, öröklés, érdekelt, zárlat, biztosítási intézkedés.

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858