Akadálymentes verzió

Bármelyik örökösként érdekelt kérelme ügygondnok kirendelése iránt

Kódszám

JEGYZ00512

Az ügy rövid leírása

Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha a hagyaték átadására még nem került sor, az öröklésben érdekelt azonban valószínűsítette, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van; a veszély csökkenthető, illetve megszüntethető több konkrét intézkedéssel (pl. a letétbe helyezéssel, konkrét személy birtokába adással, zárlattal, vagy – romlandó dolog esetén – értékesítéssel), vagy egy ügygondnoknak a kirendelésével, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. Az ügygondnok – biztosítási intézkedésként történő – kirendelésének esetei a következők: 
   
Ha a leltár szerint a hagyatékban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) gazdasági társaságokra és szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott társasági, illetve szövetkezeti részesedés van – amíg a leltárt meg nem küldték a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően – a közjegyző biztosítási intézkedésként a tagsági (szövetkezeti) jogok gyakorlására a társaság (szövetkezet) vagy a működésében érintett más személy, szervezet indokolt kérelmére ügygondnokot rendelhet ki, ha az intézkedés nyilvánvalóan a társasági (szövetkezeti) vagyon megóvása vagy a társaság (szövetkezet) működésének biztosítása érdekében szükséges. 

Ha a leltár szerint a hagyatékban követelés van, annak behajtására az öröklésben érdekelt kérelmére a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki.

Ha arra hivatalból nem került sor, az ügygondnokot bármelyik örökösként érdekelt kérelmére a közjegyző (leltár megküldéséig a jegyző) végzésben kirendeli, és feladatáról a végzés megküldésével egyidejűleg – ha az a végrendelet későbbi előkerülése miatt változik, akkor ismételten – tájékoztatja.
Ügygondnok csak akkor rendelhető ki, ha az eljárásának előrelátható díját és költségeit a kérelmező – a hagyatéki eljárás költségeitől függetlenül – megelőlegezi és viseli.

Végrendeleti öröklés esetében az ügygondnok kirendelését csak akkor lehet alkalmazni, ha az adott tevékenységet nem végrendeleti végrehajtó vagy a Ptk. rendekezése szerint az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt eljárni köteles személy látja el.

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?:

Örökösként érdekeltek nyújthatnak be kérelmet. Örökösként érdekelt: aki az eljárásban örökösként lép fel, ideértve azt is, akit az örökhagyó dologi hagyományban vagy halála esetére szóló ajándékban részesített, valamint az utóörököst és a dologi utóhagyományost is.

A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, háttérjoganyagként főszabály szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései irányadók. A perben fél az lehet, akit a polgári (anyagi) jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek (perbeli-eljárási jogképesség). A polgári (anyagi) jog szerint jogképes az ember, a jogi személy, illetve egyes jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.
A perben (eljárásban) mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el (perbeli-eljárási cselekvőképesség), aki
a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik,
b) olyan, cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége a per (eljárás) tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva, vagy
c) a per (eljárás) tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.
A cselekvőképesség kizárólag természetes személyek vonatkozásában értelmezhető. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk. (például kiskorúság miatt) vagy a bíróság gondnokság alá helyezéssel nem korlátozza. Ilyen esetekben helyette törvényes képviselője jár el. A perbeli jog- és cselekvőképesség együttes megvalósulása a perképesség. A hagyatéki eljárásban a Pp. képviseletre vonatkozó szabályai is alkalmazandóak azzal, hogy az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. A fél választhat, hogy kizárólag személyesen, vagy meghatalmazott útján (aki nem csak jogi képviselettel hivatásszerűen foglalkozó személy lehet), vagy jogi képviselővel jár el. A Pp. alapján meghatalmazottként a következő személyek járhatnak el:  
a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda,
b) a kamarai jogtanácsos, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben meghatározott körben,
c) a fél hozzátartozója,
d) a fél pertársa, valamint a fél pertársának képviselője,
e) a közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet, illetve egyéb nem természetes személy alkalmazottja munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos pereiben,
f) az önkormányzati szerv alkalmazottja az önkormányzat vagy önkormányzati szerv feladat- és hatáskörét érintő perekben, továbbá ugyanezen perekben az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tisztségviselő, ideértve az önkormányzati képviselőt is, ha a per – tárgya alapján – abba a szabályzatban meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult, valamint
g) akit erre jogszabály feljogosít.   

Kizáró okok: Nem.

Milyen adatokat kell megadni?

A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, háttérjoganyagként főszabály szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései irányadók a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel. Ennek megfelelően kérelem tartalmaznia kell az ügygondnok kirendelésének indokait, továbbá a kérelmezőnek elő kell adnia az örököskénti érdekeltségét megalapozó, valamint az illetékesség megállapításához szükséges adatokat. 

A kérelemnek továbbá tartalmaznia kell az eljáró hatóság (jegyző, közjegyző) megnevezését, a fél nevét, azonosító adatait; – képviselet esetén – a fél képviselőjének teljes nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, ismert elektronikus levélcímét; - jogi képviselet esetén - jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét; az ügyfélnek a hatóság döntésére irányuló határozott kérelmét.

Azonosító adatok természetes személy esetén: lakóhely (lakóhely hiányában tartózkodási hely), kézbesítési cím (ha lakóhelytől vagy tartózkodási helytől eltér), születési hely és idő, anyja neve, perbeli cselekvőképesség hiányában törvényes képviselő neve és kézbesítési címe.
Azonosító adatok nem természetes személy esetén: székhely, kézbesítési cím (ha székhelytől eltér), nyilvántartó hatóság és nyilvántartási szám, adószám, perben eljáró törvényes vagy szervezeti képviselőjének neve és kézbesítési címe.

Milyen iratok szükségesek?

Képviselet esetén meghatalmazás (kivéve, ha az a rendelkezési nyilvántartásban szerepel). Csatolhatóak a kérelemben előadottakat alátámasztó dokumentumok. 

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes.A biztosítási intézkedés költségeit az köteles előlegezni, aki a biztosítási intézkedést kérte.A jegyző vagy a közjegyző felhívja a biztosítási intézkedést kérelmezőt, hogy a biztosítási intézkedés foganatosításával várhatóan felmerülő költségeket helyezze közjegyzői letétbe. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani.A biztosítási intézkedés foganatosításával felmerült költséget a jegyző/közjegyző végzésében állapítja meg. Ugyanebben a végzésben – az elrendelés indokoltságával kapcsolatos összes körülmény figyelembevételével – kell dönteni a költség viseléséről.

Hol intézhetem el?

A leltár megküldéséig a jegyző, utána a közjegyző. 

Ügyintézés határideje

A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, háttérjoganyagként főszabály szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény általános rendelkezései irányadók a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel.
Tekintettel arra, hogy a biztosítási intézkedésnél az időtényező kulcsszerepet tölt be, ezért a jegyző, illetve a közjegyző soron kívül – de legkésőbb 30 napon belül – köteles meghozni a végzését. 

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: Van lehetőség fellebbezésre.

Jogorvoslati lehetőség részletei:

A közjegyző végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszékhez kell címezni. A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság által hozott végzéssel azonos hatályú. A közjegyző a végzést – a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben maga is megváltoztathatja.
Fellebbezéssel élhet az öröklésben érdekelt, és a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz.

A közjegyző végzése ellen fellebbezéssel a gyámhatóság is élhet, ha az örökösként érdekelt
a) méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy,
b) ismeretlen helyen levő személy vagy
c) ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy.

A fellebbezési jogról előzetesen lemondani nem lehet. A végzés közlése után sem mondhat le képviseltje nevében a fellebbezési jogról a természetes személy törvényes képviselője, valamint a gyám, az eseti gyám, az eseti és az ügygondnok.

Jegyző által hozott végzés esetén a fellebezést a jegyzőnél kell előterjeszteni. A végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben – a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem, vagy nem egészben ad helyt, köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzőnek, aki – ha a fellebbezésben foglaltaknak 3 napon belül nem ad helyt – felterjeszti a bírósághoz.

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): A fellebbezést a közjegyző, vagy jegyző széhelye szerint illetékes törvényszékhez kell címezni.

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A végzést hozó jegyzőnél vagy közjegyzőnél. 

A benyújtási határidő: A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap. 

A fellebbezési illeték mértéke: A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Milyen költsége van az ügygondnok kirendelésének?

1. A hagyatéki eljárásban kirendelt ügygondnok költségtérítésként a készkiadásainak megtérítését indítványozhatja, vagy
2. Az ügygondnok kérelmére a munkaórák tételes kimutatása mellett a munkadíj 25%-ának megfelelő összegű költségátalány fizetésére kerül sor.

Az ügygondnokot a kirendelés teljesítésére fordított idő alapján, minden megkezdett óráért munkadíj illeti meg, amely nem lehet magasabb, mint a költségvetési törvényben megállapított kirendelt ügyvédi óradíj (2018-ban 5.000 Ft).
A költségtérítés és a munkadíj (együtt: a biztosítási intézkedés költsége) megelőlegezésére hivatalból vagy a foganatosító – akár több alkalommal előterjesztett – kérelmére a biztosítási intézkedést elrendelő jegyző vagy közjegyző végzéssel költségelőleg fizetését rendelheti el. A megfizetett költségelőleget a jegyző vagy a közjegyző letétbe veszi.

Fontosabb fogalmak

örökösként érdekelt: aki az eljárásban örökösként lép fel, ideértve azt is, akit az örökhagyó dologi hagyományban vagy halála esetére szóló ajándékban részesített, valamint az utóörököst és a dologi utóhagyományost is;

öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti végrendeleti végrehajtó és hagyatéki gondnok, valamint a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság;

hagyatéki hitelező: aki
a) a hagyatékátadási teher, valamint az örökhagyó tartozásainak megfizetése iránti igényét a hagyatéki eljárásban előterjesztő személy,
b) a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra – az örökhagyónak a vagyontárgy reá történő átruházására vonatkozó kötelezettségét állítva – a hagyatéki eljárásban kötelmi jogcímen támaszt igényt;

igénylő: aki a leltározott vagyontárgyra (dologra, jogra, követelésre) a hagyatéki eljárásban olyan jogcímen terjeszt elő igényt, amely szerint az nem tartozik az örökhagyó hagyatékához, hanem (tulajdonosként, engedményesként stb.) magát az igénylőt illeti meg;

utóörökös: aki az örökhagyó végrendeleti intézkedése alapján az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst váltja fel.

hagyatéki eljárásban érdekelt: aki
a) az öröklésben érdekelt,
b) a hagyatéki eljárás lefolytatását azon az alapon kérte, hogy a birtokában van az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog,
c) az örökhagyó hagyatékához tartozó, a halállal az örökösként érdekeltre átszálló jognak vagy követelésnek a hagyatéki eljárásban fellépő kötelezettje, és
d) tulajdonostársak közös öröklési szerződése esetén az örökhagyót túlélő tulajdonostárs;

Vonatkozó jogszabályok

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 4. pont

a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 15/A. §, 69. § (2) bekezdés

a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 2. §, 3. §, 4. § (1) bekezdés, 5. §, 6. §, 7. §, 9. § (2) bekezdés, 16. § (1) bekezdés, 32.-42. §, 109. § (2) bekezdés, 110. § (2) bekezdés c) pont, 111-112. §, 113. § (1)-(2) bekezdés, 115. §

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. § (1) bekezdés i) pont, 132. § (2) bekezdés, 132. § (4) bekezdés b) pont

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:1-4. §, 2:8. §, 2:12. § (2) bekezdés, 2:19. § (5) bekezdés, 7:75. §

az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 60. §

a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 2. és 3. pont, 33. §, 34. §, 65. §, 66. §, 110. § (1) bekezdés, 114. §, 170. §, 171. §, 247. § (1) bekezdés, 365. § (6) bekezdés

a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyesbírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. §

a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 19. §, 20. §, 22. §

Kulcsszavak

örökösként érdekelt, ügygondnok, biztosítási intézkedés, hagyaték, öröklés

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858