Akadálymentes verzió

Állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem

Kódszám

OKMIR00009

Az ügy rövid leírása

A polgár bármelyik járási hivatalnál; a kijelölt kormányhivatalnál; - ha  a polgár nem rendelkezik személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes hatósági igazolvánnyal, valamint, ha első alkalommal igényel tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolványt - , a nyilvántartást kezelő szervnél; - magyar állampolgárságú kérelmező esetén - a konzuli tisztviselőnél; a személyes megjelenésében – egészségügyi okból – akadályozott a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél; a fogvatartott a büntetés-végrehajtási intézetnél; Magyarországon született magyar állampolgár újszülött törvényes képviselője a születést anyakönyvező anyakönyvvezetőnél is előterjesztheti az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelmét. A polgár köteles igényelni a személyazonosító igazolvány kiadását, amennyiben nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal.

Ki jogosult az eljárásra?

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó magyar állampolgárnak, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállású személynek adható, aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait megfelelően, különösen azt a jogszabályban (414/2015. (XII.23.) Korm. rendeletben) meghatározott okiratokkal igazolja. A bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni. A polgár köteles igényelni a személyazonosító igazolvány kiadását, amennyiben nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal.
Főszabály szerint csak személyesen járhat el a kérelmező.A konzuli tisztviselő előtt indított eljárás kivételével meghatalmazott is eljárhat, ha a kérelmező - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni.Törvényes képviselő jár el - személyes megjelenést mellőzve - a Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványa tekintetében. Cselekvőképtelen kérelmező esetében a törvényes képviselő jár el, de ekkor is meg kell jelennie személyesen a kérelmezőnek, kivéve, ha a személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.

Milyen adatokat kell megadni?

A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja - és a jogszabályban foglaltak szerint igazolja - a személyi adatait (nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, anyja nevét, nemét), arcképmását, és a kérelmet – ha a 12. életévét betöltötte – saját kezűleg aláírja. Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel. A kérelemben fel kell tüntetni az alábbi adatokat: kérelmező személyi azonosítója, családi és utóneve, (nevét kérelmére nemzetiségi nyelven is), születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje, anyja születési családi és utóneve, állampolgársága, nem magyar állampolgársága esetén jogállása, neme, annak ténye, hogy társadalombiztosítási azonosító jellel, adóazonosító jellel a kiállítás időpontjában rendelkezik-e, az okmány belföldi kézbesítési címe, arcképmása, ujjnyomatának rögzítése, vagy a rögzítés visszautasítása, ujjnyomat adására fizikailag képtelenség ténye, saját kezű aláírása, a kérelmet előterjesztő saját kezű aláírása , az állandó személyazonosító igazolvány igénylésének oka, az állandó személyazonosító igazolvány leadásának/le nem adásának oka, az előző okmány azonosítója, az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadásának oka, az okmány azonosítója, érvényességi ideje, annak a ténye, hogy e-aláírási funkciót igényelt-e, az elektronikus aláírás igényléséhez szükséges elektronikus levélcíme, ha e-aláírás funkciót igényelt, a regisztrációs kód, az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN kód létrehozásához szükséges aktiváló PIN kód és a PUK kód átvételének ténye, vagy átvételének megtagadása, valamint a kódokat tartalmazó boríték azonosítója, az elektronikus aláíráshoz tartozó PIN kód létrehozásához szükséges aktiváló PIN kód és a visszavonási jelszó átvételének ténye és a kódokat tartalmazó boríték azonosítója, ha e-aláírás funkciót igényelt

Milyen iratok szükségesek?

A kérelmező igazolja a személyi adatait, a személyes megjelenésében – egészségügyi okból – akadályozott, valamint a Magyarországon született magyar állampolgár újszülött esetében a meghatalmazott vagy a törvényes képviselő becsatolja a kérelmező igazolványképét(1 darab); az egészségi állapota miatt személyes megjelenésre nem képes kérelmező esetén be kell mutatni a kezelőorvos által kiállított igazolást is; Ha a kérelmező a 12. életévét betöltötte saját kezűleg írja alá a kérelmet. A kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírni, ha meghatalmazott jár el. Meghatalmazott eljárása esetén be kell csatolni a meghatalmazást, a meghatalmazott személyazonosságát igazoló érvényes okmányt be kell mutatni. 

A kérelmezőnek a személyazonosságát igazolnia szükséges. Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, akkor az igazoláshoz ezt felhasználhatja. Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, illetve ha a menekült vagy az oltalmazott jogállású kérelmező az útlevélen kívül más, személyazonosságot igazoló érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző évben sem rendelkezett ilyen érvényes okmánnyal, a személyazonosságát egyéb módon igazolnia szükséges. Az igazoláshoz felhasználható különösen: a bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmező esetén a bevándorlási engedély, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okirat, a letelepedett jogállást igazoló okmány; a menekült és az oltalmazott jogállású kérelmező esetén – ha első személyazonosító igazolvánnyal történő ellátására kerül sor – olyan fénykép, amelynek hátoldalán a menekültügyi hatóság feltüntette a kérelmező menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismeréséről szóló hatósági határozatának számát, továbbá a menekültként vagy oltalmazottként elismert személlyel való azonosságot bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolta.

Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, de a kérelem benyújtásakor rendelkezik a magyar hatóság által kiállított születési anyakönyvi kivonattal és a névviselés megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított házassági anyakönyvi kivonattal, azt a kérelemhez bemutathatja. Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a (3) bekezdésben foglalt okiratot nem mutatja be, az eljáró hatóság hivatalból intézkedik az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével a szükséges adatok egyeztetése érdekében, ha a születést és a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték. Ha a polgár a doktori címet 2006. február 1-jén vagy azt követően fennálló hallgató jogviszony alapján szerezte, a (2) bekezdés a) pontjától eltérően a doktori címre jogosító okiratot vagy annak másolatát bemutathatja.

A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetében a törvényes képviselőnek igazolnia kell a gondnokság alá helyezést, továbbá a törvényes képviseletet, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát is. Az igazolás történhet különösen jogerős bírósági, valamint végleges gyámhatósági határozattal.

Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetében, ha személyesen csak az egyik szülő jelenik meg, akkor igazolnia szükséges, hogy személyazonosító igazolvány kiadásához a másik szülő (törvényes képviselő) hozzájárult. Ennek hiányában a szülő igazolja a másik szülő szülői felügyeletének megszűnését, szünetelését. Az igazolásokhoz felhasználható különösen a másik szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a bv. szerv vezetője, a konzuli tisztviselő, a kijelölt kormányhivatal, a nyilvántartást kezelő szerv vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata a személyazonosító igazolvány kiadásához, vagy a szülői felügyelet megszűnését, szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat vagy végleges gyámhatósági határozat.

Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetén az eljáró törvényes képviselő személyazonosságát is ellenőrizni kell.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes.

Hol intézhetem el?

Országos illetékesség, azaz bármely járási hivatal, kijelölt kormányhivatal, konzuli tisztviselő, - jogszabályban meghatározott kivétellel - nyilvántartást kezelő szerv. (Kivételek többek között: a fogvatartott állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a büntetés-végrehajtási intézetnél terjesztheti elő, amely közreműködő hatóságként jár el ) A konzuli tisztviselő előtt indított eljárás kivételével a személyes megjelenésében - egészségügyi okból - akadályozott az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti, aki közreműködő hatóságként jár el és a kérelmet ellenőrzést követően haladéktalanul megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. A Magyarországon született magyar állampolgár újszülött tekintetében a kérelemnyomtatványt az anyakönyvvezető továbbítja a születés helye szerint illetékes járási hivatalnak.

Ügyintézés határideje

A kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított 20 nap. Ha a kérelem és mellékletei, valamint az eljáró hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott a döntést azonnal, de legkésőbb 8 napon belül meg kell hozni (sommás eljárás).

Jogorvoslati lehetőség

Van, a nyilvántartást kezelő szervnél előterjesztett kérelem esetén azonban csak bírósági felülvizsgálatnak van helye.

A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.   


A járási (fővárosi kerületi) hivatal tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatal
járási hivatal
a döntés közlésétől számított 15 nap
5000 Ft.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

 http://www.nyilvantarto.hu/hu/szig_elso
A személyazonosító igazolvány mellett milyen okmánnyal lehet igazolni a személyazonosságot? Érvényes kártyaformátumú vezetői engedély és érvényes útlevél, Mennyi ideig érvényes az ideiglenes személyazonosító igazolvány? Az ideiglenes személyazonosító igazolvány minden esetben 30 napos érvényességi idővel állítható ki, az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig az ideiglenes személyazonosító igazolvány ismételten kiadható. Mennyibe kerül a személyazonosító igazolvány kiadása? Az eljárás illetékmentes. 

Fontosabb fogalmak

Személyazonosság igazolására alkalmas okmányok: személyazonosító igazolványon, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély. A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a nyilvántartás – nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat – alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, mely a polgár személyazonosságát és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja. Kiadható állandó illetve ideiglenes személyazonosító igazolvány.

Vonatkozó jogszabályok

A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII.23.) Korm. rendelet , A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény , 7.§ (1) bekezdés g)-h) pont, 7.§ (2) bekezdés, 9.§ (2) bekezdés g) pont, 15.§ (2) bekezdés, 29-29/J. §, A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról kiadott 146/1993 (X. 26.) Korm. rendelet 9.§ (4) bekezdés b) pont, 12.§ (1) bekezdés c) pont, e) pont, (2) bekezdés, Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 51. pont, Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 50. §, 112. §, 116.§ (2) bekezdés a) pont, 118. (3) bekezdés

Kulcsszavak

állandó személyazonosító igazolvány, ideiglenes személyazonosító igazolvány

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858