Akadálymentes verzió

Tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem

Kódszám

FOLDH00001

Az ügy rövid leírása


Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot.

Tulajdonjogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. Ebből következően a tulajdonjog nem jegyezhető be az ingatlannak természetben megjelölt, vagy térmértékkel (területnagysággal) meghatározott részére. Ha a tulajdonszerzés nem egész ingatlanra vonatkozik, a bejegyzésben fel kell tüntetni a megszerzett eszmei hányadot.

A Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzéséhez speciális szabályként kötődik, hogy a bejegyzésben meg kell jelölni az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet.

Az adásvétel jogcímén történő tulajdonjog bejegyzéséhez speciális szabályok kötődhetnek, mivel szerződésen, vagy törvényi rendelkezésen alapuló elővásárlási, visszavásárlási, vételi jog, korlátozhatja, illetve elidegenítési és terhelési tilalom kizárhatja az ingatlan tulajdonjogának megszerzését.

Jelentősen korlátozott a termőföld tulajdonjogának megszerzése, amelyet a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény rendelkezései szabályoznak, így a belföldi magán- és jogi személyek, valamint a külföldiek tulajdonszerzését és az elővásárlási jog gyakorlását, a megszerezhető termőföld maximális mértékét.

Speciális szabályok vonatkoznak külterületi termőföld vagy tanya adásvételének esetére. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény meghatározza az elővásárlásra jogosultak körét és sorrendjét, továbbá az elővásárlási jog gyakorlásának módját.

Az elővásárlási jog gyakorlásának részletes szabályait az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet
tartalmazza.
Az eladónak a kapott vételi ajánlatot hirdetményi úton közölnie kell az elővásárlásra jogosultakkal. (Az adásvétel tárgyát képező ingatlan fekvése szerinti önkormányzatnál 60 napra ki kell függeszteni, és egyidejűleg meg kell küldenie a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet részére. Kivétel: ha a vevő közeli hozzátartozó.) Amennyiben a vételi ajánlat társtulajdonostól érkezik nem kell kifüggeszteni, de az ajánlat 1 példányát meg kell küldeni a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) részére.

Ki jogosult az eljárásra?

A bejegyzést - ha jogszabály rendelkezéséből, vagy a felek megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti. A kérelmet jogi képviselő útján kell benyújtani.

(Tulajdonjogot szerző személy/személyek.)
NEM szükséges az ügyfélnek személyesen eljárnia, azonban a jogi képviselet kötelező. (Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt.)

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelmező nevét (megnevezését), természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), személyi azonosítóját (statisztikai azonosítóját, cégjegyzékszámát, bírósági bejegyzésének számát, egyházi jogi személy nyilvántartási számát), az érintett ingatlannak (település és helyrajzi szám szerinti), valamint annak a jognak a megjelölését, amelynek bejegyzését kérik. A kérelemnek tartalmaznia kell a jogi képviselő nevét (megnevezését), székhelyét.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelmen túl be kell nyújtani a tulajdonjog keletkezését, módosulását, megszűnését igazoló közokirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat (pld. adásvételi, ajándékozási, csere, tulajdonközösséget megállapító vagy megszüntető szerződés) 2 eredeti és 1 másolati példányát amelynek tartalmaznia kell a jogszabályban meghatározott esetekben az okiratra vezetett záradékot, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosulttól származó bejegyzési engedélyt, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat. A bejegyzési engedély, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező külön okiratban is megadható.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárási díj jellege igazgatási szolgáltatási díj.

A díj mértéke változással érintett ingatlanonként 6600 forint.

Indokolt esetben, a kérelemre történő soron kívüli ügyintézés díja ingatlanonként 10000 forint, melyet az eljárási díjon felül kell megfizetni.

Az eljárási díj megfizetése történhet az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben a hivatali helyiségében erre lehetőség van bankkártyával, készpénz-átutalási megbízással (csekkel) illetve átutalással.

Az eljárási díj alól kivételt képeznek a tárgyuknál fogva díjmentes eljárások (pl. a lakástörvény alapján vételi, elővásárlási joggal rendelkező személy részére elidegenített önkormányzati vagy állami tulajdonban álló lakás tulajdonjogának bejegyzésével kapcsolatos eljárás, a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló tulajdonosváltozás), valamint az eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesülők (Magyar Állam, egyház, belső egyházi jogi személy).

Hol intézhetem el?

Járási Hivatal
Budapest Főváros XIV. kerületi Hivatala
Budapest Főváros XI. kerületi Hivatala

Ügyintézés határideje

Az általános ügyintézési határidő 21 nap. Azonban ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot - az általános ügyintézési határidőtől eltérően - hetven napon belül kell meghozni. Ha törvény soron kívüli ügyintézést ír elő, eltérő rendelkezés hiányában az ügyintézési határidő 15 nap. Indokolt esetben kérelemre soronkívüli ügyintézés kérhető engedélyezhető. Kérelem alapján engedélyezett soronkívüli ügyintézés esetén az ügyintézési határidő az engedély megadásától számított még nyitva álló törvényes ügyintézési határidő fele.

Jogorvoslati lehetőség

Az ügyfél az első fokú határozat ellen fellebbezhet.
Megyei/Fővárosi Kormányhivatal
A megtámadott döntést hozó illetékes járási hivatal.
A járási hivatal döntése ellen főszabály szerint a kézbesítéstől számított harminc napon belül lehet fellebbezést benyújtani. Az az érdekelt azonban, akinek a járási hivatali határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, és a határozat kézbesítését a bejegyzéstől számított egy éven belül kéri, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő fellebbezést.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés díja 10 000 forint.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Nem áll rendelkezésre ügyféltájékoztató
Kiskorút érintő szerződések esetén a kiskorú nevében mindkét szülőnek alá kell-e írni a szerződést?
Válasz: Igen, kivéve ha bírósági ítélet alapján csak az egyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, vagy ha az egyik szülő elhalálozott. (Igazolni kell.) Bizonyos esetekben a szerződés gyámhatósági jóváhagyása is szükséges.

Alá kell-e írnia a szerződést a kiskorúnak?
Válasz: Korlátozottan cselekvőképes (16 éven felüli) kiskorúnak igen, és azt a törvényes képviseletet ellátóknak is jóvá kell hagynia. Cselekvőképtelen kiskorú a szerződést érvényesen nem írhatja alá, a törvényes képviselő helyette írja azt alá.

Miért kell a tanya vagy termőföld eladásakor a vételi ajánlatot kifüggeszteni?
Válasz: A Polgári Törvénykönyv és a termőföldről szóló törvény szerinti elővásárlásra jogosultak, így értesülnek a vételi ajánlatról és így van lehetőségük az elővásárlási joguk gyakorlására.



Minden külterületi földre vonatkozó vételi ajánlatot ki kell függeszteni,
Válasz: Nem. Közeli hozzátartozótól és társtulajdonostól kapott vételi ajánlatot nem kell kifüggeszteni. Társtulajdonos esetén azonban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek meg kell küldeni a vételi ajánlatot. Külterületi kivett megjelölésű, vagyis nem termőföld ingatlanok esetében a kifüggesztési kötelezettség (elővásárlási jog) értelemszerűen szintén nem áll fenn.

Fontosabb fogalmak

Széljegyzés: A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.
Kötelező jogi képviselet: a kérelmet az ügyfél meghatalmazása alapján eljáró ügyvédnek, jogtanácsosnak, közjegyzőnek kell benyújtania, aláírnia a fél képviseletében.
Vételi ajánlat: A vevőtől kapott ajánlat az adásvételre, amelyben meg kell jelölni az eladó a vevő személyét, az adásvétel tárgyát képező ingatlant/ingatlan illetőséget (helyrajzi szám, terület, aranykorona érték, tulajdoni hányad) és a vételárat. A közlésből ki kell tűnnie annak is, hogy az ajánlattevő elővásárlásra jogosult-e, és ha igen, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott melyik jogcímen.
Kifüggesztés: A kapott vételi ajánlatot az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének meg kell küldeni vagy át kell adni a hirdetőtáblán történő kifüggesztésre. Az elővásárlásra jogosult személyek ilyen módon történik a vételi ajánlat közlése.

Vonatkozó jogszabályok

A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. Rendelet 4. § (1) bekezdés, 5. §, 15. § (1) bekezdés, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 6. § (1) bekezdés, 7. §, 9. § (1) bekezdés, 11. §, 13. §, 15.§. 16. § a) pont, g) pont, 17. § 16., 20. pont, 19. § (2) bekezdés, 22. §, 25. (3) bekezdés, 26. § (1)-(3) bekezdés, (6)-(7) bekezdés, 29. §, 45. § (1), (2) bekezdés, 48. §, 49. § (3), (5) bekezdés, 72-74. §, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtására kiadott 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdés, 6. §, 10. §, 14-15. §, 28. §, 32. §, 60. §, 77. § (1) bekezdés, 83/A. §, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. (1), (4), (5), (10) bekezdés, 32/B. §, 32/C. § (1) bekezdés f), g) pont, a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII.28.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdés, 9. §, 12. §, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (5) bekezdés, 71. § (1) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII: törvény 18. §, az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 2. §, az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006. (VI.13.) FVM rendelet 2. §, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159. § (1) bekezdés, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:167. §

Kulcsszavak

tulajdonjog, vételi ajánlat, kifüggesztés, jogi képviselet, föld, tanya, díj,

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858