Akadálymentes verzió

Tartási- és életjáradéki jog bejegyzése iránti kérelem

Kódszám

FOLDH00032

Az ügy rövid leírása


Tartási jog


Ha a tartási kötelezettség ellenében a tartásra kötelezettre ingatlan tulajdonjogát ruházzák át, és a tartásra jogosult felhívására a tartásra kötelezett az őt terhelő kötelezettség biztosítására megfelelő biztosítékot nem ad, a tartásra jogosult kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként tartási jogot kell bejegyezni.

A tartási jog jogosultja, az eltartott csak természetes személy lehet. Ellenben a tartásra kötelezett, az eltartó jogi személy is lehet a tartási szerződésben.

A tartási jogot az átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezni.

Életjáradéki jog

Ha a járadékadási kötelezettség ellenében a járadékadásra kötelezettre ingatlan tulajdonjogát ruházzák át, és a járadékszolgáltatásra jogosult felhívására a járadékadásra kötelezett az őt terhelő kötelezettség biztosítására megfelelő biztosítékot nem ad, a járadékszolgáltatásra jogosult kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként életjáradéki jogot kell bejegyezni.

Az életjáradéki jogot, az átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

Tartási, illetve életjáradéki szerződés esetén, amennyiben a jogosult a tartás, szolgáltatás fejében az ingatlan tulajdonjogát a kötelezettre átruházza, a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság hivatalból – erre irányuló külön kérelem nélkül – bejegyzi a bejegyzés alapjául szolgáló szerződésben kikötött tartási, illetve életjáradéki jogot.

Ki jogosult az eljárásra?

A bejegyzést - ha jogszabály rendelkezéséből, vagy a felek megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti. A kérelmet jogi képviselő útján kell benyújtani amennyiben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál.

(A tartási-, életjáradéki jog jogosultja, vagy a tartási-, életjáradéki joggal érintett ingatlan/ingatlan illetőség tulajdonosa.)
Főszabály szerint az ingatlan-nyilvántartásban azokban a kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt.

Milyen adatokat kell megadni?

A kötelezően előírt formanyomtatvány kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), személyi azonosítóját (statisztikai azonosítóját/belső egyedi azonosítóját), állampolgárságát (cégjegyzékszámát, bírósági bejegyzésének számát, egyházi jogi személy nyilvántartási számát), az érintett ingatlannak, valamint annak a jognak a megjelölését, amelynek bejegyzését kérik. Ha a kérelmező helyett képviselő jár el, a kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő, vagy a jogi képviselő nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét) is.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelmen túl be kell nyújtani a a tartási-, életjáradéki jog keletkezését, módosulását, igazoló közokirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat (tartási-, életjáradéki szerződés) 2 eredeti és 1 másolati példányát, amelynek tartalmaznia kell a jogszabályban meghatározott esetekben az okiratra vezetett záradékot, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosulttól származó bejegyzési engedélyt, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat.

A bejegyzési engedély, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező külön okiratban is megadható.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárási díj jellege igazgatási szolgáltatási díj.

A díj mértéke változással érintett ingatlanonként 6600 forint.

Indokolt esetben kérelemre történő soronkívüli ügyintézés díja ingatlanonként 10000 forint, amely az alapeljárásért fizetendő díjon felül kell megfizetni.

Az eljárási díj megfizetése történhet az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben a járási hivatal hivatali helyiségében erre lehetőség van bankkártyával, készpénz-átutalási megbízással (csekkel) illetve átutalással.

Eljárási díj megfizetése alól mentesülnek a személyes díjmentessében részesülők és a tárgyuknál fogva díjmentes eljárások.

Hol intézhetem el?

Járási Hivatal
XI. Kerületi Hivatal
XIV. Kerületi Hivatal

Ügyintézés határideje

Az általános ügyintézési határidő 21 nap. Azonban ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot - az általános ügyintézési határidőtől eltérően - 70 napon belül kell meghozni. Ha törvény soron kívüli ügyintézést ír elő, eltérő rendelkezés hiányában az ügyintézési határidő 15 nap. Indokolt esetben kérelemre soronkívüli ügyintézés engedélyezhető. Soronkívüli ügyintézés esetén az ügyintézési határidő az engedély megadásától számított még nyitva álló törvényes ügyintézési határidő fele.

Jogorvoslati lehetőség

A döntés ellen főszabály szerint a kézhezvételtől számított 30 napon belül fellebbezésnek van helye.
Megyei/Fővárosi Kormányhivatal
A megtámadott döntést hozó illetékes járási hivatal.
A járási hivatal döntése ellen főszabály szerint a kézbesítéstől számított harminc napon belül lehet fellebbezést benyújtani. Az az érdekelt azonban, akinek a járási hivatali határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, és a határozat kézbesítését a bejegyzéstől számított egy éven belül kéri, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő fellebbezést.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés díja 10 000 forint.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Nem áll rendelkezésre ügyféltájékoztató
Kell-e ellenjegyezni a szerződést?
Válasz: Igen, mert a tartási-, életjáradéki jog bejegyzése az ingatlan átruházásával jár, a tartási, éltejáradéki jog bejegyzésével egyidejűleg a kötelezett tulajdonjoga is bejegyzésre kerül az ingatlan-nyilvántartásba. A bejegyzés alapjául szolgáló szerződés közokiratba is foglalható.

Jogi személy lehet-e az eltartó?
Válasz: Igen, a tartásra kötelezett jogi személy is lehet.

Tartási joggal terhelten elidegeníthető-e az ingatlan? Válasz: Igen, azonban az új tulajdonos köteles tűrni, hogy a tartásra jogosult a tartási kötelezettség elmulasztása esetén a tartási joggal terhelt ingatlanból - végrehajtás útján - kielégítést keressen.

Fontosabb fogalmak

Széljegyzés: A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.
Kötelező jogi képviselet: a kérelmet az ügyfél meghatalmazása alapján eljáró ügyvédnek, jogtanácsosnak, közjegyzőnek kell benyújtania, aláírnia a fél képviseletében.
Rangsor: A beadványok intézésének sorrendje. A beadvány rangsorát a bejegyzés iránti kérelem iktatási időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték. Az ingatlan-nyilvántartásban a bejegyzés, feljegyzés mindig egy meghatározott ranghelyre történik, ezen ranghelyeken lévő bejegyzések, feljegyzések egymáshoz való viszonyát a rangsor fejezi ki.
Tartási jog: Ha a tartási kötelezettség ellenében a tartásra kötelezettre ingatlan tulajdonjogát ruházzák át, és a tartásra jogosult felhívására a tartásra kötelezett az őt terhelő kötelezettség biztosítására megfelelő biztosítékot nem ad, a tartásra jogosult kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként tartási jogot kell bejegyezni.
Életjáradéki jog: Ha a járadékadási kötelezettség ellenében a járadékadásra kötelezettre ingatlan tulajdonjogát ruházzák át, és a járadékszolgáltatásra jogosult felhívására a járadékadásra kötelezett az őt terhelő kötelezettség biztosítására megfelelő biztosítékot nem ad, a járadékszolgáltatásra jogosult kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként életjáradéki jogot kell bejegyezni.

Vonatkozó jogszabályok

A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés, 9. § (1) bekezdés, 15. § (1), (3) bekezdések, 43. § (2) bekezdés d) pont; az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 6. § (1) bekezdés, 7. §, 9. § (1) bekezdés, 11. §, 13. §, 15.§. 16. § a) pont, h) pont, d) pont, 17. § (1) bekezés 16. pont, 19. §, 25.§ (3) bekezdés, 26. §, 29. §, 32. §, 33. §, 35. §, 36. §, 37. § (1) bekezdés, (3) bekezdés, (3a) bekezdés, (3b) bekezdés, (5) bekezdés, 39. §, 40. §, 44. § (1) bekezdés, 45. §, 46. §, 47/A. §, 48. §, 49. § (1) bekezdés, (3) bekezdés, (5) bekezdés, 50. § (1) bekezdés, 51. §, 52. §, 54. §, 57. §, 58. §; az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtására kiadott 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdés, 6. §, 10. §, 16. §, 28. §, 60. § (1) bekezdés, 83/A. §, FVM rendelet 1. számú melléklete; az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. (1) bekezdés, (4-5) bekezdés, (10) bekezdés, 32/B. §, 32/C. §, 32/E. § (1) bekezdés, (5) bekezdés, (6) bekezdés, (7) bekezdés, (8) bekezdés, (9) bekezdés, 32/F. §; számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII.28.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdés, 9. §, 12. §; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1), (5) bekezdések, 71. § (1) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, (3) bekezdés, (5) bekezdés; az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006.(VI.13.).FVM rendelet 2. §; általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. szóló törvény 159.§ (1) bekezdés; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5: 167. §, 5: 169. §. 5: 180. §, 6: 491. §, 6: 494. §, 6: 497. §

Kulcsszavak

tartási- életjáradéki jog, eltartott, eltartó, díj, jogi képviselet, ellenjegyzés,

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858