Akadálymentes verzió

Társasház alapító okiratának módosítása iránti kérelem

Kódszám

FOLDH00038

Az ügy rövid leírása

Minden új és régi építésű társasháznál problémát jelent, hogy a Társasház alapító okirata nem egyezik a tényleges Társasház adataival így annak módosítása indokolt. Gazdasági kényszer is eredményezheti pl.garázs építés, tetőtér beépítés, hogy szükséges a társasházi alapító okirat módosítása. A tulajdonostársak egyhangú egyetértését megkövetelő főszabály mellett abban az esetben, ha az alapító okirattal, illetve annak módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért és a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított 30 napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy a Társasház alapító okirat módosítása hatályba lép. Az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a tulajdonostársi közösség kétharmada gyakorolja, olyan ingatlanrész esetén amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető.  

Ki jogosult az eljárásra?

A kérelem benyújtására az jogosult, akinek a feljegyzett jogát érinti illetve, aki a feljegyzés által jogosulttá válik, valamint a képviseletükben eljáró személy.


Főszabály szerint az ingatlan-nyilvántartásban azokban a kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt. Az alapító okiratot és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Milyen adatokat kell megadni?

A kötelezően előírt formanyomtatvány kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), személyi azonosítóját (statisztikai azonosítóját/belső egyedi azonosítóját), az érintett ingatlannak, valamint annak a jognak a megjelölését, amelynek bejegyzését kérik. Ha a kérelmező helyett képviselő jár el, a kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő, vagy a jogi képviselő nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét) is. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját, a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, egyház és belső egyházi jogi személy esetében nyilvántartási számát, az ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot, a jog vagy tény pontos megjelölését, a jogváltozás jogcímét, az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő – feltétlen és visszavonhatatlan – nyilatkozatát, a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.

Milyen iratok szükségesek?

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításához szükséges kötelező formanyomtatvány kérelem.
A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a társasház alapító okiratának módosítása alapjául szolgáló okiratot, közjegyzői okirat estén a közjegyzői okirat hiteles kiadmányának vagy hiteles másolatának két eredeti és egy másolati példányát, amelyeknek tartalmazniuk kell a jogszabályban meghatározott esetekben az okiratra vezetett záradékot, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat. Társasház alapítóokirat módosításának átvezetésére, közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárási díj jellege igazgatási szolgáltatási díj.

A díj mértéke változással érintett ingatlanonként 6600 forint.

Indokolt esetben kérelemre történő soronkívüli ügyintézés díja ingatlanonként 10000 forint, amely az alapeljárásért fizetendő díjon felül kell megfizetni.

Az eljárási díj megfizetése történhet az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben a járási hivatal hivatali helyiségében erre lehetőség van bankkártyával, készpénz-átutalási megbízással (csekkel) illetve átutalással.

Eljárási díj megfizetése alól mentesülnek a személyes díjmentessében részesülők és a tárgyuknál fogva díjmentes eljárások.

Hol intézhetem el?

Járási Hivatal
XI. Kerületi Hivatal
XIV. Kerületi Hivatal

Ügyintézés határideje

Az általános ügyintézési határidő 21 nap. Azonban ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot - az általános ügyintézési határidőtől eltérően - 70 napon belül kell meghozni. Ha törvény soron kívüli ügyintézést ír elő, eltérő rendelkezés hiányában az ügyintézési határidő 15 nap. Indokolt esetben kérelemre soronkívüli ügyintézés engedélyezhető. Soronkívüli ügyintézés esetén az ügyintézési határidő az engedély megadásától számított még nyitva álló törvényes ügyintézési határidő fele.

Jogorvoslati lehetőség

Az ügyfél az első fokú határozat ellen fellebbezést nyújthat be.
A döntés ellen főszabály szerint a kézhezvételtől számított 30 napon belül fellebbezésnek van helye.
Megyei/Fővárosi Kormányhivatal
A megtámadott döntést hozó illetékes járási hivatal.
A járási hivatal döntése ellen főszabály szerint a kézbesítéstől számított harminc napon belül lehet fellebbezést benyújtani. Az az érdekelt azonban, akinek a járási hivatali határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, és a határozat kézbesítését a bejegyzéstől számított egy éven belül kéri, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő fellebbezést.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés díja 10 000 forint.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Nem áll rendelkezésre ügyféltájékoztató.
1./ A Szervezeti és Működési Szabályzatot, illetőleg annak módosítását -külön jogszabályban meghatározottak szerint- be kell-e nyújtani az ingatlanügyi hatósághoz?
Igen, be kell nyújtani, a hatóság az okirattárban lévő iratokhoz csatolja.
2./ Minden tulajdonos változáskor kell-e alapító okiratot módosítani?
Nem kell minden egyes tulajdonváltozáskor az alapító okiratot módosítani.
3./ Ha egy lakást megosztanak, kell-e az építési hatóságnak a jóváhagyása?
Igen, kell a jóváhagyás. Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljáráshoz nem kötött rendeltetésmód változással járó épületváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság által az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (5) bekezdésében és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdés b) pontja szerint kiadott hatósági bizonyítvány szükséges. Társasházban nyilvántartott önálló ingatlan esetén a hatósági bizonyítványnak tartalmaznia kell az alaprajznak megfelelő alapterületet is.
4./ Kell-e alapító okirat módosítás lakás megosztáskor?
Igen, a társasházban nyilvántartott önálló ingatlan megosztása esetén az alapító okiratot módosítani kell tekintettel arra, hogy a társasházban nyilvántartott önálló ingatlanok száma, és ezzel a külön tulajdonban lévő ingatlanokhoz rendelt eszmei hányad nagysága változik. Társasházban nyilvántartott önálló ingatlanok összevonása esetén is szükség van az alapító okirat módosítására.

Fontosabb fogalmak

Széljegyzés: A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a tény feljegyzése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja. Rangsor: A kérelmek intézésének sorrendje. A feljegyzések rangsorát a kérelem iktatási időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a feljegyzés alapjául szolgáló okiratok is benyujtásra kerültek. Az ingatlan-nyilvántartásban a bejegyzés, feljegyzés mindig egy meghatározott ranghelyre történik, ezen ranghelyeken lévő bejegyzések, feljegyzések egymáshoz való viszonyát a rangsor fejezi ki. Kötelező jogi képviselet: a kérelmet az ügyfél meghatalmazása alapján eljáró ügyvédnek, jogtanácsosnak, közjegyzőnek kell benyújtania, aláírnia a fél képviseletében.

Vonatkozó jogszabályok

A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés, 9. § (1) bekezdés, 15. § (1), (3) bekezdések, 43. § (2) bekezdés d) pont; az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 6.§, 7. §, 9. § (1), 11-13. §, 19. § (2), 25. § (3), 26. §, 29. §, 29/A. §, 32. §, 33. §, 35. §, 36. §, 37. § (1), (3), (3a), (3b), (5), 39. §, 40. §, 44. § (1), 45. §, 46. §, 47/A. §, 48. §, 49. § (1), (3), (5), 50. § (1), 51. §, 52. §, 54. §, 57. §, 58. §; az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtására kiadott 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet (Inyvhr.) 52. §, 60.§ (1), 73. §, FVM. rendelet 1.számú melléklete, 83/A. §;
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény 33. § (1), (5), 40. §, 98. § (1), 102. § (1), (3), (5);
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. § (1), (5), 32/B. §, 32/C. §, 32/E. § (1), (5), (6), (7), (8), (9), 32/F. §
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. szóló törvény 159.§ (1);
a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009.(XII.28.) 5. §,9. §,12. §;
az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006.(VI.13.).FVM rendelet 2. §; a társasházakról szóló 2003. évi XXXIII. törvény 10. §, 11. §; az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság által az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (5) bekezdés; az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdés b) pontja

Kulcsszavak

Iktatás, Település neve, Helyrajzi szám, Szolgáltatási díj fizetés, Társasház alapító okirat módosítás ténye, Széljegyzés, Feljegyzés, Önálló ingatlan.

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858