Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Peren kívüli jogi segítségnyújtás iránti kérelem

Kódszám

IGSZO00011

Az ügy rövid leírása

Az állam a jogi segítségnyújtás keretében jogi segítő igénybevételének jogát biztosítja peren kívül tanácsadás, beadványkészítés, iratbetekintés céljából a támogatott személynek.
A szolgáltatás keretében a jogi segítségnyújtó szolgálat munkatársai illeték- és díjmentesen, további jövedelemvizsgálat nélkül tájékoztatják az ügyfelet a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának és visszatérítésének a feltételeiről, a jogi segítők személyéről és elérhetőségükről, támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátják és kitöltésükben segítséget nyújtanak (a kérelemnyomtatvány a www.igazsagugyihivatal.gov.hu weboldalról is letölthető).
Emellett a jogi segítségnyújtó szolgálat munkatársai tájékoztatást adnak arra nézve, hogy egyéb ügyekben a fél kérelmének elbírálása melyik bíróság vagy hatóság feladatkörébe tartozik, az eljárás megindítása és lefolytatása milyen költségekkel jár számára, továbbá rövid tájékoztatást adnak az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben.
Összetett jogi probléma esetén - amennyiben az ügyfél az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelmében foglaltak és az ahhoz csatolt igazolások alapján jövedelmi és vagyoni viszonyaira, valamint az ügy tárgyára tekintettel jogosulttá válik a szolgáltatás igénybe vételére - a jogi segítő (az Igazságügyi Minisztériummal szolgáltatási szerződést kötött és a jogi segítői névjegyzékben szereplő jogi segítő szervezet, ügyvéd, ügyvédi iroda, illetve a tevékenységét Magyarországon állandó jelleggel végző európai közösségi jogász) az ügyfél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, valamint erre vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba.
A jogi segítői névjegyzék az www.igazsagugyihivatal.gov.hu weboldalon megtekinthető.

Ki jogosult az eljárásra?

Támogatásban részesíthető a fél, ha
a) magyar állampolgár;
b) vízum kiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban, valamint a menekültügyi eljárásban részt vevő személy;
c) nem magyar állampolgár, az államának Magyarországgal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján;
d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik;
e) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkezik Magyarország területén, az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
f) humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
Az ügyfél helyett törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat.

Milyen adatokat kell megadni?

1.) A peren kívüli támogatás engedélyezésére irányuló eljárás során a félnek igazolnia kell azt, hogy megfelel az engedélyezés feltételeinek és nyilatkoznia arról, hogy milyen támogatást kér.
2.) A félnek a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet 1. sz. melléklete szerinti nyomtatvány A) és B) részét mind magára, mind - a nyomtatvány szerinti tartalommal - a vele közös háztartásban élő személyekre vonatkozóan ki kell töltenie és féllel közös háztartásban élő nagykorú, cselekvőképes személynek - kivéve, ha a jogvitában vagy a bírósági, hatósági eljárásban ellenérdekű fél - a nyomtatvány erre szolgáló részét aláírásával kell ellátnia. Ha az aláírásnak akadálya van, ennek okát a nyomtatvány Közlemény rovatában fel kell tüntetni.
A nyomtatványon a félnek nyilatkoznia kell:
a) a természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről és állampolgárságáról;
b) jövedelmi helyzetéről: e körben minden, a munkaviszony, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszony, egyéb szolgálati jogviszony, tagsági viszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján elért jövedelemről és társadalombiztosítási vagy egyéb jogviszonyon alapuló járandóságról, munkanélküli-ellátásról nyilatkozni kell a rendszeres havi nettó (adó, adóelőleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, egyéb járulékok levonása után fennmaradó) összeg megjelölésével;
c) vagyoni helyzetéről, kivéve a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat, valamint az összesen 130.000 Ft-ot meg nem haladó összegű készpénzt és pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelést;
d) a vele közös háztartásban élők természetes személyazonosító adatairól, jövedelmi helyzetéről;
e) arról, hogy milyen üggyel kapcsolatban kéri a támogatást és milyen formában (tanácsadás és/vagy okiratkészítés);
f) a Közlemény rovatban arról, ha a feltüntetett vagyontárgy a fél és a vele közös háztartásban élő személyek nyomtatványban feltüntetett jövedelmének megszerzéséhez nélkülözhetetlen; ha korábban engedélyezett támogatásból eredő, lejárt határidejű, de meg nem fizetett tartozása van az állam felé, de kéri újabb támogatás engedélyezését, mert jövedelmi, vagyoni helyzetének megromlása nem teszi lehetővé a korábbi tartozás megfizetését; fiatal felnőttnek arról, hogy átmeneti vagy tartós nevelés alatt állt (ha első lakáshoz jutásának elősegítése érdekében kér okiratszerkesztést);
h) ugyancsak a közlemény rovatban – amennyiben a fél rendelkezésre álló jövedelme a rászorultsági összeghatárt meghaladja - arról, ha
- a jogi szolgáltatás igénybevételét lehetetlenné tévő mértékben akadályoztatva van a jövedelmével való rendelkezési joga gyakorlásában,
- számára a jogi szolgáltatás igénybevétele egyéb személyes körülményeire - így különösen fogyatékosságára, illetve a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye államának magas megélhetési költségeire - tekintettel még az igazolt összegű jövedelme mellett is lehetetlen, vagy
- a jövedelmét a jogi szolgáltatás igénybevételétől eltérő más célra kell fordítania és ennek elmaradása a fél vagy a vele egy háztartásban élők életét, testi épségét, egészségét vagy megélhetését közvetlenül veszélyeztetné.
3.) Ha a a támogatás engedélyezése iránti kérelem szerződés készítésére irányul közös kérelmet a felek a nyomtatvány A) részét külön-külön példányon kitöltve és megküldve, míg a B) részt legalább egyikük példányán - mindkettőjük aláírásával ellátva terjeszthetik elő.
4.) Elegendő a kérelemnyomtatvány kérelmező személyi adataira és ügytárgyra vonatkozó részének kitöltése, ha a fél aktív korúak ellátására jogosult vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy vagy családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.
5.) Elegendő a kérelemnyomtatvány kérelmező személyi adataira és ügytárgyra vonatkozó részének kitöltése abban az esetben is, ha a fél
a; menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő, továbbá a kiegészítő védelemben részesítését kérő személy és rászorultságát a menekültügyi hatóság előzetes vizsgálati eljárása alatt humanitárius célú tartózkodási engedélyével, az érdemi eljárás alatt humanitárius célú tartózkodási engedélyével, valamint a menekültügyi hatóság érdemi eljárásra utaló végzésével igazolja.
b; 21 év alatti gyermek tartására vonatkozó határon átnyúló ügyben - vagyis a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkében meghatározott jogosultként az 56. cikk szerinti eljárás lefolytatásához - kér jogi segítséget,
c; fél vízum kiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban részt vevő személy. Ez esetben a nyomtatványhoz csatolni kell a fél felmenőjének magyar állampolgárságát igazoló okirat (pl. születési, házassági anyakönyvi kivonat, állampolgársági bizonyítvány) másolatát. Mellőzhető az okirat csatolása, ha a beszerzése a fél számára aránytalanul nagy nehézséget jelentene; ennek tényét a nyomtatvány Közlemény rovatában jelezni kell és meg kell jelölni a felmenő nevét, személyazonosításra alkalmas adatait, a rokoni kapcsolatot és nyilatkozni kell a felmenő magyar állampolgárságáról.

Milyen iratok szükségesek?

1.) A peren kívüli jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelmet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet az 1. melléklet szerinti nyomtatvány A) és B) részének kitöltésével kell előterjeszteni egy példányban, 30 napnál nem régebbi keltezésű nyomtatványon az illetékes igazságügyi szolgálatnál.
2.) A kérelemhez csatolni kell a támogatásra való jogosultságot igazoló okiratokat, hatósági bizonyítványt, illetve be kell mutatni a jogosultságot igazoló hatósági igazolványt.
3.) A félnek a kérelemhez csatolni kell a fél és a vele közös háztartásban élők rendszeres havi nettó jövedelméről szóló 30 napnál nem régebbi igazolást - meghatározott időszakra valamely ellátásra jogot biztosító igazolás (vagy másolata) az igazolás időbeli hatálya alatt ezen határidőn túl is elfogadható -, valamint a háztartás jövedelmét terhelő levonásokról (tartásdíj, lakás- vagy egyéb hitel, gyógyszerköltség) szóló igazolást.
4.) Ha a fél bűncselekmény áldozataként kér jogi segítséget, a kérelemhez csatolni kell az áldozatsegítő szolgálat külön jogszabályban foglaltak szerinti, áldozati státuszról szóló igazolását.
5.) A fél (más, a nyilatkozatban szereplő személy) jövedelmét a munkáltatója, vagy a kifizetést teljesítő, illetve a járandóságot folyósító szerv igazolja a nyomtatvány megfelelő rovatának kitöltésével és a nyilatkozat aláírásával, lebélyegzésével. Ha a jövedelemigazolás csak külön nyilatkozat formájában szerezhető be, azt - a nyomtatványnak megfelelő tartalommal - csatolni kell a nyomtatványhoz.
6.) Ha a félnek nyugdíjat folyósítanak, a nyomtatványhoz a kérelem előterjesztését megelőző havi postai nyugdíjszelvény vagy a legutolsó folyószámla-kivonat (másolata) is csatolható igazolásként. E szabály megfelelően alkalmazható a félnek folyósított egyéb járandóságok, szociális ellátások igazolása esetén is.
7.) A vállalkozónak a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért jövedelme alapján kell nyilatkoznia a havi nettó jövedelméről. A vállalkozó éves adózott jövedelmét az állami adóhatóság igazolja; ezen összeg tizenketted részét kell havi nettó jövedelemként feltüntetni a nyomtatványon.
8.) Ha a fél aktív korúak ellátására jogosult vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy vagy családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították, elegendő az erről szóló igazolás becsatolása, további jövedelemigazolásokra nincs szükség.
9.) Menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő, továbbá a kiegészítő védelemben részesítését kérő személy rászorultságát a menekültügyi hatóság előzetes vizsgálati eljárása alatt humanitárius célú tartózkodási engedélyével, az érdemi eljárás alatt humanitárius célú tartózkodási engedélyével, valamint a menekültügyi hatóság érdemi eljárásra utaló végzésével igazolhatja. Ez esetben további jövedelemigazolásokra nincs szükség.
10.) Ha a fél 21 év alatti gyermek tartására vonatkozó határon átnyúló ügyben - vagyis a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkében meghatározott jogosultként az 56. cikk szerinti eljárás lefolytatásához - kér jogi segítséget, további jövedelemigazolásokra nincs szükség.
11.) Ha a fél vízum kiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban részt vevő személy, a nyomtatványhoz csatolni kell a fél felmenőjének magyar állampolgárságát igazoló okirat (pl. születési, házassági anyakönyvi kivonat, állampolgársági bizonyítvány) másolatát. Ez esetben további jövedelemigazolásokra nincs szükség. Mellőzhető az okirat csatolása, ha a beszerzése a fél számára aránytalanul nagy nehézséget jelentene; ennek tényét a nyomtatvány Közlemény rovatában jelezni kell és meg kell jelölni a felmenő nevét, személyazonosításra alkalmas adatait, a rokoni kapcsolatot és nyilatkozni kell a felmenő magyar állampolgárságáról.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A jogi segítségnyújtás igénybe vételére irányuló eljárás tárgyánál fogva nem jár illeték- és díjfizetési kötelezettséggel, az eljárásban felmerült tolmácsolási és fordítási költségek viselésére azonban a fél köteles (kivéve a törvényben szabályozott eseteket, pl. ha támogatásban részesül vagy támogatás iránti kérelmét nem rászorultság miatt utasították el; ha a szolgálat munkatársai adnak szóbeli tájékoztatást, ha természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a hatósághoz;, ha a fél nemzetiségi szervezet nevében jár el).
Az így felmerülő eljárási díj megfizetésének módja: csekken, postai úton.

Hol intézhetem el?


A jogi segítségnyújtási támogatások engedélyezésével kapcsolatos eljárás lefolytatására az az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában értesítési címe, illetve az ügyfél munkavégzésének helye szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal illetékes.
A magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, értesítési címmel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező külföldi személy esetében a kérelem elbírálására Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala illetékes.
A járási hivatalok elérhetősége a www.kormanyhivatal.hu oldalon megtekinthető.
Ha a támogatás engedélyezése iránti kérelem szerződés készítésére irányul és az érintett felek kérelmei elbírálására más-más területi hivatal lenne illetékes, a felek a közös kérelmüket megegyezésük szerint valamelyikük személye alapján illetékes területi hivatalnál terjeszthetik elő.

Ügyintézés határideje

A jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb öt napon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig tizenöt napon belül dönt.

Jogorvoslati lehetőség

A kérelmet elbíráló érdemi döntés és a visszatérítési kötelezettség tárgyában hozott határozat, valamint az eljárást megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye.
fővárosi és megyei kormányhivatal

www.kormanyhivatal.hu)
A fellebbezést annál a hatóságnál (illetékesség alapján eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
A jogi segítségnyújtás igénybe vételére irányuló eljárás tárgyánál fogva illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Rendelkezésre áll részletes, a szolgáltatás igénybe vételének feltételeiről szóló tájékoztató
1. Milyen típusú jogi segítséget tud nyújtani a Szolgálat?
a) A szolgáltatás keretében a jogi segítségnyújtó szolgálat munkatársai illeték- és díjmentesen, további jövedelemvizsgálat nélkül tájékoztatják az ügyfelet a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának és visszatérítésének a feltételeiről, a jogi segítők személyéről és elérhetőségükről, támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátják és kitöltésükben segítséget nyújtanak (a kérelemnyomtatvány a www.igazsagugyihivatal.gov.hu weboldalról is letölthető). Emellett a jogi segítségnyújtó szolgálat munkatársai tájékoztatást adnak arra nézve, hogy egyéb ügyekben a fél kérelmének elbírálása melyik bíróság vagy hatóság feladatkörébe tartozik, az eljárás megindítása és lefolytatása milyen költségekkel jár számára, továbbá rövid tájékoztatást adnak az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben.
b) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében jogi segítő igénybevételének jogát biztosítja peren kívül tanácsadás, beadványkészítés, iratbetekintés céljából a támogatott személynek.
2. Milyen jogi ügyekben fordulhatok a Szolgálathoz?
A támogatás abban az esetben biztosítható a félnek, ha
a) olyan jogvitában érintett, amellyel kapcsolatban a későbbiekben per lefolytatására kerülhet sor és a fél eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez jogi tanácsadásra vagy a későbbi perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szükség,
b) peren kívül is lezárható jogvitában érintett és e felet a jogvita peren kívüli lezárásának lehetőségeiről indokolt tájékoztatni vagy részére olyan iratot készíteni, amely a jogvita lezárását szolgálja,
c) jogvita lezárását szolgáló peren kívüli közvetítésben vesz részt, és a közvetítést lezáró megállapodás aláírását megelőzően szükséges részére a jogi tanácsadás,
d) mindennapi megélhetését közvetlenül érintő kérdésben (így különösen lakhatással, munkajoggal összefüggő kérdések, közüzemi szolgáltatások igénybevétele) szükséges a jogról való tájékoztatás,
e) közigazgatási eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez jogi tanácsadásra vagy jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szükség,
f) abban a kérdésben van szüksége a jogi tanácsadásra, hogy jogainak védelme érdekében mely hatóságnál, szervezetnél milyen típusú eljárást kell indítania, illetve ilyen eljárás kezdeményezése vagy az eljárás során jognyilatkozat megtétele érdekében beadványt kell készíteni,
g) bűncselekmény áldozata és a bűncselekménnyel okozott kár, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárításához szükséges eljárás megindításához jogi segítő szakjogászi tanácsadására vagy beadvány (kereset, kérelem, feljelentés, vádindítvány stb.) szerkesztésére van szüksége,
h) polgári vagy büntetőeljárásban rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítéséhez kér segítséget,
i) átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt tartós lakhatásának, első lakáshoz jutásának elősegítése érdekében okiratszerkesztésre van szükség,
j) folyamatban lévő bírósági eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez vagy a jogvita peren kívüli lezárásához jogi tanácsadásra, okirat készítésére vagy perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szüksége, feltéve, ha az eljárásban nem rendelkezik jogi képviselővel, és a pártfogó ügyvéd biztosítása nem is lenne indokolt.
A támogatás a félnek olyan ügyben vagy üggyel kapcsolatban biztosítható, amelynek tárgyában az eljárás lefolytatására magyar bíróság vagy hatóság rendelkezik joghatósággal, továbbá olyan jogvitával kapcsolatban, amelynek tárgya Magyarországon található. Magyarországi lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkező fél ügyében támogatás akkor is biztosítható, ha az érintett polgári vagy kereskedelmi ügyben a bírósági eljárás az Európai Unió másik tagállamának (a továbbiakban: másik tagállam) bírósága előtt van folyamatban vagy ilyen bíróság rendelkezik lefolytatására joghatósággal.
3. A jogi segítségnyújtási rendszerben a peren kívüli támogatás vonatkozásában ki tekinthető rászorultnak?
Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászoruló, aki:
a) aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátásában részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
b) közgyógyellátásban részesül,
c) átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan,
d) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi-vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult,
e) vízumkiadás, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzésével, honosítással kapcsolatban kér segítséget, és valamelyik felmenője magyar állampolgár vagy az volt,
f) visszahonosítási eljárásban vesz részt,
g) családjában olyan gyermeket gondoz, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
h) 21 év alatti gyermek tartására vonatkozó határon átnyúló ügyben - vagyis a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkében meghatározott jogosultként az 56. cikk szerinti eljárás lefolytatásához - kér jogi segítséget, i) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatálya alá tartozik, azonban lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel nem rendelkezik Magyarország területén, és akivel szemben az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 42. § (1) bekezdése vagy 43. § (2) bekezdése alapján kiutasító határozatot hozott.
A jövedelmi és vagyoni viszonyokat vizsgálva ha
a) a háztartásban rendelkezésre álló, egy főre eső havi nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás), nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2017-ben: 28.500,-Ft) - egyedülálló fél esetén ezen összeg 150%-át (2017-ben: 42.750,-Ft) - az ügyfél állami átvállalással,
b) az ügyfél bűncselekmény áldozata és a háztartásban rendelkezésre álló, egy főre eső havi nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás), nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 86%-át (2017-ben: 213.214,-Ft), az ügyfél állami átvállalással,
c) ha a jövedelem az a; pont szerinti összeget meghaladja, de nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43%-át (2017-ben: 106.607,-Ft), állami előlegezéssel lesz jogosult a szolgáltatás igénybe vételére.
A fél részére a rászorultságot akkor is meg kell állapítani, ha a fél rendelkezésre álló jövedelme a rászorultsági összeghatárt meghaladja, de a fél
a) a jogi szolgáltatás igénybevételét lehetetlenné tévő mértékben akadályoztatva van a jövedelmével való rendelkezési joga gyakorlásában,
b) számára a jogi szolgáltatás igénybevétele egyéb személyes körülményeire - így különösen fogyatékosságára, illetve a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye államának magas megélhetési költségeire - tekintettel még ilyen összegű jövedelem mellett is lehetetlen, vagy
c) a jövedelmét a jogi szolgáltatás igénybevételétől eltérő más célra kell fordítania és ennek elmaradása a fél vagy a vele egy háztartásban élők életét, testi épségét, egészségét vagy megélhetését közvetlenül veszélyeztetné.
4. Hol és milyen formában terjeszthető elő a jogi segítségnyújtás iránti kérelem?
A kérelmet e célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével és aláírásával, továbbá a szükséges mellékletek (igazolások) csatolásával lehet benyújtani az ügyfél lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában értesítési címe, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal jogi segítségnyújtási feladatokat ellátó szervezeti egységénél (személyesen vagy postán). A nyomtatvány beszerezhető a járási (fővárosi kerületi) hivataloknál, illetve letölthető a világhálóról (www.igazsagugyihivatal.gov.hu). A kérelem előterjesztése illeték- és díjmentes.
5. Hogyan kell igazolnom a rászorultságomat? Milyen mellékletek szükségesek a kérelem előterjesztéséhez?
Az ügyfél és a vele közös háztartásban élők:
a) 30 napnál nem régebbi jövedelemigazolása, vagy
b) a kérelem előterjesztését megelőző havi nyugdíjszelvény,
c) legutolsó folyószámla – kivonat,
d) nyugdíjszelvény, vagy nyugdíjat megállapító határozat,
e) iskolalátogatási igazolás olyan nagykorú esetén, aki nappali képzés keretében felsőfokú tanulmányokat folytat,
f) jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászoruló (pl: közgyógyellátásban, aktív korúak ellátásában, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő személy) esetén az ellátásról, ellátásra jogosultságról szóló igazolás.
6. Mennyi idő alatt bírálja el a Szolgálat a kérelmemet?
Személyesen benyújtott kérelmeket – ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók – kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 5 nap alatt, míg az írásban benyújtott kérelem alapján 15 nap alatt bírálja el (a kérelem beérkezésétől számítva).
7. Hogyan találok jogi segítőt (ügyvédet, jogvédő társadalmi szervezetet)?
A szolgáltatás igénybe vételének engedélyezése esetén a határozat jogerőre emelkedésével a Szolgálat az ügyfél rendelkezésére bocsátja a jogi segítői névjegyzékbe felvett jogi segítők adatait, mely a világhálón (www.igazsagugyihivatal.gov.hu) is megtalálható. A jogi segítői névjegyzék tartalmazza a Szolgálattal szerződésben álló ügyvédek, ügyvédi irodák, civil szervezetek nevét és elérhetőségét (címét, telefonszámát, e-mail címét), melynek alapján az ügyfél felveheti a kapcsolatot az általa választott jogi segítővel.
8. Hogyan vehetem igénybe a Szolgálat által engedélyezett jogi szolgáltatást?
Az ügyfél átadja az általa felkeresett jogi segítő számára:
a) az engedélyező határozat egy (jogi segítői) példányát
b) peren kívüli támogatás esetén a teljesítésigazolást
c) a jogvitás ügy iratanyagát, és személyazonosító okmánnyal igazolja azt,hogy a támogatást részére engedélyezték.
9. Keletkezhet-e fizetési kötelezettségem a Szolgálat által engedélyezett jogi szolgáltatás igénybevétele esetén?
Igen, ha a Szolgálat megelőlegezéses támogatást biztosított peren kívüli jogi szolgáltatás igénybevételéhez vagy a Szolgálat megvonja a támogatást abból az okból, hogy az engedélyezés során fél valótlan adatot szolgáltatott, mivel az igénybevétel feltételei az előterjesztéskor sem álltak fenn.
10. Milyen fizetési kedvezményeket kérhetek?
Fizetési halasztást, ha az ügyfélen kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséggel járna; részletfizetést, ha az ügyfélen kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséggel járna; méltányosságból a díj, vagy annak egy részének elengedését, feltéve, hogy az ügyfél igazolja, hogy körülményei akként változtak, hogy jelenlegi helyzetében ingyenes támogatásra lenne jogosult.

Fontosabb fogalmak

A szolgáltatás díjának állam általi átvállalása:
Ebben az esetben az ügyfél helyett az állam viseli a szolgáltatás díját, az ügyfélnek nincs visszatérítési kötelezettsége.
A fél állami átvállalással jogosult a szolgáltatás igénybe vételére:
a; ha háztartásban rendelkezésre álló, egy főre eső havi nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás), nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét - egyedülálló fél esetén ezen összeg 150%-át -
b; ha a fél a fél aktív korúak ellátására jogosult vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy vagy családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították
A szolgáltatás díjának állam általi előlegezése:
Amennyiben az ügyfél állami előlegezéssel vált jogosulttá a szolgáltatás igénybe vételére, a szolgálat a jogi segítő teljesítését igazoló alakszerű számla beérkezését követően határozattal kötelezi a szolgáltatás díjának jogszabályban meghatározott - fő szabály szerint egy éves - határidőn belül való megtérítésére. A visszafizetési kötelezettség elmulasztása esetén a tartozás adók módjára hajtandó be. A fél állami előlegezéssel jogosult a szolgáltatás igénybe vételére, ha háztartásban rendelkezésre álló, egy főre eső havi nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás) magasabb a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél - vagy egyedülálló fél esetén ezen összeg 150%-ánál -, de nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43%-át.
Bűncselekmény áldozata:
Ha a támogatás iránti kérelmet előterjesztő félről a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata és jogosult az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére, a rászorultság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fél helyett a jogi szolgáltatás díját az állam viseli, ha a háztartásban rendelkezésre álló, egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 86%-át.
Teljesítési igazolás:
Az engedélyező határozat mellékletét képező nyomtatvány, az ügyfél a szolgáltatás teljesítése esetén átadja a jogi segítő részére és aláírásával igazolja, hogy szolgáltatás a nyomtatványon megjelölt óraszámban megtörtént.
Jogi segítő:
A jogi segítők névjegyzékében szereplő ügyvéd vagy jogi segítő szervezet, akit az ügyfél a szolgáltatás igénybe vételének engedélyezése esetén felkereshet a szolgáltatás igénybe vétele - tanácsadás és/vagy okiratszerkesztés - céljából. A jogi segítői névjegyzék a www.igazsagugyihivatal.gov.hu weboldalon megtekinthető, illetve arról a határozatot kibocsátó Szolgálat ad tájékoztatást.
Közös háztartás:
Azon személyek összessége, akik - függetlenül a rokoni kapcsolatoktól - egy jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek és folyamatos életviteli költségeiket (pl rezsiköltségek) közösen viselik.
Egyedülálló:
Aki nem él mással közös háztartásban, függetlenül családi állapotától.

Vonatkozó jogszabályok

2003. évi LXXX. tv. a jogi segítségnyújtásról 1.-10.§, 22-28. §, 36.§-38/A.§; 39.§(9) bekezdés, 40-48. §, 50.§, 64.§ (1) bekezdés, 66§ (1) bekezdés
56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól 3.§-28. §; 32.§; 37-39.§
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 33.§ (2) bekezdés 28. pont
362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet az igazságügyi szolgálatokkal kapcsolatos feladat és hatáskörökről 6. § b) pont, 9.§ (2) bekezdés, 10. § (1)-(2) bekezdés
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 21.§ (1) bekezdés a; pont, 31.§ (2) bekezdés, 40.§, 71.§ (1) bekezdés, 98.§, 99.§(1) bekezdés, 102.§ (1) bekezdés

Kulcsszavak

peren kívüli jogvita, jogi tanácsadás, okiratszerkesztés, iratbetekintés, állam általi átvállalás, állam általi előlegezés, bűncselekmény áldozata, jogi segítő, teljesítési igazolás, visszatérítési kötelezettség

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858