Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelem

Kódszám

IGSZO00012

Az ügy rövid leírása

Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és - a végrehajtási eljárás kivételével - nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli.
A szolgáltatás keretében a jogi segítségnyújtó szolgálat munkatársai illeték- és díjmentesen, további jövedelemvizsgálat nélkül tájékoztatják az ügyfelet a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának és visszatérítésének a feltételeiről, a jogi segítők személyéről és elérhetőségükről, támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátják és kitöltésükben segítséget nyújtanak (a kérelemnyomtatvány a http://igazsagugyihivatal.gov.hu weboldalról is letölthető).
Amennyiben az ügyfél az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelmében foglaltak és az ahhoz csatolt igazolások alapján jövedelmi és vagyoni viszonyaira, valamint a per tárgyára tekintettel jogosulttá válik a szolgáltatás igénybe vételére, a jogi segítő (az Igazságügyi Minisztériummal szolgáltatási szerződést kötött és a jogi segítői névjegyzékben szereplő jogi segítő szervezet, ügyvéd, ügyvédi iroda, illetve a tevékenységét Magyarországon állandó jelleggel végző európai közösségi jogász) a részére átadott meghatalmazás útján vagy a jogi segítő, illetve a kamarai nyilvántartásban kirendelhetőként nyilvántartott ügyvéd vagy ügyvédi iroda kirendelés alapján ellátja fél jogi képviseletét.

Ki jogosult az eljárásra?

Támogatásban részesíthető a fél, ha
a) magyar állampolgár;
b) vízum kiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban, valamint a menekültügyi eljárásban részt vevő személy;
c) nem magyar állampolgár, az államának Magyarországgal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján;
d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik;
e) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkezik Magyarország területén, az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
f) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatálya alá tartozik, azonban lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel nem rendelkezik Magyarország területén, és akivel szemben az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 42. § (1) bekezdése vagy 43. § (2) bekezdése alapján kiutasító határozatot hozott; g) humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
h) menekültügyi eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt kérelmet benyújtó személy;
i) külföldi fél olyan perben, amelyben tárgyi költségfeljegyzési jog áll fenn;
j) közhasznú szervezet és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet az általa közérdekből, külön jogszabály felhatalmazása alapján indított perben (ez esetben csak előlegezéses típusú támogatás adható).
Az ügyfél helyett törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat.

Milyen adatokat kell megadni?

1.) A pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésére irányuló eljárás során a félnek igazolnia kell azt, hogy megfelel az engedélyezés feltételeinek és nyilatkoznia arról, hogy milyen támogatást kér.
2.) A félnek a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet 1. sz. melléklete szerinti nyomtatvány A) és C) részét mind magára, mind - a nyomtatvány szerinti tartalommal - a vele közös háztartásban élő személyekre vonatkozóan ki kell töltenie és féllel közös háztartásban élő nagykorú, cselekvőképes személynek - kivéve, ha a jogvitában vagy a bírósági, hatósági eljárásban ellenérdekű fél - a nyomtatvány erre szolgáló részét aláírásával kell ellátnia. Ha az aláírásnak akadálya van, ennek okát a nyomtatvány Közlemény rovatában fel kell tüntetni.
A nyomtatványon a félnek nyilatkoznia kell:
a) a természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről és állampolgárságáról;
b) jövedelmi helyzetéről: e körben minden, a munkaviszony, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszony, egyéb szolgálati jogviszony, tagsági viszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján elért jövedelemről és társadalombiztosítási vagy egyéb jogviszonyon alapuló járandóságról, munkanélküli-ellátásról nyilatkozni kell a rendszeres havi nettó (adó, adóelőleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, egyéb járulékok levonása után fennmaradó) összeg megjelölésével;
c) vagyoni helyzetéről, kivéve a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat, valamint az összesen 130.000 Ft-ot meg nem haladó összegű készpénzt és pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelést;
d) a vele közös háztartásban élők természetes személyazonosító adatairól, jövedelmi helyzetéről;
e) arról, hogy milyen perben vagy nemperes eljárásban (eljáró bíróság/hatóság; per/ügy tárgya; ha az eljárás már megindult, annak száma; ellenérdekű fél/felek megjelölése) és az eljárás mely szakaszában kéri a támogatást, valamint, hogy kapott e az ügyben korában támogatást, illetve, hogy a kérelem tárgyát képező peres eljárásban személyes költségmentességben részesült e;
f) a Közlemény rovatban arra nézve, hogy jogban való járatlansága vagy az ügy bonyolultsága folytán nem lenne képes a perben érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait hatékonyan gyakorolni,
g) a Közlemény rovatban arról, ha a feltüntetett vagyontárgy a fél és a vele közös háztartásban élő személyek nyomtatványban feltüntetett jövedelmének megszerzéséhez nélkülözhetetlen; ha korábban engedélyezett támogatásból eredő, lejárt határidejű, de meg nem fizetett tartozása van az állam felé, de kéri újabb támogatás engedélyezését, mert jövedelmi, vagyoni helyzetének megromlása nem teszi lehetővé a korábbi tartozás megfizetését;
h) ugyancsak a közlemény rovatban – amennyiben a fél rendelkezésre álló jövedelme a rászorultsági összeghatárt meghaladja - arról, ha
- a jogi szolgáltatás igénybevételét lehetetlenné tévő mértékben akadályoztatva van a jövedelmével való rendelkezési joga gyakorlásában,
- számára a jogi szolgáltatás igénybevétele egyéb személyes körülményeire - így különösen fogyatékosságára, illetve a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye államának magas megélhetési költségeire - tekintettel még az igazolt összegű jövedelme mellett is lehetetlen, vagy
- a jövedelmét a jogi szolgáltatás igénybevételétől eltérő más célra kell fordítania és ennek elmaradása a fél vagy a vele egy háztartásban élők életét, testi épségét, egészségét vagy megélhetését közvetlenül veszélyeztetné.
3.) Elegendő a kérelemnyomtatvány kérelmező személyi adataira és a peres/nemperes eljárás adataira vonatkozó részének kitöltése, ha a fél aktív korúak ellátására jogosult vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy vagy családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították vagy a kérelem tárgyát képező peres eljárásban személyes költségmentességben részesül - és a költségmentesség kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is -, illetve ha tárgyi költségmentes ügyben lép fel, vagy olyan perben kér támogatást, melyben tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg (ez esetben állami előlegezéssel jogosult a fél a szolgáltatásra).
4.) Elegendő a kérelemnyomtatvány kérelmező személyi adataira és ügytárgyra vonatkozó részének kitöltése abban az esetben is, ha a fél
a; menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő, továbbá a kiegészítő védelemben részesítését kérő személy és rászorultságát a menekültügyi hatóság előzetes vizsgálati eljárása alatt humanitárius célú tartózkodási engedélyével, az érdemi eljárás alatt humanitárius célú tartózkodási engedélyével, valamint a menekültügyi hatóság érdemi eljárásra utaló végzésével igazolja.
b; 21 év alatti gyermek tartására vonatkozó határon átnyúló ügyben - vagyis a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkében meghatározott jogosultként az 56. cikk szerinti eljárás lefolytatásához - kér jogi segítséget,
c; fél vízum kiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban részt vevő személy. Ez esetben a nyomtatványhoz csatolni kell a fél felmenőjének magyar állampolgárságát igazoló okirat (pl. születési, házassági anyakönyvi kivonat, állampolgársági bizonyítvány) másolatát, de mellőzhető az okirat csatolása, ha a beszerzése a fél számára aránytalanul nagy nehézséget jelentene; ennek tényét a nyomtatvány Közlemény rovatában jelezni kell és meg kell jelölni a felmenő nevét, személyazonosításra alkalmas adatait, a rokoni kapcsolatot és nyilatkozni kell a felmenő magyar állampolgárságáról.

Milyen iratok szükségesek?

1.) A pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet az 1. melléklet szerinti nyomtatvány A) és C) részének kitöltésével kell előterjeszteni egy példányban, 30 napnál nem régebbi keltezésű nyomtatványon az illetékes igazságügyi szolgálatnál.
2.) A kérelemhez csatolni kell a támogatásra való jogosultságot igazoló okiratokat, hatósági bizonyítványt, illetve be kell mutatni a jogosultságot igazoló hatósági igazolványt.
3.) A félnek a kérelemhez csatolni kell a fél és a vele közös háztartásban élők rendszeres havi nettó jövedelméről szóló 30 napnál nem régebbi igazolást - meghatározott időszakra valamely ellátásra jogot biztosító igazolást (vagy másolatát) az igazolás időbeli hatálya alatt a ezen határidőn túl is elfogadható -, valamint a háztartás jövedelmét terhelő levonásokról (tartásdíj, lakás- vagy egyéb hitel, gyógyszerköltség) szóló igazolást, ha pedig a bíróság részére a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is kiterjedő személyes költségmentességet engedélyezett, az erről szóló igazolást.
4.) Ha a fél bűncselekmény áldozataként kér jogi segítséget, a kérelemhez csatolni kell az áldozatsegítő szolgálat külön jogszabályban foglaltak szerinti, áldozati státuszról szóló igazolását.
5.) A fél (más, a nyilatkozatban szereplő személy) jövedelmét a munkáltatója, vagy a kifizetést teljesítő, illetve a járandóságot folyósító szerv igazolja a nyomtatvány megfelelő rovatának kitöltésével és a nyilatkozat aláírásával, lebélyegzésével. Ha a jövedelemigazolás csak külön nyilatkozat formájában szerezhető be, azt - a nyomtatványnak megfelelő tartalommal - csatolni kell a nyomtatványhoz.
6.) Ha a félnek nyugdíjat folyósítanak, a nyomtatványhoz a kérelem előterjesztését megelőző havi postai nyugdíjszelvény vagy a legutolsó folyószámla-kivonat (másolata) is csatolható igazolásként. E szabály megfelelően alkalmazható a félnek folyósított egyéb járandóságok, szociális ellátások igazolása esetén is.
7.) A vállalkozónak a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért jövedelme alapján kell nyilatkoznia a havi nettó jövedelméről. A vállalkozó éves adózott jövedelmét az állami adóhatóság igazolja; ezen összeg tizenketted részét kell havi nettó jövedelemként feltüntetni a nyomtatványon.
8.) Ha a fél aktív korúak ellátására jogosult vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy vagy családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították, vagy a kérelem tárgyát képező peres eljárásban személyes költségmentességben részesül - és a költségmentesség kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is -, illetve ha tárgyi költségmentes ügyben lép fel, elegendő az erről szóló igazolás, peres irat becsatolása, további jövedelemigazolásokra nincs szükség.
9.) Menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő, továbbá a kiegészítő védelemben részesítését kérő személy rászorultságát a menekültügyi hatóság előzetes vizsgálati eljárása alatt humanitárius célú tartózkodási engedélyével, az érdemi eljárás alatt humanitárius célú tartózkodási engedélyével, valamint a menekültügyi hatóság érdemi eljárásra utaló végzésével igazolhatja.
10.) Ha a fél 21 év alatti gyermek tartására vonatkozó határon átnyúló ügyben - vagyis a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkében meghatározott jogosultként az 56. cikk szerinti eljárás lefolytatásához - kér jogi segítséget, további jövedelemigazolásokra nincs szükség.
11.) Ha a fél vízum kiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban részt vevő személy, a nyomtatványhoz csatolni kell a fél felmenőjének magyar állampolgárságát igazoló okirat (pl. születési, házassági anyakönyvi kivonat, állampolgársági bizonyítvány) másolatát. Ez esetben további jövedelemigazolásokra nincs szükség. Mellőzhető az okirat csatolása, ha a beszerzése a fél számára aránytalanul nagy nehézséget jelentene; ennek tényét a nyomtatvány Közlemény rovatában jelezni kell és meg kell jelölni a felmenő nevét, személyazonosításra alkalmas adatait, a rokoni kapcsolatot és nyilatkozni kell a felmenő magyar állampolgárságáról.
12.) A felperes félnek csatolnia kell kérelméhez a - per megindulása esetén bírósághoz érkeztetett - keresetlevelét, vagy a bírósági eljárás lefolytatása iránti kérelmét, vagy az eljárás folyamatban létének igazolására alkalmas bírósági határozat másolatát. A támogatás abban az esetben engedélyezhető, ha a csatolt iratból a per tárgya, az eljáró vagy az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság és az ellenfél személye egyértelműen megállapítható és megegyezik a nyomtatványon feltüntetett adatokkal.
Az alperes félnek a kérelméhez a bíróság által érkeztetett, ügyszámmal ellátott keresetlevél, vagy az eljárás folyamatban létének igazolására alkalmas bírósági irat másolatát kell csatolnia.
A beavatkozó félnek a beavatkozást tartalmazó - ha azt a bírósághoz már benyújtotta, a bíróság által érkeztetett, ügyszámmal ellátott - nyilatkozatát, ha pedig kérelmét később terjeszti elő, a beavatkozást megengedő bírósági határozat másolatát kell csatolnia kérelméhez. Ugyancsak csatolnia kell kérelméhez a keresetlevél, vagy az eljárás folyamatban létének igazolására alkalmas bírósági irat másolatát.
A perbehívott félnek a perbehívóhoz való csatlakozást tartalmazó, - ha azt a bírósághoz már benyújtotta - a bíróság által érkeztetett, ügyszámmal ellátott nyilatkozatát, ha pedig kérelmét később terjeszti elő, a perbehívóhoz való csatlakozást megengedő bírósági határozat másolatát kell csatolnia a kérelméhez. Csatolni kell a kérelemhez a keresetlevél, vagy az eljárás folyamatban létének igazolására alkalmas bírósági irat másolatát is.
A végrehajtást kérő félnek csatolnia kell kérelméhez a végrehajtási kérelmét és - ha az korábban még nem került csatolásra az iratokhoz - a végrehajtás alapjául szolgáló határozat rendelkező részének másolatát.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A jogi segítségnyújtás igénybe vételére irányuló eljárás tárgyánál fogva nem jár illeték- és díjfizetési kötelezettséggel, az eljárásban felmerült tolmácsolási és fordítási költségek viselésére azonban a fél köteles (kivéve a törvényben szabályozott eseteket, pl. ha támogatásban részesül vagy támogatás iránti kérelmét nem rászorultság miatt utasították el; ha a szolgálat munkatársai adnak szóbeli tájékoztatást, ha természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a hatósághoz; ha a fél nemzetiségi szervezet nevében jár el).
Az így felmerülő eljárási díj megfizetésének módja: csekken, postai úton.

Hol intézhetem el?


A jogi segítségnyújtási támogatások engedélyezésével kapcsolatos eljárás lefolytatására az az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában értesítési címe, illetve az ügyfél munkavégzésének helye szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal illetékes.
A magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező külföldi személy esetében a kérelem elbírálására a Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala illetékes.
A járási (fővárosi kerületi) hivatalok elérhetősége a http://www.kormanyhivatal.hu/hu oldalon megtekinthető.

Ügyintézés határideje

A jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb öt napon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig tizenöt napon belül dönt.

Jogorvoslati lehetőség

A kérelmet elbíráló érdemi döntés, a díjmegállapító határozat és a visszatérítési kötelezettség tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

fővárosi és megyei kormányhivatal

(http://www.kormanyhivatal.hu)
A fellebbezést annál a hatóságnál (illetékesség alapján eljáró igazságügyi szolgálatnál) kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
A jogi segítségnyújtás igénybe vételére irányuló eljárás tárgyánál fogva illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Rendelkezésre áll részletes, a szolgáltatás igénybe vételének feltételeiről szóló tájékoztató.
1. Milyen típusú jogi segítséget tud nyújtani a Szolgálat?
A törvényben meghatározott polgári peres és nemperes eljárásokban a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja.
2. A jogi segítségnyújtási rendszerben peres/nemperes eljárásban igényelt pártfogó ügyvédi képviselet vonatkozásában ki tekinthető rászorultnak?
Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászoruló, aki:
a) aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátásában részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
b) közgyógyellátásban részesül,
c) átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan,
d) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi-vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult,
e) vízumkiadás, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzésével, honosítással kapcsolatban kér segítséget, és valamelyik felmenője magyar állampolgár vagy az volt,
f) visszahonosítási eljárásban vesz részt,
g) családjában olyan gyermeket gondoz, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
h) a támogatással érintett perben személyes költségmentességben részesült és a költségmentesség kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is,
i) tárgyi költségmentes ügyben lép fel,
j) olyan perben kér támogatást, melyben tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg (ez esetben állami előlegezéssel jogosult a fél a szolgáltatásra) k) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatálya alá tartozik, azonban lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel nem rendelkezik Magyarország területén, és akivel szemben az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 42. § (1) bekezdése vagy 43. § (2) bekezdése alapján kiutasító határozatot hozott; l) a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkében meghatározott jogosultként kér az 56. cikk szerinti eljárás lefolytatásához jogi segítséget.
A jövedelmi és vagyoni viszonyokat vizsgálva ha
a) a háztartásban rendelkezésre álló, egy főre eső havi nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás), nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét - egyedülálló fél esetén ezen összeg 150%-át - az ügyfél állami átvállalással,
b) az ügyfél bűncselekmény áldozata és háztartásban rendelkezésre álló, egy főre eső havi nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás), nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 86%-át, az ügyfél állami előlegezéssel,
c) ha a jövedelem az a; pont szerinti összeget meghaladja, de nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43%-át, állami előlegezéssel lesz jogosult a szolgáltatás igénybe vételére.
A fél részére a rászorultságot akkor is meg kell állapítani, ha a fél rendelkezésre álló jövedelme a rászorultsági összeghatárt meghaladja, de a fél
a) a jogi szolgáltatás igénybevételét lehetetlenné tévő mértékben akadályoztatva van a jövedelmével való rendelkezési joga gyakorlásában,
b) számára a jogi szolgáltatás igénybevétele egyéb személyes körülményeire - így különösen fogyatékosságára, illetve a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye államának magas megélhetési költségeire - tekintettel még ilyen összegű jövedelem mellett is lehetetlen, vagy
c) a jövedelmét a jogi szolgáltatás igénybevételétől eltérő más célra kell fordítania és ennek elmaradása a fél vagy a vele egy háztartásban élők életét, testi épségét, egészségét vagy megélhetését közvetlenül veszélyeztetné.
3. Hol és milyen formában terjeszthető elő a jogi segítségnyújtás iránti kérelem?
A kérelmet e célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével és aláírásával, továbbá a szükséges mellékletek (igazolások) csatolásával lehet benyújtani az ügyfél lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában értesítési címe, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal jogi segítségnyújtási feladatokat ellátó szervezeti egységénél (személyesen vagy postán). A nyomtatvány beszerezhető a járási (fővárosi kerületi) hivataloknál

Fontosabb fogalmak

A szolgáltatás díjának állam általi átvállalása:
Ebben az esetben az ügyfél helyett az állam viseli a szolgáltatás díját, az ügyfélnek nincs visszatérítési kötelezettsége.
A fél állami átvállalással jogosult a szolgáltatás igénybe vételére:
a; ha háztartásban rendelkezésre álló, egy főre eső havi nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás), nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét - egyedülálló fél esetén ezen összeg 150%-át -
b; ha a fél a fél aktív korúak ellátására jogosult vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy vagy családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították,
c) ha a támogatással érintett perben személyes költségmentességben részesült és a költségmentesség kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is,
d) ha tárgyi költségmentes ügyben lép fel,
e) ha munkavállalói költségkedvezményben részesül
A szolgáltatás díjának állam általi előlegezése:
Amennyiben az ügyfél állami előlegezéssel vált jogosulttá a szolgáltatás igénybe vételére és az eljárás jogerős befejezését követően a bíróság döntése szerint a pártfogó ügyvédi díj részbeni vagy teljes viselésére lesz köteles, a szolgálat a jogi segítő teljesítését igazoló alakszerű számla beérkezését követően határozattal kötelezi a szolgáltatás díjának jogszabályban meghatározott - fő szabály szerint egy éves - határidőn belül való megtérítésére. A visszafizetési kötelezettség elmulasztása esetén a tartozás adók módjára hajtandó be. A fél állami előlegezéssel jogosult a szolgáltatás igénybe vételére, ha háztartásban rendelkezésre álló, egy főre eső havi nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás) magasabb a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél - vagy egyedülálló fél esetén ezen összeg 150%-ánál -, de nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43%-át vagy ha tárgyi költségfeljegyzéses ügyben lép fel (ez utóbbi esetben nem szükséges a jövedelmi és vagyoni viszonyokról nyilatkozni és ezzel kapcsolatban igazolásokat csatolni).
Bűncselekmény áldozata:
Ha a támogatás iránti kérelmet előterjesztő félről a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata és jogosult az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére, a rászorultság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fél helyett a jogi szolgáltatás díját az állam előlegezi, ha a háztartásban rendelkezésre álló, egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 86%-át.
Pártfogó ügyvédi meghatalmazás:
Az engedélyező határozat mellékletét képező 3 példányos nyomtatvány, az ügyfél a szolgáltatás igénybe vétele során átadja az általa választott jogi segítő részére.
Jogi segítő:
A jogi segítők névjegyzékében szereplő ügyvéd vagy jogi segítő szervezet, akit az ügyfél a szolgáltatás igénybe vételének engedélyezése esetén felkereshet a szolgáltatás igénybe vétele – az ügy tárgyát képező eljárásban engedélyezett pártfogó ügyvédi képviselet - céljából. A jogi segítői névjegyzékről a határozatot kibocsátó Szolgálat ad tájékoztatást.
Közös háztartás:
Azon személyek összessége, akik - függetlenül a rokoni kapcsolatoktól - egy jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek és folyamatos életviteli költségeiket (pl rezsiköltségek) közösen viselik.
Egyedülálló:
Aki nem él mással közös háztartásban, függetlenül családi állapotától.
Kirendelt pártfogó ügyvéd:
A Szolgálat végzésével kirendelt jogi segítő, illetve ügyvéd, vagy ügyvédi iroda

Vonatkozó jogszabályok

2003. évi LXXX. tv. a jogi segítségnyújtásról , 4.§ (1) bekezdés, 5.§-9/A.§, 10.§ (2)-(3) bekezdés, 11.§,, 11/A.§, 11/B.§, 12.-16.§, 22.§ (1)-(2) bekezdés 23.§ (1) és (2) bekezdés, 24.§, 28.§, 36-38/A. §, 39.§ (9) bekezdés, 52.§-59.§, 61§, 62.§, 64.§, 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól , 5.§-23.§; 51.-64.§, 75.-105.§, 1998. évi XI. tv. az ügyvédekről 34§ (1)és (3)bekezdés, 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 33.§ (2) bekezdés 28. pont, 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet az igazságügyi szolgálatokkal kapcsolatos feladat és hatáskörökről 6. § b) pont, 9.§ (2) bekezdés, 10. § (1)-(2) bekezdés ,  2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 21.§ (1) bekezdés a; pont, 31.§(2) bekezdés, 71.§ (1) bekezdés, 98.§, 99.§(1) bekezdés, 102.§ (1) bekezdés

Kulcsszavak

polgári per, jogi képviselet, állam általi átvállalás, állam általi előlegezés, bűncselekmény áldozata, pártfogó ügyvéd, meghatamazás, kirendelés, pernyertességtől függő pártfogó ügyvédi díj, visszatérítési kötelezettség

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858