Akadálymentes verzió

A sértett, a magánvádló, a magánfél és az egyéb érdekeltek részére pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelem

Kódszám

IGSZO00014

Az ügy rövid leírása

Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a sértett, a magánvádló, a magánfél, és az egyéb érdekeltek részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi. A szolgáltatás keretében a jogi segítségnyújtó szolgálat munkatársai illeték- és díjmentesen, további jövedelemvizsgálat nélkül tájékoztatják az ügyfelet a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának és visszatérítésének a feltételeiről, a jogi segítők személyéről és elérhetőségükről, támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátják és kitöltésükben segítséget nyújtanak (a kérelemnyomtatvány a http://igazsagugyihivatal.gov.hu weboldalról is letölthető).
Amennyiben az ügyfél - az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelmében foglaltak és az ahhoz csatolt igazolások alapján kiskorúságára vagy jövedelmi és vagyoni viszonyaira, valamint arra figyelemmel, hogy jogban járatlansága vagy egyéb személyes körülményei folytán képtelen személyesen eljárva jogainak hatékony érvényesítésére - jogosulttá válik a szolgáltatás igénybe vételére, a jogi segítő (az Igazságügyi Minisztériummal szolgáltatási szerződést kötött és a jogi segítői névjegyzékben szereplő jogi segítő szervezet, ügyvéd, ügyvédi iroda, illetve a tevékenységét Magyarországon állandó jelleggel végző európai közösségi jogász) a részére átadott meghatalmazás útján vagy a jogi segítő, illetve a kamarai nyilvántartásban kirendelhetőként nyilvántartott ügyvéd vagy ügyvédi iroda kirendelés alapján ellátja fél jogi képviseletét.
A jogi segítői névjegyzék a http://igazsagugyihivatal.gov.hu weboldalon megtekinthető.

Ki jogosult az eljárásra?

A sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt részére a pártfogó ügyvédi képviselet az egyéb feltételek teljesítése esetén az állampolgárságára tekintet nélkül engedélyezhető.

Az ügyfél helyett törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat.

Milyen adatokat kell megadni?

1.) A pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésére irányuló eljárás során a félnek igazolnia kell azt, hogy megfelel az engedélyezés feltételeinek és nyilatkoznia arról, hogy milyen támogatást kér.
2.) A félnek a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet 1. sz. melléklete szerinti nyomtatvány A) és D) részét mind magára, mind - a nyomtatvány szerinti tartalommal - a vele közös háztartásban élő személyekre vonatkozóan ki kell töltenie és féllel közös háztartásban élő nagykorú, cselekvőképes személynek - kivéve, a bírósági eljárásban ellenérdekű fél - a nyomtatvány erre szolgáló részét aláírásával kell ellátnia. Ha az aláírásnak akadálya van, ennek okát a nyomtatvány Közlemény rovatában fel kell tüntetni.
A nyomtatványon a félnek nyilatkoznia kell:
a) a természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről és állampolgárságáról;
b) jövedelmi helyzetéről: e körben minden, a munkaviszony, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszony, egyéb szolgálati jogviszony, tagsági viszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján elért jövedelemről és társadalombiztosítási vagy egyéb jogviszonyon alapuló járandóságról, munkanélküli-ellátásról nyilatkozni kell a rendszeres havi nettó (adó, adóelőleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, egyéb járulékok levonása után fennmaradó) összeg megjelölésével;
c) vagyoni helyzetéről, kivéve a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat, valamint az összesen 130.000 Ft-ot meg nem haladó összegű készpénzt és pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelést;
d) a vele közös háztartásban élők természetes személyazonosító adatairól, jövedelmi helyzetéről;
e) arról, hogy milyen büntető eljárásban ( büntetőeljárást lefolytató hatóság; eljárás tárgya; ha az eljárás már megindult, annak száma; érintett felek megjelelölése) és az eljárás mely szakaszában kéri a támogatást, valamint, hogy kapott e az ügyben korábban támogatást,
f) a Közlemény rovatban arra nézve, hogy az ügy bonyolultsága, jogban járatlansága vagy egyéb személyes körülményei folytán képtelen személyesen eljárva a jogainak hatékony érvényesítésére;
g) a Közlemény rovatban arról, ha a feltüntetett vagyontárgy a fél és a vele közös háztartásban élő személyek nyomtatványban feltüntetett jövedelmének megszerzéséhez nélkülözhetetlen; ha korábban engedélyezett támogatásból eredő, lejárt határidejű, de meg nem fizetett tartozása van az állam felé, de kéri újabb támogatás engedélyezését, mert jövedelmi, vagyoni helyzetének megromlása nem teszi lehetővé a korábbi tartozás megfizetését;
h) ugyancsak a közlemény rovatban – amennyiben a fél rendelkezésre álló jövedelme a rászorultsági összeghatárt meghaladja - arról, ha
- a jogi szolgáltatás igénybevételét lehetetlenné tévő mértékben akadályoztatva van a jövedelmével való rendelkezési joga gyakorlásában,
- számára a jogi szolgáltatás igénybevétele egyéb személyes körülményeire - így különösen fogyatékosságára, illetve a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye államának magas megélhetési költségeire - tekintettel még az igazolt összegű jövedelme mellett is lehetetlen, vagy
- a jövedelmét a jogi szolgáltatás igénybevételétől eltérő más célra kell fordítania és ennek elmaradása a fél vagy a vele egy háztartásban élők életét, testi épségét, egészségét vagy megélhetését közvetlenül veszélyeztetné.
3.) A kiskorú sértett és magánfél a jövedelmi és vagyoni viszonyaira, tekintet nélkül, valamint egyéb körülmények - ügy bonyolultsága, jogban járatlanság vagy egyéb személyes körülmények - mérlegelése nélkül jogosult a támogatásra, ez esetben nem szükséges csak a kérelem személyi adatokra és az eljárás adataira vonatkozó részének kitöltése.
4.) Elegendő a kérelemnyomtatvány kérelmező személyi adataira és a büntető eljárás adataira vonatkozó részének kitöltése, ha a fél aktív korúak ellátására jogosult vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy vagy családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.
5.) Elegendő a kérelemnyomtatvány kérelmező személyi adataira és ügytárgyra vonatkozó részének kitöltése abban az esetben is, ha a fél
menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő, továbbá a kiegészítő védelemben részesítését kérő személy. Ez esetben rászorultságát a menekültügyi hatóság előzetes vizsgálati eljárása alatt humanitárius célú tartózkodási engedélyével, az érdemi eljárás alatt humanitárius célú tartózkodási engedélyével, valamint a menekültügyi hatóság érdemi eljárásra utaló végzésével igazolhatja,

Milyen iratok szükségesek?

1.) A pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet az 1. melléklet szerinti nyomtatvány A) és D) részének kitöltésével kell előterjeszteni egy példányban, 30 napnál nem régebbi keltezésű nyomtatványon az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalnál.
2.) A kérelemhez csatolni kell a támogatásra való jogosultságot igazoló okiratokat, hatósági bizonyítványt, illetve be kell mutatni a jogosultságot igazoló hatósági igazolványt.
3.) A félnek a kérelemhez csatolni kell a fél és a vele közös háztartásban élők rendszeres havi nettó jövedelméről szóló 30 napnál nem régebbi igazolást - meghatározott időszakra valamely ellátásra jogot biztosító igazolást (vagy másolatát) az igazolás időbeli hatálya alatt a ezen határidőn túl is elfogadható -, valamint szükség szerint a háztartás jövedelmét terhelő levonásokról (tartásdíj, lakás- vagy egyéb hitel, gyógyszerköltség) szóló igazolást, ha pedig a bíróság részére a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is kiterjedő személyes költségmentességet engedélyezett, az erről szóló igazolást.
4.) Ha a fél bűncselekmény áldozataként kér jogi segítséget, a kérelemhez csatolni kell az áldozatsegítő szolgálat külön jogszabályban foglaltak szerinti, áldozati státuszról szóló igazolását.
5.) A fél (más, a nyilatkozatban szereplő személy) jövedelmét a munkáltatója, vagy a kifizetést teljesítő, illetve a járandóságot folyósító szerv igazolja a nyomtatvány megfelelő rovatának kitöltésével és a nyilatkozat aláírásával, lebélyegzésével. Ha a jövedelemigazolás csak külön nyilatkozat formájában szerezhető be, azt - a nyomtatványnak megfelelő tartalommal - csatolni kell a nyomtatványhoz.
6.) Ha a félnek nyugdíjat folyósítanak, a nyomtatványhoz a kérelem előterjesztését megelőző havi postai nyugdíjszelvény vagy a legutolsó folyószámla-kivonat (másolata) is csatolható igazolásként. E szabály megfelelően alkalmazható a félnek folyósított egyéb járandóságok, szociális ellátások igazolása esetén is.
7.) A vállalkozónak a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért jövedelme alapján kell nyilatkoznia a havi nettó jövedelméről. A vállalkozó éves adózott jövedelmét az állami adóhatóság igazolja; ezen összeg tizenketted részét kell havi nettó jövedelemként feltüntetni a nyomtatványon.
8.) Ha a fél aktív korúak ellátására jogosult vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy vagy családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították, elegendő az erről szóló igazolás becsatolása, további jövedelemigazolásokra nincs szükség.
8.) A kiskorú sértett és magánfél a jövedelmi és vagyoni viszonyaira, tekintet nélkül, valamint egyéb körülmények - ügy bonyolultsága, jogban járatlanság vagy egyéb személyes körülmények - mérlegelése nélkül jogosult a támogatásra, ez esetben nem szükséges csak a kérelem személyi adatokra és az eljárás adataira vonatkozó részének kitöltése.
9.) Menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő, továbbá a kiegészítő védelemben részesítését kérő személy rászorultságát a menekültügyi hatóság előzetes vizsgálati eljárása alatt humanitárius célú tartózkodási engedélyével, az érdemi eljárás alatt humanitárius célú tartózkodási engedélyével, valamint a menekültügyi hatóság érdemi eljárásra utaló végzésével igazolhatja.
10.) Fentieken túl magánfél és sértett fél esetén csatolni kell a feljelentés érkeztetett példányának másolatát, vagy annak átvételéről szóló hatósági igazolás másolatát, ha a feljelentést a magánfél vagy a sértett tette, ha a feljelentést nem a sértett vagy a magánfél tette, vagy az eljárás hivatalból indult, valamint az egyéb érdekelt fél esetében a büntetőeljárás megindulásának, illetve folyamatban létének igazolására alkalmas, a büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság által kiállított okiratot (pl. határozat nyomozás elrendelésről, idézés, értesítés).
Ha a magánvádló már feljelentést tett, a bíróság által érkeztetett, ügyszámmal ellátott feljelentés másolatát kell a kérelemhez csatolnia.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A jogi segítségnyújtás igénybe vételére irányuló eljárás tárgyánál fogva nem jár illeték- és díjfizetési kötelezettséggel, az eljárásban felmerült tolmácsolási és fordítási költségek viselésére azonban a fél köteles (kivéve a törvényben szabályozott eseteket, pl. ha támogatásban részesül vagy támogatás iránti kérelmét nem rászorultság miatt utasították el; ha a szolgálat munkatársai adnak szóbeli tájékoztatást, ha természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a hatósághoz;, ha a fél nemzetiségi szervezet nevében jár el).
Az így felmerülő eljárási díj megfizetésének módja: csekken, postai úton

Hol intézhetem el?


A jogi segítségnyújtási támogatások engedélyezésével kapcsolatos eljárás lefolytatására az az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában értesítési címe, illetve az ügyfél munkavégzésének helye szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal illetékes.
A magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, értesítési címmel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező külföldi személy esetében a kérelem elbírálására a Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala igazságügyi szolgálata illetékes.
A járási (fővárosi kerületi)  hivatalok elérhetősége a http://www.kormanyhivatal.hu oldalon megtekinthető.

Ügyintézés határideje

A jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb öt napon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig tizenöt napon belül dönt.

Jogorvoslati lehetőség

A kérelmet elbíráló érdemi döntés, a díjmegállapító határozat és a visszatérítési kötelezettség tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.
fővárosi és megyei kormányhivatal
(http://www.kormanyhivatal.hu/hu)
A fellebbezést annál a hatóságnál (illetékesség alapján eljárókormányhivatalnál) kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
A jogi segítségnyújtás igénybe vételére irányuló eljárás tárgyánál fogva illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Rendelkezésre áll részletes, a szolgáltatás igénybe vételének feltételeiről szóló tájékoztató.
1. Milyen típusú jogi segítséget tud nyújtani a Szolgálat?
Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a sértett, a magánvádló, a magánfél, és az egyéb érdekeltek részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi.
2. A jogi segítségnyújtási rendszerben büntető eljárásban igényelt pártfogó ügyvédi képviselet vonatkozásában ki tekinthető rászorultnak?
Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászoruló, aki:
a) aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátásában részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
b) közgyógyellátásban részesül,
c) átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan,
d) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi-vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, ,
e) vízumkiadás, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzésével, honosítással kapcsolatban kér segítséget, és valamelyik felmenője magyar állampolgár vagy az volt,
f) visszahonosítási eljárásban vesz részt,
g) családjában olyan gyermeket gondoz, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, h) a 4. § (1) bekezdés f) pontjának hatálya alá tartozik
i) kiskorú
A jövedelmi és vagyoni viszonyokat vizsgálva rászoruló a fél, ha a) a háztartásban rendelkezésre álló, egy főre eső havi nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás), nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét - egyedülálló fél esetén ezen összeg 150%-át -, illetve ha
b) az ügyfél bűncselekmény áldozata és háztartásban rendelkezésre álló, egy főre eső havi nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás), nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 86%-át, az ügyfél állami előlegezéssel lesz jogosult a szolgáltatás igénybe vételére. A fél részére a rászorultságot akkor is meg kell állapítani, ha a fél rendelkezésre álló jövedelme a rászorultsági összeghatárt meghaladja, de a fél
a) a jogi szolgáltatás igénybevételét lehetetlenné tévő mértékben akadályoztatva van a jövedelmével való rendelkezési joga gyakorlásában,
b) számára a jogi szolgáltatás igénybevétele egyéb személyes körülményeire - így különösen fogyatékosságára, illetve a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye államának magas megélhetési költségeire - tekintettel még ilyen összegű jövedelem mellett is lehetetlen, vagy
c) a jövedelmét a jogi szolgáltatás igénybevételétől eltérő más célra kell fordítania és ennek elmaradása a fél vagy a vele egy háztartásban élők életét, testi épségét, egészségét vagy megélhetését közvetlenül veszélyeztetné. 3. Hol és milyen formában terjeszthető elő a jogi segítségnyújtás iránti kérelem?
A kérelmet e célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével és aláírásával, továbbá a szükséges mellékletek (igazolások) csatolásával lehet benyújtani az ügyfél lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában értesítési címe, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal jogi segítségnyújtási feladatokat ellátó szervezeti egységénél (személyesen vagy postán). A nyomtatvány beszerezhető a járási (fővárosi kerületi) hivatal

Fontosabb fogalmak

A szolgáltatás díjának állam általi előlegezése:
Amennyiben az ügyfél mint sértett, magánvádló, magánfél, vagy egyéb érdekelt büntetőeljárásban igényel pártfogó ügyvédi képviseletet, állami előlegezéssel lesz jogosult a szolgáltatás igénybe vételére az alábbi esetekben:
a; ha a háztartásban rendelkezésre álló, egy főre eső havi nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás), nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét - egyedülálló fél esetén ezen összeg 150%-át ;
b; ha a fél a fél aktív korúak ellátására jogosult vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy vagy családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították;
c; ha a sértett/magánfél kiskorú;
d; ha a támogatás iránti kérelmet előterjesztő félről a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata és jogosult az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére és a háztartásban rendelkezésre álló, egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 86%-át.
Amennyiben az eljárás jogerős befejezését követően a bíróság döntése szerint a pártfogó ügyvédi díj viselésére lesz köteles, a szolgálat a jogi segítő teljesítését igazoló alakszerű számla beérkezését követően határozattal kötelezi a szolgáltatás díjának jogszabályban meghatározott - fő szabály szerint egy éves - határidőn belül való megtérítésére. A visszafizetési kötelezettség elmulasztása esetén a tartozás adók módjára hajtandó be.
Pártfogó ügyvédi meghatalmazás:
Az engedélyező határozat mellékletét képező 3 példányos nyomtatvány, az ügyfél a szolgáltatás igénybe vétele során átadja az általa választott jogi segítő részére.
Jogi segítő:
A jogi segítők névjegyzékében szereplő ügyvéd vagy jogi segítő szervezet, akit az ügyfél a szolgáltatás igénybe vételének engedélyezése esetén felkereshet a szolgáltatás igénybe vétele – az ügy tárgyát képező eljárásban engedélyezett pártfogó ügyvédi képviselet - céljából. A jogi segítői névjegyzék a http://igazsagugy.gov.hu/alaptev/nepugyvedje/nevjegyzek weboldalon megtekinthető, illetve arról a határozatot kibocsátó Szolgálat ad tájékoztatást.
Közös háztartás:
Azon személyek összessége, akik - függetlenül a rokoni kapcsolatoktól - egy jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek és folyamatos életviteli költségeiket (pl rezsiköltségek) közösen viselik.
Egyedülálló:
Aki nem él mással közös háztartásban, függetlenül családi állapotától.

Vonatkozó jogszabályok

2003. évi LXXX. tv. a jogi segítségnyújtásról 4.§ (1) bekezdés, 5.§, 7-9/A.§, 10.§ (2)-(3) bekezdés, 17-18.§, 19.§ (1)-(2) bekezdés, 22.§ (1)-(2) bekezdés 23.§ (1) és (2) bekezdés, 24.§, 28.§, 36-38.§, 39.§ (9) bekezdés, 52.§-59.§, 61.-64.§, 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól 5.§-23.§; 75.-123.§, 1998. évi XI. tv. az ügyvédekről 34.§ (1) és (3) bekezdés, 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 33.§ (2) bekezdés 28. pont, 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet az igazságügyi szolgálatokkal kapcsolatos feladat és hatáskörökről 6. § b) pont, 9.§ (2) bekezdés, 10. § (1)-(2) bekezdés , 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 21.§ (1) bekezdés a; pont, 30. §, 31.§ (1)-(2) bekezdés, 71.§ (1) bekezdés, 98.§, 99.§(1) bekezdés, 102.§ (1) bekezdés

Kulcsszavak

nyomozási, ügyészségi szak, büntetőper, jogi képviselet, állam általi átvállalás nincs, állam általi előlegezés, bűncselekmény áldozata, pártfogó ügyvéd, meghatalmazás, kirendelés, állam által garantált pártfogó ügyvédi díj, visszatérítési kötelezettség

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858