Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Határon átnyúló tartási ügyekben jogi segítségnyújtás iránti kérelem

Kódszám

IGSZO00020

Az ügy rövid leírása

Az állam a jogi segítségnyújtás keretében pártfogó ügyvédként eljáró jogi segítő igénybevételének jogát biztosítja okiratszerkesztés és pártfogó ügyvédi képviselet céljából, határon átnyúló ügyben.
Amennyiben az ügyfél képviseletében eljárva a Központi Hatóság (Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya 1055 Budapest, Kossuth tér 4.) kérelmet nyújt be határon átnyúló tartási ügyben, a szolgálat által a kérelem elbírálását követően kirendelt jogi segítő okiratot szerkeszt és ellátja a fél képviseletét a peres és nem peres eljárásokban.

Ki jogosult az eljárásra?

A tartási igénynek a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet, a hágai egyezmény vagy viszonossági nyilatkozat alapján kérelmet előterjesztő jogosultja vagy kötelezettje vagy annak törvényes képviselője.
Jogszabályi felhatalmazás alapján az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya látja el a fél képviseletét.

Milyen adatokat kell megadni?

1.) A kérelmet a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet 1. melléklet szerinti nyomtatvány A) és C) részének kitöltésével kell előterjeszteni egy példányban az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalnál.
A határon átnyúló tartási ügyekben eljáró központi hatóság arról szóló értesítését, hogy a tartási igény külföldi jogosultja vagy kötelezettje kérelmére eljárást kell indítani vagy ilyen eljárásban a pártfogó ügyvédi képviseletét kell biztosítani, e törvény alkalmazásában a fél támogatás iránti kérelmének kell tekinteni.
A szolgálatot megkereső központi hatóság a fél helyett kitölti és bélyegzőlenyomatával, aláírásával látja el a nyomtatványt, a közlemény rovatban pedig
a) nyilatkozik arról, hogy központi hatóságként eljárva a fél nevében terjeszt elő kérelmet, és
b) megteszi a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 73/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, fellebbezésről lemondó nyilatkozatot.
2.) Ha az értesítés adataiból egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmet a központi hatósághoz határon átnyúló tartási ügyben terjesztették elő elegendő a kérelem A) része vonatkozásában kizárólag a személyi adatokra vonatkozó adatok kitöltése.
3.) A kérelem C) részének vonatkozásában a félnek nyilatkoznia kell
arról, hogy milyen perben vagy nemperes eljárásban (eljáró bíróság, hatóság; per tárgya; ha a per már megindult, a peres eljárás száma; ellenérdekű fél/felek megjelölése) és az eljárás mely szakaszában kéri a támogatást.

Milyen iratok szükségesek?

1.) A kérelmeta jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet 1. melléklet szerinti nyomtatvány A), valamint és C) részének kitöltésével kell előterjeszteni egy példányban az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalnál.
2.) A határon átnyúló tartási ügyekben eljáró központi hatóság arról szóló értesítését, hogy a tartási igény külföldi jogosultja vagy kötelezettje kérelmére eljárást kell indítani vagy ilyen eljárásban a pártfogó ügyvédi képviseletét kell biztosítani, e törvény alkalmazásában a fél támogatás iránti kérelmének kell tekinteni.
A szolgálatot megkereső központi hatóság a fél helyett kitölti és bélyegzőlenyomatával, aláírásával látja el a nyomtatványt, a közlemény rovatban pedig
a) nyilatkozik arról, hogy központi hatóságként eljárva a fél nevében terjeszt elő kérelmet, és
b) megteszi a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 73/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, fellebbezésről lemondó nyilatkozatot.
3.) Ha az adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a a kérelmet határon átnyúló tartási ügyben terjesztették elő, további igazolások becsatolása nem szükséges.
Ha azonban a peres eljárás már megindult, a felperes félnek csatolnia kell kérelméhez a - per megindulása estén bírósághoz érkeztetett - keresetlevelét, vagy a bírósági eljárás lefolytatása iránti kérelmét, vagy az eljárás folyamatban létének igazolására alkalmas bírósági határozat másolatát.
A támogatás abban az esetben engedélyezhető, ha a csatolt iratból a per tárgya, az eljáró vagy az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság és az ellenfél személye egyértelműen megállapítható és megegyezik a nyomtatványon feltüntetett adatokkal.
Nem kell a kérelemhez csatolni a keresetlevél másolatát, ha a fél határon átnyúló tartási ügyében a központi hatóság a per megindítása előtt keresi meg a jogi segítségnyújtó szolgálatot támogatás engedélyezése érdekében.
Az alperes félnek a kérelméhez a bíróság által érkeztetett, ügyszámmal ellátott keresetlevél, vagy az eljárás folyamatban létének igazolására alkalmas bírósági irat másolatát kell csatolnia.
A végrehajtást kérő félnek csatolnia kell kérelméhez a végrehajtási kérelmét és - ha az korábban még nem került csatolásra az iratokhoz - a végrehajtás alapjául szolgáló határozat rendelkező részének másolatát.
Ha a végrehajtást kérő fél a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendelet 47. cikk (2) bekezdése alapján kéri támogatás engedélyezését csatolni kell a végrehajtás alapjául szolgáló határozatról a 4/2009/EK tanácsi rendelet I., II., III. vagy IV. Melléklete szerint a másik tagállam hatósága által kiállított tanúsítványt, igazolást, kivonatot is.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A jogi segítségnyújtás igénybe vételére irányuló eljárás tárgyánál fogva nem jár illeték- és díjfizetési kötelezettséggel, az eljárásban felmerült tolmácsolási és fordítási költségek viselésére azonban a fél köteles (kivéve a törvényben szabályozott eseteket, pl. ha támogatásban részesül vagy támogatás iránti kérelmét nem rászorultság miatt utasították el; ha a szolgálat munkatársai adnak szóbeli tájékoztatást, ha természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a hatósághoz;, ha a fél nemzetiségi szervezet nevében jár el).
Az így felmerülő eljárási díj megfizetésének módja: csekken, postai úton. Határon átnyúló tartási ügyben tolmácsolási és fordítási költségek nem merülnek fel, mivel a központi hatóság tölti ki a kérelem nyomtatványt, a kérelmező által csatolt dokumentációt pedig fordítás után a kirendelt pártfogó ügyvédnek küldi meg

Hol intézhetem el?

A Központi Hatóság (Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya) értesítése alapján az eljáró bíróság székhelye szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal jár el.
A határon átnyúló tartási ügyekben eljáró központi hatóság arról szóló értesítését, hogy a tartási igény külföldi jogosultja vagy kötelezettje kérelmére eljárást kell indítani vagy ilyen eljárásban a pártfogó ügyvédi képviseletét kell biztosítani, a fél jogi segítségnyújtás iránti kérelmének kell tekinteni.

Ügyintézés határideje

A jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemről - tekintettel arra, hogy a központi hatóság által az ügyfél nevében előterjesztett kérelem írásban benyújtott kérelemnek minősül tizenöt napon belül dönt.

Jogorvoslati lehetőség

A kérelmet elbíráló érdemi döntés ellen fellebbezésnek van helye.
Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok

A fellebbezést annál a hatóságnál (illetékesség alapján eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnál) kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
A jogi segítségnyújtás igénybe vételére irányuló eljárás tárgyánál fogva illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Rendelkezésre áll részletes, a szolgáltatás igénybe vételének feltételeiről szóló tájékoztató
1. Milyen típusú jogi segítséget tud nyújtani a Szolgálat?
A 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti határon átnyúló tartási ügy jogosultja, vagy kötelezettje számára jogi segítő kirendelésével pártfogó ügyvédi közreműködést biztosít a Szolgálat, amely kiterjed a keresetlevél megszerkesztésére és a képviseletre egyaránt.
2. A jogi segítségnyújtási rendszerben ki tekinthető rászorultnak?
Az ügy tárgyára tekintettel rászoruló, aki a 4/2009/EK tanácsi rendelet határon átnyúló tartási ügyben kér támogatást.
3. Hol és milyen formában terjeszthető elő a jogi segítségnyújtás iránti kérelem?
A határon átnyúló tartási ügyekben a szolgálatot megkereső központi hatóság (az igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya 1055 Budapest, Kossuth tér 4.) a fél helyett kitölti és bélyegzőlenyomatával, aláírásával látja el a nyomtatványt, a közlemény rovatban pedig
a) nyilatkozik arról, hogy központi hatóságként eljárva a fél nevében terjeszt elő kérelmet, és
b) megteszi a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény73/A. (2) bekezdés § a) pontja szerinti, fellebbezésről lemondó nyilatkozatot.
3. Hogyan kell igazolnom a rászorultságomat?
a; Ha adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmet a központi hatósághoz a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkében meghatározott jogosult az 56. cikk szerinti eljárás - 21 év alatti gyermek tartására vonatkozó határon átnyúló ügy – tárgyában terjesztette elő, a fél jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő - tekintve, hogy ezek az ügyek tárgyi költségmentes ügynek minősülnek-, ezért további – jövedelmi és vagyoni helyzetre vonatkozó - igazolások csatolása nem szükséges.
b; Ha adatokból megállapítható, hogy a kérelmet a központi hatósághoz a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján határon átnyúló tartási ügyben terjesztették - de az nem 21 év alatti gyermek tartására vonatkozik - a fél jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül állam általi előlegezéssel válik jogosulttá a szolgáltatás igénybe vételére, tekintve, hogy a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet vonatkozó rendelkezéseinek értelmében a határon átnyúló tartási ügyek tárgyi költségfeljegyzéses ügynek minősülnek.
4. Milyen mellékletek szükségesek a kérelem előterjesztéséhez?
Ha a peres eljárás már megindult, a felperes félnek csatolnia kell kérelméhez a - per megindulása estén bírósághoz érkeztetett - keresetlevelét, vagy a bírósági eljárás lefolytatása iránti kérelmét, vagy az eljárás folyamatban létének igazolására alkalmas bírósági határozat másolatát. A támogatás abban az esetben engedélyezhető, ha a csatolt iratból a per tárgya, az eljáró vagy az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság és az ellenfél személye egyértelműen megállapítható és megegyezik a nyomtatványon feltüntetett adatokkal.
Nem kell a kérelemhez csatolni a keresetlevél másolatát, ha a fél határon átnyúló tartási ügyében a központi hatóság a per megindítása előtt keresi meg a jogi segítségnyújtó szolgálatot támogatás engedélyezése érdekében.
Az alperes félnek a kérelméhez a bíróság által érkeztetett, ügyszámmal ellátott keresetlevél, vagy az eljárás folyamatban létének igazolására alkalmas bírósági irat másolatát kell csatolnia.
A végrehajtást kérő félnek csatolnia kell kérelméhez a végrehajtási kérelmét és - ha az korábban még nem került csatolásra az iratokhoz - a végrehajtás alapjául szolgáló határozat rendelkező részének másolatát.
Ha a végrehajtást kérő fél a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendelet 47. cikk (2) bekezdése alapján kéri a támogatás engedélyezését, csatolni kell a végrehajtás alapjául szolgáló határozatról a 4/2009/EK tanácsi rendelet I., II., III. vagy IV. Melléklete szerint a másik tagállam hatósága által kiállított tanúsítványt, igazolást, kivonatot is.
5. Mennyi idő alatt bírálja el a Szolgálat a kérelmemet?
A jogi segítségnyújtó szolgálat a postai úton beérkező kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók tizenöt napon belül dönt.
6. Hogyan találok jogi segítőt (ügyvédet, jogvédő társadalmi szervezetet)?
A jogi segítségnyújtó szolgálat a határozat jogerőre emelkedését követően pártfogó ügyvédként - főszabály szerint az eljáró bíróság székhelyén praktizáló - jogi segítőt, kivételesen ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki, a pártfogó ügyvéd kirendeléséhez külön kérelem vagy hozzájáruló nyilatkozat nem szükséges. A szolgálat a kirendelő végzésben megjelöli a kirendelt pártfogó ügyvéd nevét és irodájának címét.

Fontosabb fogalmak


Jogosult:
A tartási igénynek a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet, a hágai egyezmény vagy viszonossági nyilatkozat alapján kérelmet előterjesztő jogosultja vagy kötelezettje vagy annak törvényes képviselője.
Pártfogó ügyvéd kirendelése:
A jogi segítségnyújtó szolgálat a határozat jogerőre emelkedését követően pártfogó ügyvédként - főszabály szerint az eljáró bíróság székhelyén praktizáló - jogi segítőt, kivételesen ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki, a pártfogó ügyvéd kirendeléséhez külön kérelem vagy hozzájáruló nyilatkozat nem szükséges. A szolgálat a kirendelő végzésben megjelöli a kirendelt pártfogó ügyvéd nevét és irodájának címét.
Illetékes hatóság:
A határon átnyúló tartási ügyekben a Központi Hatóság ( Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya) értesítése alapján az eljáró bíróság székhelye szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal jár el.
Központi Hatóság:
Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya (1055 Budapest, Kossuth tér 4.).

Vonatkozó jogszabályok

a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 5.§ (2) bekezdés g) pont, 10.§ (1)-(3) bekezdés, 11.§, 12.§ c) pont, 14.§ b) pont, 15.§ c) pont, 16.§, 22.§, 23.§, 39.§ (9) bekezdés, 61.§ (3) bekezdés b) pont, a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet 51.§, 52.§, 54.§ (1)-(2) bekezdés, 60.§, 61.§, 64.§, 1. melléklet; az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33.§ (2) bekezdés 28. pont ; a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény, 2.§, 18.§-25.§, a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 31.§ (2) bekezdés, 71.§ (1) bekezdés, 98.§, 99.§(1) bekezdés, 102.§ (1) bekezdés, Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdés

Kulcsszavak

határon átnyúló tartási ügy, külföldi fél, 21. év alatti tartásra jogosult, állam általi átvállalás, állam általi előlegezés, központi hatóság, okiratszerkesztés, jogi képviselet, kirendelés, visszatérítési kötelezettség

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858