Akadálymentes verzió

Összevont telepítési eljárás iránti kérelem

Kódszám

JARAS00040

Az ügy rövid leírása

Az építtető kérelmére - a sajátos építményfajták kivételével - összevont telepítési eljárást kell lefolytatni, ha az építési beruházás megvalósításához szükséges követelmények tisztázásához az alábbi eljárások, vagy azok egy részének lefolytatása szükséges:
a) a településrendezési eszköz készítésének, módosításának egyeztetési eljárása,
b) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési eljárás,
c) a környezetvédelem vonatkozásában a a környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,
d) a földvédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás termőföld igénybevételével is jár, a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása,
e) az erdővédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás erdőterület igénybevételével is jár az erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása,
f) telekalakítási engedélyezési eljárás, ha az építési beruházáshoz a településrendezési eszköz módosítása nem szükséges,
g) a régészet vonatkozásában a régészeti feltárás engedélyezési eljárása, nagyberuházásnak minősülő építési beruházás esetén a próbafeltárás bejelentésének tudomásulvételére irányuló eljárás,
h) az építési engedélyezési eljárás,
i) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti eljárás.

Az összevont telepítési eljárás két szakaszból:
- az a)-g) pont szerinti eljárásokat összevonó telepítési hatásvizsgálati szakaszból (a továbbiakban: THSZ) és
- a c) pontból az egységes környezethasználati engedélyezi eljárást, a h) és i) pont szerinti eljárásokat összevonó integrált építési engedélyezési szakaszból (a továbbiakban: IÉSZ)
áll.

Az összevont telepítési eljárás iránti kérelem az eljárás mindkét szakaszára (a THSZ és az IÉSZ szakaszára is) vonatkozik, azonban a kérelem benyújtásakor csak az első szakasz (a THSZ) megindításához előírt mellékleteket kell benyújtani.
Az összevont telepítési eljárás a beruházással érintett telekre vonatkozó településrendezési eszköz készítésével vagy módosításával párhuzamosan is kezdeményezhető.

Ki jogosult az eljárásra?

Az építtető ügyfél, mely képviselet útján is eljárhat.

Milyen adatokat kell megadni?

1. Az építtetőnek és képviselőjének a lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
3. a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
3.1 az eljárásban lefolytatandó eljárások megnevezését,
3.2. a termőföld végleges más célú hasznosítása esetén
3.2.1. a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt,
3.2.2. a más célú hasznosítás pontos célját,
3.2.3. azon kormányrendelet számát, amely a kérelemben megjelölt telek végleges más célú hasznosításával járó tervezett építési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, vagy
3.2.4. azon kormányhatározat számát, amely a kérelemben szereplő telket beruházási célterületté nyilvánította,
3.3. az erdőterület igénybevétele esetén, a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának pontos meghatározását és az indokoltságának alátámasztását,
3.4. a kérelmezett telekalakítás célját,
3.5. a THSZ-ben lefolytatandó eljárásokhoz benyújtandó mellékletek felsorolását.
4. az építési beruházás jellegét és rövid ismertetését
5. a kérelem tárgyával összefüggésben
5.1. az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.2. a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.3. a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,
8. meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
9. az építtető aláírását.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelemhez (a THSZ-ben összevonható kérelmezett eljárásoktól függően) mellékelni kell:
- adathordozón (CD, DVD, pendrive) vagy az ÉTDR-be való feltöltéssel az építészeti-műszaki dokumentációt,
- a kérelmezett eljárások lefolytatásához szükséges mellékleteket,
- szakhatósági eljárásokhoz és szakkérdés vizsgálatához szükséges dokumentumokat,
- a településrendezési szerződés másolatát, a településrendezési eszköz tervezetét,
- a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
- az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.

Az integrált építési engedélyezési szakasz megindításához (az IÉSZ-ben összevonható kérelmezett eljárásoktól függően) mellékelni kell:
- adathordozón (CD, DVD, pendrive) vagy az ÉTDR-be való feltöltéssel az építészeti-műszaki dokumentációt,
- a kérelmezett eljárások lefolytatásához szükséges mellékleteket,
- szakhatósági eljárásokhoz és szakkérdés vizsgálatához szükséges dokumentumokat,
- a telepítési engedélyben tett kikötés, feltétel teljesítésének igazolását,
- a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
- a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét (a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében a főpolgármester településképi véleményét) vagy a kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét,
- az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Összevont telepítési eljárás esetén az alapilleték 50 000 forint, melyen felül
A) az integrált hatásvizsgálati szakaszba bevont hatósági eljárásonként 20 000 forint,
B) az építési engedélyezési szakasz illetéke
a) új - más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó - egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint,
b) új - más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó - épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén
ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
bb) a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,
c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett
da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy
db) az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint,
g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)-f) pontokban foglaltakon felül 15 000 forint.

Az elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági, valamint az azokban szükséges szakhatósági eljárások illetékét készpénz átutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - ha erre lehetőség van - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, az eljárás megindítását megelőzően vagy azt követően kell megfizetni. Az eljárási illeték megfizetését az átutalási megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozat másolatával kell igazolni.

Hol intézhetem el?

A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi I. és V. kerületi) hivatala, mint elsőfokú kiemelt építésügyi hatóság folytatja le az eljárást.

Ügyintézés határideje

Az építésügyi hatóság ügyintézési határideje a THSZ-ben hatvan nap, kivéve ha az eljárásban környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásra kerül, ebben az esetben száz nap.

Az építésügyi hatóság ügyintézési határideje az IÉSZ-ben a) harminc nap, kivéve ha az eljárásban környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás is lefolytatásra kerül, ebben az esetben száz nap.

Jogorvoslati lehetőség

Van fellebbezési lehetőség.
A fellebbezést az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz címezve, az eljáró járási hivatalnál, a kormányablaknál vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál lehet benyújtani.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet benyújtani.
Az építésügyi hatósági döntés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint.

Nincs önálló fellebbezési lehetőség a THSZ-ben hozott, a telepítési engedély megadásáról szóló végzés ellen, az abban foglaltak csak az integrált építési engedély elleni fellebbezésben támadhatók.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

1. A kérelmet papír alapon vagy elektronikus úton (online; offline) lehet benyújtani. A kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációt kizárólag elektronikus formában (adathordozón vagy az ÉTDR-be való feltöltéssel) lehet csatolni. Mindehhez a kérelem közvetlen benyújtása előtt az ÉTDR feltöltő tárhelyet biztosít.
1.1. Papír alapú vagy elektronikus adathordozón rendelkezésre álló kérelmet személyesen az illetékes építésügyi hatóságnál, a kormányablaknál vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál lehet benyújtani.
1.2. Online kérelem benyújtása esetén: A kérelem benyújtásához be kell jelentkezni az ÉTDR központi elektronikus rendszerébe. Az ÉTDR nyitó oldalán van lehetőség kiválasztani, hogy milyen módon lép be az ügyfél. Két azonosítási mód közül lehet választani.
1.2.1.Belépés ügyfélkapuval azoknak lehetséges, akik ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznek. Az ÉTDR nyitó oldala átirányítja a kérelmezőt az Ügyfélkapu oldalára, ahol felhasználónevével és jelszavával azonosítja magát, majd ezután be tud lépni az ÉTDR‐be.
1.2.2. Belépés tanúsítvánnyal: az elektronikus aláírást használó ügyfélnek biztosítja a rendszer, hogy e‐aláírásának nyilvános kulcsát megadva és a belépési kérelem nyomtatványt kitöltve lépjen be az ÉTDR‐be.
1.3. Offline kérelem benyújtása esetén: A benyújtáshoz az Általános kitöltő (ÁNYK) programot a számítógépre kell telepíteni, majd a kérelmet ezzel kitölteni, amelyhez az űrlap a magyarorszag.hu oldalon (https://ugyintézés.magyarorszag.hu/ugyek/410008) található. A számítógépre letöltött programmal az űrlap internet kapcsolat nélkül is kitölthető. A kérelmet és mellékleteit ügyfélkapun keresztül lehet az ÉTDR-be feltölteni.
Az első alkalommal belépő ügyfélnek ezután regisztrálnia kell az ÉTDR‐ben, amely személyes adatainak kitöltésével és felhasználói minőségének (pl. építtető) megjelölésével történik.
A belépés és a regisztráció megtörténte után használhatók a rendszer szolgáltatásai, elektronikus tárhelyet lehet nyitni, amelyben a kérelem és mellékletei, az előzetes szakhatósági állásfoglalások összegyűjthetők, valamint innen indítható a kérelem is. Az építtető a tárhelyhez hozzáférést biztosíthat más személyeknek, az építésügyi hatóságnak, vagy szakhatóságnak, az építészeti-műszaki tervtanács elnökének, a polgármesternek, főpolgármesternek is.

A telepítési engedély 1 évig hatályos, kivéve, ha a hatályossága alatt az integrált építési engedélyezési szakasz (IÉSZ) lefolytatását a mellékletek benyújtásával kezdeményezték, vagy a telepítési engedély hatályát meghosszabbították.
A telepítési engedély a környezet használat megkezdésére, építési tevékenység végzésére nem jogosít. A régészeti feltárás a telepítési engedély kézhezvétele után megkezdhető.

Fontosabb fogalmak

1. Építési telek: az a telek,
1.1 amely beépítésre szánt területen fekszik,
1.2 az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
1.3 a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és
1.4 amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.
2. Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése
3. Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.
4. ÉTDR: Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer, amely az építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóságok engedélyezési és tudomásulvételi eljárásainak elektronikus ügyintézését, a döntéshozatalt, az ügyfelekkel és a szakhatóságokkal való kapcsolattartást biztosító, az építésügyi hatósági szolgáltatást elősegítő komplex elektronikus alkalmazás, mely az eljárás során beérkező és keletkező dokumentumokat elektronikusan kezeli.
5. Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.
6. Közmű: termelő, elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely az egyes területfelhasználási egységek és az építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz elvezetési, gáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén, vagy távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan, kellő biztonsággal, közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki.
7. Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület.
8. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.
9. Helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési (fővárosban a kerületi) önkormányzati rendelet, a Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat.
10. Településszerkezeti terv: a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósítását biztosító, a település szerkezetét, a területfelhasználást és a műszaki infrastruktúra-hálózatok elrendezését meghatározó terv.

Vonatkozó jogszabályok

1. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.)
2. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)
3. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
4. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)
5. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
6. a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
7. az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
8. helyi építési szabályzatok és egyéb településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat, településszerkezeti terv)

Kulcsszavak

építésügyi hatóság, EFER, építtető, ÉTDR, kiemelt építésügyi hatóság

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858