Akadálymentes verzió

Összevont telepítési eljárás iránti kérelem

Kódszám

JARAS00040

Az ügy rövid leírása

Az építtető kérelmére - a sajátos építményfajták kivételével - összevont telepítési eljárást kell lefolytatni, ha az építési beruházás megvalósításához szükséges követelmények tisztázásához az alábbi eljárások, vagy azok egy részének lefolytatása szükséges:
a) a településrendezési eszköz készítésének, módosításának egyeztetési eljárása,
b) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési eljárás,
c) a környezetvédelem vonatkozásában a a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti
ca) környezeti hatásvizsgálati eljárás, vagy
cb) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,
d) a földvédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás termőföld igénybevételével is jár, a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása,
e) az erdővédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás erdőterület igénybevételével is jár az erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása,
f) telekalakítási engedélyezési eljárás, ha az építési beruházáshoz a településrendezési eszköz módosítása nem szükséges,
g) a régészet vonatkozásában
ga) a régészeti feltárás engedélyezési eljárása, vagy
gb) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint nagyberuházásnak minősülő építési beruházás esetén a próbafeltárás bejelentésének tudomásulvételére irányuló eljárás ,
h) az építési engedélyezési eljárás,
i) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti eljárás.

Az összevont telepítési eljárás
az a)-g) pont szerinti eljárásokat összevonó telepítési hatásvizsgálati szakaszból (a továbbiakban: THSZ) és
a c pont cb) alpontja, a h) és i) pont szerinti eljárásokat összevonó integrált építési engedélyezési szakaszból (a továbbiakban: IÉSZ)
áll.



Az összevont telepítési eljárás iránti kérelem az eljárás mindkét szakaszára - a THSZ és az IÉSZ szakaszára is - vonatkozik, azonban a kérelem benyújtásakor csak az első szakasz - a THSZ - megindításához előírt mellékleteket kell benyújtani. Az összevont telepítési eljárás a beruházással érintett telekre vonatkozó településrendezési eszköz készítésével vagy módosításával párhuzamosan is kezdeményezhető.

Ki jogosult az eljárásra?

építtető vagy meghatalmazottja
Az ügyfél nem csak személyesen járhat el, van lehetőség képviseletre, meghatalmazásra.

Milyen adatokat kell megadni?

1. Az ügyfélnek és képviselőjének a lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
3. a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
3.1 az eljárásban lefolytatandó eljárások megnevezését,
3.2. a termőföld végleges más célú hasznosítása esetén
3.2.1. a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt,
3.2.2. a más célú hasznosítás pontos célját,
3.2.3. azon kormányrendelet számát, amely a kérelemben megjelölt telek végleges más célú hasznosításával járó tervezett építési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, vagy
3.2.4. azon kormányhatározat számát, amely a kérelemben szereplő telket beruházási célterületté nyilvánította, 3.3. az erdőterület igénybevétele esetén, a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának pontos meghatározását és az indokoltságának alátámasztását,
3.4. a kérelmezett telekalakítás célját,
3.5. a THSZ-ben lefolytatandó eljárásokhoz benyújtandó mellékletek felsorolását.
4. az építési beruházás jellegét és rövid ismertetését, a 8. melléklet I. rész 4. pont 4.1. alpontja szerinti számított építményértéket,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben
5.1. az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.2. a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.3. a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,
8. meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
9. az építtető aláírását.
-

Milyen iratok szükségesek?

Az összevont telepítési eljárás iránti kérelem az eljárás mindkét szakaszára vonatkozik, de a kérelem benyújtásakor csak a telepítési hatásvizsgálati szakasz (THSZ) megindításához szükséges mellékleteket kell csatolni. A kérelemhez - a THSZ-ben összevonható kérelmezett eljárásoktól függően - mellékelni kell
a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,
b) a 7. mellékletben meghatározott mellékletet,
c) a településrendezési szerződés másolatát, a településrendezési eszköz tervezetét,
d) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll a 29. § (1) bekezdése szerinti eljárásokban hozott jogerős döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
e) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.

Az integrált építési engedélyezési szakasz (IÉSZ) megindításához - az IÉSZ-ben összevonható kérelmezett eljárástól függően - mellékelni kell:
a) digitális formátumban adathordozón vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel
aa) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,
ab) a 7. melléklet szerinti dokumentációt,
b) a telepítési engedélyben tett kikötés, feltétel teljesítésének igazolását,
c) ha az IÉSZ megindításakor rendelkezésre áll a 29. § (1) bekezdés c)-g) pontja szerinti önálló eljárásban kiadott jogerős engedélyt, annak megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,



d) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét, a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében a főpolgármester településképi véleményét
vagy
da) a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Összevont telepítési eljárás esetén az alapilleték 50 000 forint, melyen felül
A) az integrált hatásvizsgálati szakaszba bevont hatósági eljárásonként 20 000 forint,
B) az építési engedélyezési szakasz illetéke
a) új - más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó - egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint,
b) új - más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó - épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén
ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
bb) a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,
c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett
da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy
db) az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvény ek módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint,
g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)-f) pontokban foglaltakon felül 15 000 forint.

Hol intézhetem el?

Elsőfokú kiemelt építésügyi hatóság folytatja le ezt az eljárást, amely hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott fővárosi/megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal

Ügyintézés határideje

Az összevont telepítési eljárás során az építésügyi hatóság számára irányadó ügyintézési határidő

a) a telepítési hatásvizsgálati szakaszban

aa) 50 nap,

ab) környezeti hatásvizsgálati eljárás vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása esetén 85 nap;

b) az integrált építési engedélyezési szakaszban

ba) 25 nap,

bb) környezeti hatásvizsgálati eljárás vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása esetén 85 nap.

Az építésügyi hatóság a THSZ -ben a kérelem tartalmától függően a 312/2012. (XI.8.) Kr. 7. melléklet III. pontjában meghatározott szakkérdéseket vizsgálja.

Jogorvoslati lehetőség

A telepítési engedély megadásáról szóló végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, az abban foglaltak csak az integrált építési engedély elleni fellebbezésben támadhatók.
A telepítési engedély megadásáról szóló végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, az abban foglaltak csak az integrált építési engedély elleni fellebbezésben támadhatók.


Az ügyfél a fellebbezését a másodfokon építésügyi feladatkörében eljáró illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz címezve nyújtja be. 
Az ügyfél fellebbezését az elsőfokú kiemelt építésügyi hatóságként eljáró fővárosi/megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújtja be.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
Az építésügyi hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés illetéke 30.000 Ft

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

http://www.e-epites.hu/lakossagi-tajekoztatok
Ki veheti igénybe?
Az építtető, ha az építmény az adott településen valósul meg.

Milyen módon lehet benyújtani a kérelmet, dokumentumokat?
Személyesen, vagy elektronikusan (Online), postán.

A papíron vagy elektronikusan benyújtott kérelem kerül gyorsabban elbírálásra? Az ügyintézési határidő jogszabályban szabályozott, a határidőn belüli eljárási kötelezettség bármely formában benyújtott kérelem esetén azonos. A benyújtás módja a határidőt nem befolyásolja.

Van e jogorvoslati lehetőség?
Igen, van a másodfokú hatóság bírálja el az első fokon eljáró hatóságnál benyújtott fellebbezést.

Hol lehet a kérelmet benyújtani?
Az első fokú hatóságnál, integrált ügyfélszolgálaton, Építésügyi Szolgáltatási Pontnál vagy a postán nyújthatja be.

Fontosabb fogalmak

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) az építtető részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít.

Az online kérelem benyújtás:
A kérelem benyújtásához be kell jelentkezni az ÉTDR központi elektronikus rendszerébe. Az ÉTDR nyitó oldalán van lehetőség kiválasztani, hogy milyen módon lép be az ügyfél. Két azonosítási mód közül lehet választani.
1. Belépés ügyfélkapuval azoknak lehetséges, akik ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznek. Az ÉTDR nyitó oldala átirányítja a kérelmezőt az Ügyfélkapu oldalára, ahol felhasználónevével és jelszavával azonosítja magát, majd ezután be tud lépni az ÉTDR‐be.

Az első alkalommal belépő ügyfélnek ezután regisztrálnia kell az ÉTDR‐ben, amely személyes adatainak kitöltésével és felhasználói minőségének (építtető) megjelölésével történik.
A belépés és a regisztráció megtörténte után használhatóak a rendszer szolgáltatásai, elektronikus tárhelyet lehet nyitni, amelyben gyűjthető: a kérelem és mellékletei ezen kívül összegyűjthetők és tárolhatók az előzetes szakhatósági állásfoglalások, Innen indítható az összevont telepítési eljárás iránti kérelem is.

Az összevont telepítési eljárás két szakaszból áll:
a) telepítési hatásvizsgálati szakasz (THSZ),
b) integrált építési engedélyezési szakasz (IÉSZ).


A THSZ-ben az építésügyi hatóság telepítési engedélyt ad, mely az összevont eljárások fajtáitól függően egyben
a) elvi építési keretengedély,
b) telekalakítási engedély,
c) termőföld végleges más célú hasznosításának engedélye,
d) az erdő területi igénybevételének engedélye,
e) régészeti feltárási engedély,
f) környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély,
g) a településrendezési eszközzel kapcsolatos vélemény. Az IÉSZ-ben az építésügyi hatóság integrált építési engedélyt ad, mely az összevont eljárások fajtáitól függően egyben
a) egységes környezethasználati engedély,

b ) az országos építési követelményektől való eltérés engedélye.

Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek - , építmény, építményrész tulajdonosa.
Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát.


Az eljárás a kérelemnek az ÉTDR-be való érkeztetését követő első munkanapon indul.
4. Állagmegóvás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassága érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési tevékenység.
8. Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.
17. Bővítés: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli.
23. Emeletráépítés: meglévő építmény függőleges irányú bővítése egy vagy több emelet-szint létesítése érdekében.
28. Építési hely: az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt beépíthető területrésze, amelyen - a védőtávolságok és más jogszabályi előírások megtartásával, vagy azon belül a szabályozási terven jelölt beépíthető területrészen - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület (épületek) elhelyezhető (elhelyezhetők).
30. Építési telek: az a telek,
a) amely beépítésre szánt területen fekszik,
b) az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
c) a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és
d) amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.
36. Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység.
37. Felvonulási építmény: az építmény (építmények) kivitelezését szolgáló, az építés befejezéséig fenntartható építmény.
48. Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.
49. Helyreállítás: újjáépítés, építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény, építményrész eredeti építészeti kialakításának lehetséges megtartása mellett.
54. Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és közműbekötésekkel megvalósított, tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja.
61. Kerti építmény: a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy.
63. Korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési tevékenység.
68. Közmű: termelő, elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely az egyes területfelhasználási egységek és az építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz elvezetési, gáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén, vagy távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan, kellő biztonsággal, közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki.
69. Közműpótló műtárgy: a közművet helyettesítő vagy kiegészítő egyedi műtárgy.
78. Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület.
86. Melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
g) állat ól, állatkifutó,
h) trágyatároló, komposztáló,
i) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,

93. Önálló építmény: független építményszerkezetekkel, valamint vezetékrendszerrel és berendezésekkel megvalósított, más építményhez legfeljebb tűzfalakkal csatlakozó építmény.
95. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.
126. Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födémszerkezet felső síkja és a magastető szerkezetének alsó síkja közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér. A beépítés nélküli tetőtér (padlás) nem minősül építményszintnek.
Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.

Vonatkozó jogszabályok

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. §, 4. §, 7. § (1) és (2) bekezdés, 8. § (1), (5) bekezdés, 9. § (1)-(2) bekezdés , 10. § (1) - (4) bekezdés , 12-14. §, 15. § (2) bekezdés, 29-35. §, 72. § , 5. melléklet, 7.-8. melléklet

az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet . 2-6. §, 1. melléklet I.-II. rész, 7. melléklet

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 21. § (1) bekezdés b) pontja, 34-38/C. §, 39. §, 44. §, 50. §, 56-57/B. §, 71-73/A. §, 95-102. §

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/B §, 34. §, 53/A. §, 53/B. § (1)-(2) bekezdése, a (4) bekezdése, a (6)-(7) bekezdései és a (11)-(12) bekezdései, az 57/B. § - 57/D. §

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 73. § (1)-(2) és (4a) bekezdés, Melléklet XV. fejezet III. pont, I. pont 4. alpont

az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés, 6. § (1) bekezdés

Kulcsszavak

ÉFP építtető, ÉTDR, kiemelt építésügyi hatóság

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858