Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Előzetes építésügyi szakhatósági állásfoglalás iránti kérelem

Kódszám

JEGYZ00028

Az ügy rövid leírása

.Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az építésügyi hatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – az ügyfél meghatározott joga érvényesítésére irányuló eljárásban, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott időpontig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

Ki jogosult az eljárásra?

Építtető (kérelmező), vagy meghatalmazottja
Az ügyfél nem csak személyesen járhat el, hanem meghatalmazottja útján is.

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelem tartalmazza:
1. Az ügyfélnek és képviselőjének a lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget,
2. a kérelemmel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetében az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
3. a kérelem tárgyát és annak rövid leírását,
4. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
5. a kérelmező aláírását.

Milyen iratok szükségesek?

1. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti építésügyi szakhatósági eljáráshoz adathordozón vagy az ÉTDR-be való feltöltésssel az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. számú melléklete III. rész 9. pont szerinti tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt.
2. Az ügyben eljáró meghatalmazott esetén a meghatalmazást.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az előzetes építésügyi szakhatósági eljárás lefolytatásának 10 000 forint az illetéke.

Hol intézhetem el?

Elsőfokú építésügyi hatóságok

1) Elsőfokú általános építésügyi hatóság

- a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője, 
a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, 
a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző,
mindazon építéshatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal másik hatóság hatáskörébe (pl. sajátos építmények építését engedélyező sajátos építésügyi hatóságok). A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője esetén a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat esetén az adott fővárosi kerületre terjed ki. 

2) Elsőfokú kiemelt építésügyi hatóság:
az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal az alábbi ügyek tekintetében: 
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben, 
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű beruházás ügyében, 
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 42. § (5) bekezdés szerinti az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben.

3) Műemlékekkel kapcsolatos elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal 
ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat

4) Helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetén a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve
a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző
az általános építésügy hatósági feladataikon túl az első fokú építésügyi hatósági feladatokat is ellátja.

5) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály határozza meg. (Pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi hatóság kijelölve) Ilyen jogszabály hiányában az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal lesz az építésügyekben eljáró hatóság.

Ügyintézés határideje

A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap.

Jogorvoslati lehetőség

A szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
A szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Nem áll rendelkezésre.
Mire szolgál az előzetes szakhatósági hozzájárulás?
Válasz: Azt jelenti az ügyfél számára, hogy a szakhatóság - a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott időpontig - kötve van állásfoglalásához, azt nem módosíthatja. Más szóval, az előzetes szakhatósági hozzájárulás a jelzett időpontig (6 hónapig) szakhatósági állásfoglalásként felhasználható a tényleges engedélyezési eljárás során. Amennyiben tehát a kérelmező a szakhatósághoz fordul előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása iránt és azt megkapja, azt követően az engedélyezési eljárásban a szakhatóságnak már nincs eljárási jogosultsága. Értelemszerűen a már kiadott előzetes szakhatósági állásfoglalás később az engedélyezési eljárásban akkor használható fel, ha a szakhatóság hozzájárulását tartalmazza (még ha egyedi előírással vagy feltétellel ki is egészül).

Meddig használható fel az előzetes szakhatósági hozzájárulás?
Válasz: 6 hónapig

Hány napon belül kaphatom meg az előzetes szakhatósági hozzájárulást?
Válasz: Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása során egységesen 15 nap, kivéve, ha az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító jogszabály rövidebb határidőt állapít meg.

Milyen építésügyi eljárásokban lehet előzetes szakhatósági hozzájárulást kérni?
Válasz: Előzetes szakhatósági hozzájárulást
-építési engedélyezési eljárásban
-összevont engedélyezési eljárásban
- OTÉK-től való eltérés engedélyezési eljárásban
- Használatbavételi engedélyezési eljárásban
- Fennmaradási engedélyezési eljárásban
- Bontási engedélyezés iránti eljárásban
- Engedély hatályának meghosszabbítása iránti eljárásban
lehet a kérelem mellékleteként csatolni.

Mindenképpen kötelező előzetes szakhatósági hozzájárulást csatolni a kérelemhez?
Válasz: A kérelemhez nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás
vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni.

Fontosabb fogalmak

Az előzetes szakhatósági hozzájárulás: azt jelenti az ügyfél számára, hogy a szakhatóság - a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott időpontig - kötve van állásfoglalásához, azt nem módosíthatja. Más szóval, az előzetes szakhatósági hozzájárulás a jelzett időpontig (6 hónapig) szakhatósági állásfoglalásként felhasználható a tényleges engedélyezési eljárás során. Amennyiben tehát a kérelmező a szakhatósághoz fordul előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása iránt és azt megkapja, azt követően az engedélyezési eljárásban a szakhatóságnak már nincs eljárási jogosultsága. Értelemszerűen a már kiadott előzetes szakhatósági állásfoglalás később az engedélyezési eljárásban akkor használható fel, ha a szakhatóság hozzájárulását tartalmazza (még ha egyedi előírással vagy feltétellel ki is egészül). Az építésügyi hatóság kérelemre előzetes szakhatósági állásfoglalást ad. 
Az építésügyi hatóság szakhatóságként történő közreműködése során
a) helyszíni szemlét tart,
b) vizsgálja
ba) építési engedélyezési eljárásban a 18. § (1) és (2) bekezdésében,
bb) használatbavételi engedélyezési eljárásban a 40. § (2)-(4) bekezdésében,
bc) bontási engedélyezési eljárásban a 46. § (2) és (3) bekezdésében,
bd) fennmaradási engedélyezési eljárásban a 42. § (1) és (2), valamint a 43. § (3) bekezdésében,
be) egyéb hatósági eljárásban a településrendezési és építésügyi követelményekben
előírtakat.

Vonatkozó jogszabályok

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 16. §, 21. §, 33. § (1) bekezdés, (8) bekezdés, 34. § - 39. §, 44. § (8) bekezdés, (9) bekezdés, 50. §, 56-57/B. §, 71. § - 73. §, 95. § -102. §, 116. §

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklet XV. fejezet

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (2) bekezdés, 48. § (2) bekezdés, 53/C. § (4) bekezdés

az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(5) és (7) bekezdés

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § (2) és (5) bekezdés, 7. § (1) és (2) bekezdés , 8. § (1) és (5) bekezdés, 15. § (2) bekezdés, 72. § (1) bekezdés, 53. § (1), (2) bekezdés, 55. §, 70. § - 71. §, 5. melléklet

az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § 2. pont, 3. § (1) bekezdés, 5. § (7) bekezdés, 6. § (1) bekezdés,

Kulcsszavak

szakhatóság, építésügy, ingatlan

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858