Akadálymentes verzió

Használt jármű forgalomba helyezése iránti kérelem (törzskönyv, forgalmi engedély és rendszámtábla kiadásával)

Kódszám

OKMIR00067

Az ügy rövid leírása

Harmadik országból vagy más EGT-államból belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű jogi helyzetének tisztázása után a jármű magyarországi forgalomba helyezése.
Járművel a közúti fogalomban akkor lehet részt venni, ha azt forgalomba helyezték.
A forgalomba helyezés a jármű járműnyivántartásba vételével, a forgalmi engedély és a rendszámtábla kiadásával valósul meg.
A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, kormányablak helyezi forgalomba a járművet.

Ki jogosult az eljárásra?

A jármű tulajdonosa

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelemhez be kell mutatni:
- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétéről vagy a mentességről szóló igazolást,
- a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást,
- a közlekedési hatóság által kiadott Műszaki vizsgálati bizonyítványt

- az ügyfél-azonosító okmányt, ami
személyes megjelenés esetén az ügyfél, képviseleti eljárás esetén a meghatalmazott
- személyazonosságát igazoló okmány , illetve képviseleti eljárás esetén meghatalmazás,
jogi személy esetében
- ha a közlekedési igazgatási hatóság a kérelemről azonnal dönt a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt, avagy ennek közjegyző által hitelesített másolatát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintát,
- a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló okiratot

- a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, pótkocsi és autóbusz esetén - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását,
- a bizalmi vagyonkezelői minőséget igazoló okiratot

Milyen iratok szükségesek?

Minden esetben csatolni kell:
- a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének, az állandó rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást;
- a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hitelesített másolati példányát, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását is.
Származás-ellenőrzésre kötelezett használt jármű esetén még csatolni kell: 
1. a harmadik országból származó jármű esetében az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély és törzskönyv (feltéve, hogy kiadásra került) eredeti példányát vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát és annak hiteles fordítását, továbbá a külföldi hatósági jelzést, feltéve, hogy azt a külföldi hatóság nem vonta vissza,
2. az EGT valamely más tagállamából származó jármű esetében:
2.a) a származási ország hatósága által kiadott igazolást a nyilvántartásába történő bejegyzés, szereplés tényéről, továbbá az okiratot, amely a forgalmi engedély hiányának okát tartalmazza, ha 
2.b) a nem harmonizált forgalmi engedély másolati példányát,
2.c) a harmonizált forgalmi engedély I. részének eredeti példányát, ha a származási tagállamban I. és II. részből áll a forgalmi engedély, 
2.d) a külföldi hatósági jelzést, feltéve, hogy azt a külföldi hatóság nem vonta vissza
3. ha a jármű ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték, a korábban kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, valamint az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát.
Az EGT valamely más tagállamából származó használt jármű esetén még csatolni kell: 
a származási tagállam hatósága által kiadott, nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát vagy a harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. és II. részének eredeti példányát, feltéve, hogy a jármű származási tagállamában a forgalmi engedély II. része kiállításra került, valamint a külföldi hatósági jelzést, feltéve, hogy azt a külföldi hatóság nem vonta vissza.

A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezésének kezdeményezése előtt származás-ellenőrzését el kell végezni. A származás-ellenőrzés kezdeményezése a közlekedési igazgatási hatóságnál származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel valósul meg.
Kivétel:
más EGT-államból belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű belföldi forgalomba helyezését megelőzően a jármű jogi helyzetének tisztázása megtörtént, valamint az ügyfél a kérelméhez csatolta a származási tagállam hatósága által kiadott
- nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát, vagy
- harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. részét, valamint a II. részét, feltéve, hogy a jármű származási tagállamában ez utóbbi kiállításra került;
- négykerekű segédmotoros kerékpár

Az előzetes eredetiségvizsgálatot el kell végezni:
a használt jármű, továbbá a gyártótól származó járműkísérő lappal nem rendelkező új jármű, valamint a járműnyilvántartásba korábban még nem vett lassú jármű, vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor;
Kivétel:
más EGT-államból belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű belföldi forgalomba helyezését megelőzően a jármű jogi helyzetének tisztázása megtörtént, valamint az ügyfél a kérelméhez csatolta a származási tagállam hatósága által kiadott
- nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát, vagy
- harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. részét, valamint a II. részét, feltéve, hogy a jármű származási tagállamában ez utóbbi kiállításra került;

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az igazolólap díja lassú jármű és a pótkocsi, valamint négykerekű segédmotoros kerékpár esetében 4 800 Ft
A forgalmi engedély illetéke 6000 Ft
Törzskönyv illetéke: 6 000 Ft
________________________________________
Rendszámtáblával kapcsolatos díjak:
1 pár általános rendszámtábla: 8500 Ft (1 darab: 5500 Ft)
1 pár különleges rendszámtábla: 15000,- Ft
egyénileg kiválasztott rendszámtábla kiadásának engedélyezése: 112 450 Ft
egyedileg előállított rendszámtábla kiadásának engedélyezése: 435 000 Ft
1 pár zöld alapszínű különleges rendszámtábla: 8 500 Ft

Vagyonszerzési illeték mértékét a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett – kilowattban kifejezett – teljesítménye, és a jármű gyártási évétől számított kora alapján kell meghatározni az illetékekről szóló 1990. XCIII. törvény 24. § (1) bekezdésében szereplő táblázat alapján:

Jármű

 Jármű gyártási évétől számított kora

 hajtómotorjának
teljesítménye
(kW)

 0-3 év

 4-8 év

 8 év felett

 0-40

 550 Ft/kW

 450 Ft/kW

 300 Ft/kW

 41-80

 650 Ft/kW

 550 Ft/kW

 450 Ft/kW

 81-120

 750 Ft/kW

 650 Ft/kW

 550 Ft/kW

 120 felett

 850 Ft/kW

 750 Ft/kW

 650 Ft/kW



Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni.

Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni.
Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén az illeték 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.
Amennyiben gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve gépjármű, pótkocsi tulajdonjogát az azon fennálló használati, haszonélvezeti, illetve üzembentartói jog jogosítottja szerzi meg, a tulajdonjog megszerzőjét terhelő illeték megállapítása során a megállapított illetéket csökkenteni kell a haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jog megszerzéséért fizetendő illeték összegével.
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezeti, használati jog meghatározott hányadának megszerzése esetén a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni.
Nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, mindaddig, míg a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem kéri vagy a gépjárművet belföldön nem értékesíti.
________________________________________
Mentes:
A környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak megszerzése mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

A gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármű, továbbá a pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának gazdálkodó szervezet általi megszerzése

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó), továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv által vezetett nyilvántartásban szereplő pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése;
________________________________________
Megfizetés módja:
Illeték:
az eljárás megindítását megelőzően készpénzátutalási
megbízás útján, vagy amennyiben erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg
bankkártyával vagy házipénztárba készpénzzel.

Díj: az eljárás megindítását megelőzően készpénzátutalási megbízás útján, vagy az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával 

Hol intézhetem el?

Az ügyfél a kérelmét bármely hatáskörrel rendelkező hatóságnál benyújthatja (országos illetékesség).
A járási hivatal által működtetett kormányablak és okmányiroda - ha jogszabály kivételt nem tesz - az ország területére kiterjedő illetékességgel ellátja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.

Ha a jármű tulajdonosa az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erő, Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság vagy ezek katonai vagy polgári személyi állományának tagja, valamint ezen állomány tagjának törvényben meghatározott hozzátartozója, a gépjárművel kapcsolatos közlekedési igazgatási eljárás lefolytatására a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala (a továbbiakban: XIII. Kerületi Hivatal), továbbá ha a tulajdonos székhelye, lakóhelye, szolgálati célú tartózkodási vagy elhelyezési helye
Baranya megye, Fejér megye, Somogy megye, Tolna megye vagy Zala megye területén van, a Veszprémi Járási Hivatal,
Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye vagy Veszprém megye területén van, a Pápai Járási Hivatal,
Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén van, a Szolnoki Járási Hivatal is jogosult eljárni

Ügyintézés határideje

Általános ügyintézési határidő 21 nap.
Sommás eljárásban azonnal, de legfeljebb 8 napon belül.
Sommás eljárásra akkor kerülhet sor, ha a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve
az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott,nincs
ellenérdekű ügyfél és az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két hónapot, vagy a hatvan napot.
Ha a sommás eljárás feltételei nem állnak fenn, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon túl függő hatályú döntést kell
hozni.

Jogorvoslati lehetőség

Van
Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet.
A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt.
A fellebbezést indokolni kell.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni

fővárosi és megyei kormányhivatal
Az első fokon eljárt (döntést hozó) fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a kormányablak
A jogszabálysértő vagy hibás adat bejegyzésének ügyfél tudomására jutásától számított 15 nap.  A határozat közlésétől (nyilvántartásba történt bejegyzés, okmányok - hatósági igazolványok - átvétele) számított 15 nap.
5000 Ft

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Mire való és miért van szükség származásellenőrzésre?
A származásellenőrzés csak külföldön vásárolt használt járműre kötelező, forgalomba helyezése előtt. A származásellenőrzésre azért van szükség, hogy leellenőrizzék, hogy a járművet nem körözik–e külföldön, nem követtek-e el vele valamilyen bűncselekményt.

Hol lehet használt jármű forgalomba helyezését intézni?
Használt jármű első forgalomba helyezése bármelyik fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál kezdeményezhető.

Hol végeznek előzetes eredetiségvizsgálatot?
Amennyiben előzetes eredetiségvizsgálatot kívánunk végeztetni, a járművet eredetiség vizsgáló állomáson lehet vizsgáztatni.

Mit jelent az EGT-állam?
EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

Mi a harmadik ország?
harmadik ország: az EGT-államon kívüli országok;

Fontosabb fogalmak

Járműnyilvántartás: a járműtulajdonos (üzembentartó), a közúti közlekedésről szóló külön törvény alapján nyilvántartott jármű, illetve a járműokmány adatait, valamint az adatokban bekövetkezett változásokat (történeti állomány) tartalmazó nyilvántartás.
Új jármű: a gyártótól, forgalmazótól vagy kereskedelmi szervezettől közvetlenül megszerzett, a nyilvántartásba még ideiglenesen sem vett jármű; 
Használt jármű: az új járműnek nem minősülő jármű; 
Járműokmány: a jármű tulajdonjogát, forgalomban tarthatóságát igazoló okmányok,
Törzskönyv: a jármű tulajdonjogát igazoló okirat
Forgalmi engedély: a jármű forgalomban tarthatóságát igazoló okmány
Rendszámtábla: olyan hatósági jelzés, amely a közúti közlekedési nyilvántartási szerv tulajdonát képezi     
Harmonizált adattartalmú forgalmi engedély: Harmonizált adattartalmú forgalmi engedélynek az az okmány tekintendő, mely a másik EGT tagállamban a járművek nyilvántartásába vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló a Tanács 1999. április 29. napján 1999/37/EK Irányelvében foglalt rendelkezések átültetését követően – jellemzően 2004. július 1-ét követően – került kiadásra. A harmonizált adattartalmú forgalmi engedély tartalmazza az „Európai Közösség” szavakat, a forgalmi engedélyt kiállító tagállam nyelvén vagy nyelvein, további jellemzője, hogy a forgalmi engedélyben feltüntetett adatokat harmonizált közösségi kódok előzik meg;
Nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedély: Nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélynek az az okmány tekinthető, mely a másik EGT tagállamban a járművek nyilvántartásába vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló a Tanács 1999. április 29. napján 1999/37/EK Irányelvében foglalt rendelkezések átültetését megelőzően került kiadásra;
Származásellenőrzés: Külföldről belföldi üzemeletetés céljából behozott használt járművek forgalomba helyezést megelőző ellenőrzése, melynek során a külföldi hatóság nyilvántartásaiban valamint a külföldi és nemzetközi körözési nyilvántartásokban történő ellenőrzés adatai alapján sor kerül a jármű származásának tisztázására.
Üzemben tartó: a jármű tulajdonosa, illetve akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek.

Vonatkozó jogszabályok

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 2. § 2., 5., 6., 9. §, 16-24. §
A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a), b), d), pont, 1/B. §, 2. § 1., 2., 4., 9, 42. §, 43. § (1) bekezdés, 52. § (1) bekezdés, 46. § (7)-(9) bekezdés, 49. § 60. § (2) bekezdés g) pont, 76. § (1) bekezdés b) pont, (2b) bekezdés, 81. § (1) bekezdés, 84. § (1)-(6) bekezdés, 86. § (1)-(2) bekezdés, 88. §, 19. melléklet I. d), e), II.1/A, 2/A, II. 1/B, 2/B.
A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. melléklet 50. pont,
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdés
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 21. § (5) bekezdés, 29. § (1b) és (1c) bekezdés; 33. § (1), (1a) bekezdés, 71/A. §, 82. § (2) bekezdés, 98. § (1) és (1a) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 107. § (2) bekezdés, 116. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 24. §, 26. § (1) bekezdés l), w) pont, (1a) bekezdés, 29. § (2) bekezdés, 73. §, 76. § (1), Melléklet IX./III./2-3.;
A közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet 2. §, 1. számú melléklet, 2. c), 2. számú melléklet 1., 3., 5., 6.
Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezeléséről, valamint az illetékek kiszabásáról, elszámolásáról és könyveléséről szóló 40/2006. (XII. 25.) PM rendelet 5. §
Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 15. § (3a) bekezdés,
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 8. § (4) bekezdés
A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés 9. pont

Kulcsszavak

használt jármű; származásellenőrzés; eredetiségvizsgálat; Műszaki Adatlap; Műszaki vizsgálati bizonyítvány; vagyonszerzési illeték; regisztrációs adó; forgalomba helyezés; harmadik állam; EGT-állam; harmonizált adattartalmú forgalmi engedély; nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedély

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858